Hozzászólás: Terry Pratchett

@RZednik: Köszönöm szépen! Ha a fegyvertársakban van, akkor fogok vele találkozni, mert karácsonyra azt is beszereztem big_smile
Jó lenne egy Őrség! Őrség! újrakiadás is, az még hiányzik a sorból big_smile

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Most olvastam ki az Agyaglábakat, összességében véve nagyon tetszett a fordítás. Azonban a könyv vége felé csodálkozva olvastam, hogy Karott magázni kezdte Anguat, akit korábban még tegezett... ez miért van?

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

elan írta:

Most olvastam ki az Agyaglábakat, összességében véve nagyon tetszett a fordítás. Azonban a könyv vége felé csodálkozva olvastam, hogy Karott magázni kezdte Anguat, akit korábban még tegezett... ez miért van?


Ha alaposabban figyeljük, kiderül, hogy Karott személyes szituációban természetesen tegezi Anguát, de mikor mások (pl. más városőrök) is vannak a társaságukban, akkor minden alárendeltjéhez hasonlóan őt is magázza. Elvégre hivatalosan kell eljárnia.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Ó smile Ezek szerint valóban nem olvastam elég figyelmesen. Na majd másodszorra smile Köszi!

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Most fejeztem be a Maskarádét, és újfent nagyon örülök neki, hogy Pratchett könyvei ilyen érdemes helyet találtak nálatok. Jó tíz éve kezdtem olvasni a történeteket, beszerezve az addig megjelent köteteket és nagyon bosszantó volt, hogy ugyan tíz évre le voltunk maradva az angol kiadásokhoz képest, a magyar sorozat sebessége mégis alig-alig érte el az eredetiét. Aztán amikor a Delta átvette, szintén 1 kötet/év sebességgel jött csak az "ige", de a tavalyi év viszont minden várakozáson felül teljesített. Az Agyaglábakat és a Vadkanapót bele sem tudtam préselni a tavalyi költségvetésbe, de nagyon remélem, hogy idén is hason "problémákkal" szembesülök majd smile

Utoljára Sauron szerkesztette (2011.01.20. 07:49:45)

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Üdv!

A vadkanapót olvasom éppen. Lenne egy kérdésem. A 146. oldalon a "Hub of the Discworld" helyett az "A Korongvilág pereménél" fordítási hiba, vagy én értettem félre valamit. Meg voltam győződve, hogy ez pont a tengely-vidéket jelenti. De lehet, hogy csak a Hub szó  kerékagy jelentése vitt félre? Bár mellettem szól, hogy a peremen óceán van. Nem?

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Sajnos, ezt valóban elrontottuk valahogy; az adott mondatban a Korongvilág Tengelye kifejezés szerepel.
(Ugyan a regényben történteket szemernyit sem befolyásolja, de mégis nagyon bosszantó - elnézést kérünk!)

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Ez eddig eszembe sem jutott, de akkor lehet hogy van olyan is, hogy az Alapítvány tengelye? big_smile

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Yardain írta:
elan írta:

Most olvastam ki az Agyaglábakat, összességében véve nagyon tetszett a fordítás. Azonban a könyv vége felé csodálkozva olvastam, hogy Karott magázni kezdte Anguat, akit korábban még tegezett... ez miért van?


Ha alaposabban figyeljük, kiderül, hogy Karott személyes szituációban természetesen tegezi Anguát, de mikor mások (pl. más városőrök) is vannak a társaságukban, akkor minden alárendeltjéhez hasonlóan őt is magázza. Elvégre hivatalosan kell eljárnia.

Nekem a legnagyobb problémám a DeltaVision fordításokkal pontosan a tegezés/magázás esete. Gondolom nagyon hosszas szerkesztői döntési folyamat eredménye, és valóban az egyik legnehezebb dolog olyan nyelvű szöveget fordítani, ahol a tegezés-magázást a forrásnyelv nem jelöli.

Mégis.

A legjobban a Halál magázó beszéde zavar. A Halál, a Mors Imperator, még az istenek előtt született az egyik legnagyobb entitás (nemcsak a Korongvilágon, hanem a saját kultúrkörünkben is). Az istenségek, embernél magasabb entitások kommunikációja soha nem magázós  – sem a babilóniai, sem a, görög, zsidó, római és keresztény kultúrában. Nem lehet úgy imádkozni hogy „Tisztelt Istenség Úr” („Mi Atyánk, ki van a mennykben, szenteltessék meg a maga neve” – hm?). A szellemi lényekkel való kapcsolatunk mindig közvetlen (intim, bensőséges, ha úgy tetszik gyermeki). A leginkább az Érdekes időkben zavart, mikor Széltoló és a Halál magázta egymást (hiszen ők egyfajta furcsa „régi jó barátok”, már Mágia színe óta.).
Persze lehet, hogy úgy gondoltátok, hogy pont a magázás ad a Halál kommunikációjának egy humoros felhangot, de én személyesen ezt egyáltalán nem érzem, és meglehetősen zavar.

A gondolatsort folytatva. A Korongvilág – rengeteg anakronizmussal – az én képzeletvilágomban leginkább valahol (a földi) reneszánsz korszak végén, felvilágosodás elején játszódik. A boszorkányok és Lancre pedig még korábbi kultúrkorszak, inkább késő középkor; Ankh-Morpork (jelenleg) már keményen XIX. század.
Namost. A magázás, önözés, meglehetősen új dolog. A középkorban egyáltalán nem ismerték, a tegezés általános volt. Szerintem a Korongvilágon az elsődleges megszólítási forma inkább a tegezés és a magázás a ritkább eset. Ehhez képest a magyar Korongvilág-regények hemzsegnek a  – szerintem univerzumidegen – magázástól. ( Amúgy itt egy rövid magázástörténet: http://nyelvisztan.blog.hu/2011/01/06/o … _tortenete )

Ismétlem: tisztában vagyok azzal, hogy nagyon komoly szerkesztési döntések állnak az egész mögött, mindenesetre kíváncsi vagyok az olvasók véleményére is.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

A magázástól eltérve, de szintén a nyelvezethez kapcsolódva.
A Korongvilágon korongiul beszélnek. Pratchett, a narrátor csak leírja/lefordítja angolra. Erről beszélt is egy interjúban, és íróként rá is játszik. (Pontosan ugyanúgy, mint Umberto Eco a Rózsa nevében, ahol ugye középkori latinul beszélnek „olasz fordításban”).
Az angol korongvilág-regényekben ez a kettős hang folyamatos. Ott van a narrátor mai modern angolja, a kortárs létezés összes nyelvi, kulturális velejárójával (legjobban a frappáns hasonlatoknál és a lábjegyzetekben jön ez elő) és ott vannak a szereplők, enyhén archaikus (néha kikacsintós, nyelvi anakronizmusokkal tűzdelt), nagyon tudatosan szerkesztett stílusa. Nyelvileg nagyon világosan elkülönül a szereplőperspektíva és a narrátorperspektíva. A magyar fordításokban ez nem ilyen világos.
Ilyen például a ma’ és mum „anyuka” fordítása, különösen akkor ha a boszorkányos könyvekben olvassuk, hiszen az anyuka elég új nyelvi képződmény a magyarban, a ma’ és mum az angolban meg több száz éve rögzült.
Ilyennek tartom a knicker leg – bugyi, bugyiszár, to polish – kiszidolozni, oops – upsz, scone – briós stb, kifejezéseket.

Kicsit hasonló kategória a mértékegységek használata. Pl. a Maszkabál 328. oldalán: „Nyolcvan kilogrammnyi homokzsák zuhant az ajtóra,” (One hundred and eighty pounds of sandbag hit the door). A kiló tök egyedül árválkodik a szövegben. Vagy font és akkor végig az, vagy kiló és akkor mindent át kell alakítani. Ugyanígy persze az öl, hüvelyk, láb stb. mértékegységeket.

Szintén következetlen a Mistress, ami néhol úrhölgy, néhol kisasszony.

Ugyanide tartoznak a nyelvi fordulatok.
Pl. Maszkabál, 369. o.:
Nagyi felsóhajtott. – Ó, hát akkor marad a személyes varázsom.
– Hosszú séta lesz – jegyezte meg Anyó.
Nanny sighed. “Oh, well, I’ll just have to use charm.”
“It’s going to be a long walk,” said Granny.

It's going to be a long walk, – általában azt jelenti, hogy nehéz menet lesz, valami nem lesz egyszerű, fel kell kötni hozzá a gatyát, stb. Ne feledjük: nem tudjuk, hogy Anyó pontosan mit mondott, Pratchett csak „lefordította” angolra.

Vagy Érdekes idők, 45. o.:
Bizonyára… sokat lendítene a moráljukon. (It will... raise their morale.)
Nem morál (= erkölcsi érzék), hanem feldobja a hangulatot, lelkesek lesznek stb.

Vagy Egyenjogú rítusok, 166. o.:
– Üdv, ifjú hölgy! – köszönt neki Hubele cukros hangon. (“Hallo, young lady,” said Cutangle, in a sugarmouse voice.) Negédes, mézesmázas, hm? A „cukros hang” egy kicsit még el is viszi Hubelét a pedofil (cukrosbácsi) irányba, amiről szó nincs.


Lehetne beszélni a „lusta fordító” megoldásokról is. Ilyennek tartom pl. a vertical – vertikális fordítást a függőleges helyett.
Érdekes idők, 412:
„hogy valaki térdig érő sárban szeretné használni azt, egy vertikális folyóban állva” (Rincewind didn't, and in any case whoever had made the magic armour hadn't assumed it would be used in knee-deep mud during a vertical river.)
Szerintem az ilyen nemfordítom fordítások és/vagy a magyarban is meghonosodott görög, latin eredetű szavak irodalmi műben eléggé furcsán hatnak. (Amúgy semmi bajom, ha egy tudományos vagy elméleti szövegben a vertikális szót használja a szerző vagy fordító).

Az idegen szavakhoz kapcsolódnak a főnevek átírásai.
Pl. Egyenjogú rítusok, 113. o.:
Amschat B’hal Zúnnak hívták. (His name was Amschat B’hal Zoon.) Jó, a B’hal-al nincs mit kezdeni, de ha a Zoont átírjuk Zúnra akkor az Amschatot miért nem Ámsatra?

Néha a szereplők szóhasználatát furcsának tartom.
Pl. Egyenjogú rítusok, 159. o.:
– Miért vannak elbarikádozva az ablakok? – kérdezte Eszk. (“Why are the windows barred?” said Esk.) — Eszk egy majdnem kilencéves, egyszerű nyelvezeten beszélő – igaz nagyon okos –, falusi kislány. Az „elbarikádozni” szót biztosan nem ismeri.

Néha ugyanazt a szót használni más-más dolgokra nem szerencsés:
Egyenjogú rítusok, 178:
Szakácsok és mosogatólányok ugrottak félre, miközben az idős nő végigtrappolt a csúszós macskaköveken, felrohant a lépcsőn az udvarba, majd kiszáguldott az útra. A sálja mögötte lebegett, csizmájával szikrákat szórt a macskakövön. (Cooks and scullery maids darted for cover as the old woman pounded along the slippery flagstones, leapt up the stairs to the courtyard and skidded out into the lane, her shawl flying out behind her and her boots striking sparks from the cobbles.)

Ugyanitt zavarónak tűnik a sál használata, ugyanis nagyinak egy köpenyszerű kendője van (pontosabban: hárászkendője). Lásd még http://www.google.com/images?q=granny+weatherwax Azért linkelem be a képtalálatokat, mert az olvasó egyrészt a képzeletével, másrészt a művészek által létrehozott képek alapján rakja össze a szereplőket. Anyónak nincs sálja.

Nyakatekert megoldásra egy példa:
Egyenjogú rítusok, 263:
A kockacukor gyufaszálakon gördülve haladt el a széke alatt, miközben a rabszolgahajcsár hangyák éppen hogy csak nem hallható hangmagasságban sürgették a menetet. (The sugar lump passed under his chair on matchstick rollers, the squeaking of the slavedriver ants just at the edge of hearing.)

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Amúgy egy példát mutatnék arra, mikor a fordítás egyáltalán nincs összhangban a képzelettel, illetve a művekhez kapcsolható képi- és tárgyi világgal.
Egyenjogú rítusok:
37: „Előkotort pár gyertyát az öltözködőasztal feletti szekrényből, és meggyújtotta őket.”
39: „A boszorkány belekotort egy sötét fadobozba az öltözködőasztalkán.”
79: „Lepecsételte a levelet gyertyaviasszal, és az öltözködőasztalkára tette.”

Szóval nézzük: Kostető – Lancre – boszorkánykunyhó – a legpuritánabb banya az egész korongvilágon: – a legaszkétikusabb banya az egész korongvilágon: – a „legszerényebb” banya az egész korongvilágon: Wiharvész Anyó…

…öltözködőasztalka


A Discworld merchandisingban Anyó kunyhója:
http://farm5.static.flickr.com/4105/500 … 1506e5.jpg
más nézet: http://farm5.static.flickr.com/4106/500 … d95586.jpg
Itt egy rajongói illusztráció a budival:
http://farm5.static.flickr.com/4150/503 … 04cb08.jpg

Anyó:
http://www.elfwood.com/art/h/b/hbruneton/granny2.jpg
http://www.tiannastarfall.co.uk/shop/esme.jpg
http://www.paulkidby.com/images/miniatu … oom-1a.jpg
Egyik kedvencem: http://www.lspace.org/ftp/images/bookco … ites-1.jpg
Fan-art: http://lfg.hu/art/data/media/85/granny_ … _small.jpg
A klasszikus: http://www.lspace.org/ftp/images/bookco … ites-1.jpg

Öltözködőasztalka.
Öltözködőasztalka?
Öltözködőasztalka?!!

Amúgy a Maszkabálban megtudjuk, hogy tükör nélkül igazítja meg a tűket a hajában, amivel ráhozza a frászt Nagyira. Ennek fényében is: öltözködőasztalka?

(Nem mellesleg az Agyaglábakban Vinkónak is van egy öltözködőasztalkája. Mondom, Vinkónak.)

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Mikorra várható az idei első megjelenés? Hoz-e mondjuk a nyuszi nekünk új(abb) Pratchett művet?

Egy ideje nem jártam az L-Space-en, és csak most csodáltam meg a 2.0-ás Reading Order-t, ami igazán tetszetősre sikeredett.

Íme:
http://www.lspace.org/books/reading-order-guides/the-discworld-reading-order-guide-20.jpg

You can buy gold that is bright as the sun, and diamonds as pale as the moon. But you cannot buy the sun. You cannot own the moon.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Köszönjük az észrevételeket!

A kritikai megjegyzések túlnyomó része ezúttal (érzésem szerint) erősen a szubjektív kategóriába tartozik, így - érdemben - nem nagyon lehet sem pró, sem kontra reagálni rájuk. Mert ugye de gustibus non est disputandum.

A természetfölötti entitások (nevezetesen a Halál) tegezése-magázása kérdésében: természetesen tudatosan választottuk az alkalmazott módot. Egyrészt mert a karakteréből és szövegeiből számunkra az derül ki, hogy a Halál hangsúlyozottan udvarias tónusban fordul kivétel nélkül mindenkihez - így szerintünk kétség nem fér hozzá, hogy amennyiben Pratchett rendelkezésére áll a tegezés-magázás distinkciója az angol nyelvben, kétségtelenül az utóbbit használja ő is.

Másrészt azért az sem olyan egyértelmű, hogy a földi kultúrkörökben a halandók és istenek fesztelenül tegeződtek volna egymással. Gondoljunk csak Jahvéra, akinek még a nevét sem szabad kiejteni, ezért használtak/használnak helyette Adonáj, Elohim stb. helyettesítő címeket (még a szent szövegek felolvasása során is)… És ez csak a zsidó-keresztény kultúrkör - a távol-keleti (mondhatni jó pár ezer évvel szofisztikáltabb) civilizációk nagyon is a magázás különféle formáival fordultak / fordulnak a természetfölötti entitások felé.

Olyasmit éreztünk itt, mint az ómagyar nyelvi kor (meséinkben is visszaköszönő) tegezése kapcsán, amikor az alattvaló "per te" szólítja meg a magyar királyt: felséges uram / uram-királyom! - Egészen biztos, hogy amennyiben létezik az adott nyelvi korban magázás, a szegény juhász (nádorispán etc.) bizony a legudvariasabb magázó formulával fordul az uralkodó felé.

Hogy a Korongvilág mely részét ki milyen (földi) történeti korral érzi párhuzamban lévőnek, az - ismét - nagyon szubjektív. Szerintünk semmiképpen sem középkori, vagy újkori (stb.) egy-egy terület, de jóval inkább sajátos - és ami a fontos, szerves! - egyvelege a földi példáknak és koroknak. (Különösen az "ipari forradalmas" későbbi kötetekben ömlenek az olvasóra a lehető leganakronisztikusabb civilizációs párhuzamok - pl. modern sajtó, internet etc.)
Meg hát ezen az alapon úgy is érvelhetnénk, hogy mivel az Ellensúly kontinensen lévő Agáti Birodalom földi előképeiben (klasszikus Kína-Japán-Tibet stb.) nagyon is markánsan létezett az élőbeszéd udvariassági szintek szerinti (még csak nem is pusztán két fokú!) differenciációja, a Pratchett-kötetekben értelemszerűen legalább négyféle magázási stílust kellene használni a jelenlegi kettő helyett…

Végül szerintünk számos karakterhez hasonlóan például a Patrícius szövegei (illetve a hozzá intézett mondatok) is rengeteget veszítenének az erejükből és színeikből, ha kénytelenek lennénk tartani magunkat a szűken vett európai kultúrkör egy még szűkebben vett korszakának kevéssé differenciált beszédmódjához (a.m. mindenki tegezne mindenkit).

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Ponder írta:

…Nyelvileg nagyon világosan elkülönül a szereplőperspektíva és a narrátorperspektíva. A magyar fordításokban ez nem ilyen világos.

Sajnáljuk, ha némely olvasó ezt így érzékeli; mi kifejezetten törekszünk arra, hogy ez a kettősség szépen, érezhetően megjelenjen a fordításokban. De akkor legközelebb még jobban igyekszünk.

A briós, bugyi, kiszidolozni stb. hangulati értékével és a(z általad tételezett) nyelvi korra vonatkozó korrektségével kapcsolatban: úgy érzem, szem elől tévesztetted azt, hogy minden fordított szövegnél a forrásmű stiláris és nyelvi jellegzetességei mellett legalább olyan fontos figyelni a befogadó közeg és nyelv jellegzetességeire is.
Kissé vulgárisabban megfogalmazva: amennyiben a logikádat követve nyelvújítás kora előtti kifejezéseket használtunk volna az említett helyeken (hiszen szerinted az ómagyar-középmagyar nyelvi kornak lennének megfeleltethetőek a Korongvilág "feudális részeinek" szövegei), a mai magyar olvasók többsége rettenetesen erőltetettnek, sőt esetenként kifejezetten érthetetlennek találta volna a textust ("kis, kelesztetlen lepényke"?, "alsó ümög" / "pendely"?, "ledörgölé róla a' rosdát"?).

És meg szeretnénk ismételni: tudatosan próbáljuk visszaadni azt a (nyelvileg is) szerves egységet, amely szerintünk jellemzi a mester eredeti regényeit; így kifejezetten törekszünk arra is, hogy csak kivételes, ritka szöveghelyeken legyen olvasható pl. igazán archaizáló, vagy nagyon markánsan modern kori nyelvezet. Ahol maga az író is tudatosan alkalmazza azokat.

Mértékegységek: igyekszünk következetesek lenni a mértékegységek alkalmazása terén is. A fontot és a hozzá hasonló, jellegzetesen nem magyar használatú kifejezéseket pedig ugyancsak tudatosan kerüljük. (Lásd még "mit magyarítsunk" problémakör.)

Úrhölgy, kisasszony - naná, hogy néha ezt, néha azt a szinonímáját használjuk (tudatosan!) egy bizonyos kifejezésnek.
Vertikális folyó - szintén tudatos volt, mert amellett, hogy a "függőleges folyó" eléggé zavaró kép, ebben a szerkezetben a lényeges (és reményeink szerint az idegen szó alkalmazásával hangsúlyozott) elem a térbeli irányultságot megmutató.

Nevek átírása: Amschat B'hal Zoon - Amschat B'hal Zún. A nevek átírása mindig kényes terület; mi teljesen földhözragadt ok miatt használtuk az említett esetben az idézett alakot: míg a Zoonról szinte biztosan tudható, hogy egy angol anyanyelvű itt milyen hangzású szóra gondol, az Amschatra ez már egyáltalán nem áll.

És így tovább, és így tovább…

Természetesen mindig van mit javítani a fordításokon. Sajnos néha a többszöri ellenőrzés ellenére is előfordulnak bakik, szóismétlések, stílustörő részletek. De folyamatosan igyekszünk javítani a szövegek minőségén, és törekszünk arra, hogy egyre kevesebb hibát vétsünk, és egyre színvonalasabb regényeket jelentethessünk meg.

***

Mi is láttuk az új verziót, a megújult honlapunkon már azt használjuk majd.
Az idei első P.-regény is készül, dolgozunk rajta.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Köszi, ez jó hír! Mind2! wink

You can buy gold that is bright as the sun, and diamonds as pale as the moon. But you cannot buy the sun. You cannot own the moon.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Egy négyrészes minisorozat készül Neil Gaiman és Terry Pratchett közös regényéből, az Elveszett próféciákból. További infó itt olvasható.

You can buy gold that is bright as the sun, and diamonds as pale as the moon. But you cannot buy the sun. You cannot own the moon.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Yardain írta:

A kritikai megjegyzések túlnyomó része ezúttal (érzésem szerint) erősen a szubjektív kategóriába tartozik, így - érdemben - nem nagyon lehet sem pró, sem kontra reagálni rájuk. Mert ugye de gustibus non est disputandum.

Ezért is írtam külön – és egyértelműen ízlés kérdése –, és nem is akarok vitázni, hanem pusztán gondolatokat cserélni.
Egyáltalán nem a sziázós, nyegle, „boltban-eladólány-szia-mitakarsz” tegezésre gondoltam, amitől rámjön a frász.
A tegezés nagyon is tiszteletteljes megszólítási forma lehet (akár ma is) és időben visszafelé haladva ez egyre hangsúlyosabb. A Halállal akár egyet is érthetnék, valóban udvarias, segítőkész, figyelmes (és mindig pontos :D ) de akkor is: ő egy HATALMAS entitás. Komolyan, ha majd az én homokórám is lepereg és a Kaszás magázni fog, ki fogom röhögni.

Csak azt írtam, hogy a magyar Korongvilág-regényekben a magázást túl soknak tartom és leginkább a Halálnál zavar.
Ha gondolod, és van hozzá kedved, a Hölgyek és urakkal kezdve kibogarászom az összes olyan locust, (példákkal és indoklással) ahol a magázás, mint megszólítási forma – szerintem – csikorog (mert – szerintem – karakter, vagy helyzetidegen). Szívesen leírom, bár nem lesz rövid.
[Vagy: Ha gondolja, veszem a fáradságot, és megmutatom önnek, hogy mely pontokon érzem az önök munkájában esetlennek a fordításokban fellelhető inkongruenciát.]

Amúgy nem a nyelvi korszaknak való megfeleltetésen van a hangsúly – te is is tudod –, és nem szigorú megfeleltetésnek gondolom (használtam is az inkább, valahol stb. kifejezéseket, kihagytam a hajazt.).

Yardain írta:

Szerintünk semmiképpen sem középkori, vagy újkori (stb.) egy-egy terület, de jóval inkább sajátos - és ami a fontos, szerves! - egyvelege a földi példáknak és koroknak.

Így van, talán pontatlanul fogalmaztam, én sem gondolom, hogy a Korongvilág bármelyik helyszíne egy az egyben megfeleltethető lenne valamelyik földi korszaknak. Különben nem lenne egy  posztmodern remekmű, csak egy silány és bárgyú tucatparodizálgatás.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Yardain írta:

amennyiben a logikádat követve nyelvújítás kora előtti kifejezéseket használtunk volna az említett helyeken […] a mai magyar olvasók többsége rettenetesen erőltetettnek, sőt esetenként kifejezetten érthetetlennek találta volna a textust ("kis, kelesztetlen lepényke"?, "alsó ümög" / "pendely"?, "ledörgölé róla a' rosdát"?).

Ez – ne haragudj – nem az én gondolatmenetem logikus következménye lenne. Elviccelni persze el lehet, de minek. Egyáltalán nem erről írtam.
Vizsgáljuk meg közelebbről a kiszidolozást. A Sidol / szidol egy márkanév és háztartási vegyszercsalád, amiből a háziasszonynyelv létrehozott egy új kifejezést. Mikor, milyen helyzetben, kik használják? (Pl. „fogrémmel kiszidoloztam az ezüstöt”). Komolyan, ez a szó „a Korongvilág-regények legidegenebb szava”-listám élén van. Hogy miért? Ahányszor olvasom, előttem van ez is:
http://img19.imageshack.us/img19/812/sidol250mlpboxxpixelbox.png
Valahogy képtelen lennék grafikai elmeként elhelyezni például a RZednik által belinkelt olvasási sorrendre, vagy bármilyen Korongvilág által ihletett képre.

És valamiért Ogg nagyit sem tudom elképzelni bugyiban. [Elképzetem: áárghuhh!]

Yardain írta:

Mértékegységek: igyekszünk következetesek lenni a mértékegységek alkalmazása terén is.

Akkor hogy lett ebből ez? A seven-foot skeleton had turned out to be her grandfather. | Kiderült, hogy a nagyapja egy hét könyök magas csontváz.
A láb mennyiben „ jellegzetesen nem magyar használatú” és miért adekvát könyöknek fordítani, figyelembe véve azt is, hogy a két mértékegység nem egyezik?

Yardain írta:

Úrhölgy, kisasszony - naná, hogy néha ezt, néha azt a szinonímáját használjuk (tudatosan!) egy bizonyos kifejezésnek.

Tudatosan, ez egyértelmű és egy percig sem vitatom. De következetesen is? Csak jelezni akarom, hogy ez eddig nem mindig valósult meg és kicsit több odafigyelés kell a továbbiakban.

Yardain írta:

De folyamatosan igyekszünk javítani a szövegek minőségén, és törekszünk arra, hogy egyre kevesebb hibát vétsünk, és egyre színvonalasabb regényeket jelentethessünk meg.

Úgy gondolom, hogy az itteni fórumozók ugyanezt próbálják elősegíteni

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Lenne egy kérdésem a sorozat korábbi köteteinek újrafordítása kapcsán.
Az Egyenjogú rítusokkal egyértelművé vált, hogy a címek maradnak, lévén azok jogai a régi kiadó tulajdonában voltak és nem a fordítónál.
Nade. Az újrafordított kötetben a warlockból valamiért „bűbájos” lett. Ezzel van egy apró (csupán ízlésbeli) és egy nagy (a sorozatot érintő) probléma.
Az apró: http://wiki.lspace.org/wiki/Warlock_(profession) . Szerintem ez inkább vajákos, javasember, vagy kuruzsló.
A nagy: mi lesz így a Bűbájos bajokkal? Tehát: a könyvcím(ek) marad(nak). Ergo az is marad, hogy a sourcerer = bűbájos. Csakhogy ez a kifejezés már foglalt. Vagy az lesz, hogy (1) ez a cím változik, vagy (2) a könyvcím nem változik, de a sourcerer mégsem lesz bűbájos, vagy (3) a cím marad, a kifejezés marad és akkor két angol szóra lesz egyetlen magyar megoldás, ami azért szerencsétlen, mert ez a szó a varázserővel bíró férfiak leggyengébb és leghatalmasabb osztályát fogja jelölni.
A Bűbájos bajok címet emiatt lecserélni meg kár lenne, hiszen tipikusan a „jobb mint az eredeti” – van benne oximoron, zeneiség, dinamika, paranyelvi elem és rendkívül expresszív.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Azért én szeretném jelezni, hogy a magam részéről örülök annak, hogy 2010-ben 4 (+1)  Korongvilág regényt olvashattunk magyarul.

Noha Ponder hozzászólásaiban rengeteg megfontolni való van semmiképpen sem szeretném, ha ezek elvennék a fordítok lelkesedését, vagy lassítanák a kiadások ütemét. Még emlékszem arra, mikor a Kisistenek megjelenése után több mint két évet kellett várni a Hölgyek és urak-ra.

Mint az Yardain is megjegyezte az ízlésről valóban nem lehet vitatkozni. Erre nagyon jó példa pont a Bűbájos bajok címválasztása. Én talán ezt éreztem a legszerencsétlenebbnek (A vége a mesének választásról azért nem beszélnék mert egyszerűen nem értem...) számomra elveszett belőle az angolban rejlő szójáték. Annak idején rengeteget agyaltam rajta hogyan lehetne visszaadni... nem sok sikerrel.

A lényeg, hogy nagyon várjuk a Jingo-t és én azt hiszem az új fordítások az esetleges hibák és a számomra szövegidegen név-magyarítások ellenére lényegesen értékesebbek, mint a SA féle fordítások voltak.

Bocsánat a SA-rajongóktól de én tényleg lényegesen komolyabb kutatómunkát érzek ezek mögött a fordítások mögött (Különösen Járdán Csaba munkáin).

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

leftage írta:

Azért én szeretném jelezni, hogy a magam részéről örülök annak, hogy 2010-ben 4 (+1)  Korongvilág regényt olvashattunk magyarul.

Noha Ponder hozzászólásaiban rengeteg megfontolni való van semmiképpen sem szeretném, ha ezek elvennék a fordítok lelkesedését, vagy lassítanák a kiadások ütemét.

Csatlakoznék én is a leftage által leírtakhoz, nagy köszönet illeti a kiadót a Pratchett kiadásokért, a kötetről-kötetre színvonalasabb, egyre érettebb munkáért. Csak így tovább, kívánom, hogy minél sikeresebb legyen a terjesztés, és sok TP kiadást érjünk még meg. wink

Az pedig nyilván tény, hogy nem tetszhet mindenkinek minden. Előfordul, hogy az esetleges kritikák, észrevétel-listák inkább az egyéni ízlést tükrözik és nem sorolhatók az "általános" kategóriába (nevek fordítása, "szövegidegen" kifejezések), de ettől függetlenül - gondolom - javító szándékkal születnek, hogy a későbbi kiadások még jobbak lehessenek.

You can buy gold that is bright as the sun, and diamonds as pale as the moon. But you cannot buy the sun. You cannot own the moon.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Egyáltalán nem akarom elvenni a fordítók kedvét, sőt. (Bár meglehet, hogy a saját poklomra vezető utat az itteni hozzászólásaimmal szép csinosan kövezgetem.) Még a régi fórumban írtam, hogy a kötetekkel sokkal több személyes bajom van. (De nem is akarom azokat tételesen felsorolni mert feleslegesen terhelnék vele mindenkit. Nem akarok sem egyéb fórumokra irkálni, vagy a fordítók blogjában mocskolódni, vagy beküldeni a Leiter Jakab blognak, ahol csak cinikus köpködést váltana ki az egész).
A Maszkabálban pl. 208 aláhúzást, eredetivel összevetést, megjegyzést, tettem. Csakis magamnak. Sokat lehet tanulni az ilyesmiből és Pratchett mindig kiváló alapanyag lesz.

[Korábban azt is írtam, hogy nem vagyok SA-fan – soha nem is voltam az. Nagyon érdekes és tanulságos volt bekezdésről bekezdésre összevetni a két Egyenjogú rítusok-fordítást.]

A tipográfiai hibák tételes felsorolása mellett ezért is választottam ezt a formát, hogy valami kapcsán ha lehet, több könyvből idézek, és egyértelművé akarom tenni, hogy nem hibaként, hibás, téves, rossz fordításként gondolok ezekre.

És igen, a Jingót én is nagyon várom. Egyik kedvenc regényem, és biztosan nem lesz egyszerű, hiszen azzal a regényével még Pratchett is szintet lépett.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

RZednik írta:

Egy négyrészes minisorozat készül Neil Gaiman és Terry Pratchett közös regényéből, az Elveszett próféciákból. További infó itt olvasható.

Milyen fura, pont hétvégén fejeztem be a könyv olvasását és arra gondoltam, ebből vajon lehetne-e filmet csinálni... Ezek szerint igen.

"Ezredkeze, aprórák, aszondok. Mondok nékiek, mondok nékiek!" - Pöcetata

http://halottindian.wordpress.com

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Yardain írta:

Az idei első P.-regény is készül, dolgozunk rajta.

És azt lehet-e tudni melyik lesz az?
Azért kérdezném csak, mert elolvasva az Agyaglábakat (gratulálok a színvonalas munká(d)hoz, az Érdekes időkhöz hasonlóan szintén nagyon jól sikerült a fordítás, a történet pedig zseniális, hozza a Pratchetttől elvárt színvonalat) most erőteljesen szemezek a Jingo angol kiadásával, de ha ez jelenik meg legkorábban az idénre tervezett kötetek közül, akkor lehet, hogy inkább egy másikat választanék helyette.

You can buy gold that is bright as the sun, and diamonds as pale as the moon. But you cannot buy the sun. You cannot own the moon.

 

Hozzászólás: Terry Pratchett

Elnézést, hogy nem reagálok azonnal a fórumbejegyzésekre, de nem igazán van időnk most bent, megint nyakunkba szakadt egy rakás munka… Ponderrel folytatott beszélgetésünket is szeretném még mindenképpen kiegészíteni, de ahhoz több idő szükséges. Most csak a legsürgősebb, konkrét kérdésekre válaszolnék:

~ Bűbájos- és címproblémák: az újrafordított művek esetében nem okvetlenül tartjuk meg a régi címeket, bár persze szeretnénk a lehető legkevesebb érdemi változtatást végrehajtani ezen a téren.
A warlockot valóban bűbájosnak fordítottuk, mert érzésünk szerint például a 'vajákos' nem adja vissza hűen az eredeti angol szó jelentését, ami azért jóval sötétebb és komorabb alakokat jelöl egy faluvégi, gyanús füvekkel, döglött varjakkal, kígyóhájjal és egyebekkel machináló öregembernél. (Kicsit alaposabban megkaparva a fogalmat és eredetét látható, hogy a warlock - etimológiáját tekintve ugye valószínűleg "eskütörő", lásd kelta geas/geis stb. - kifejezetten csata/hadimágus jelentéssel - is - bírt. - Elnézést, de Pratchett örvén tényleg pillanatok alatt nagyon távoli területekre tévedhet az ember…)
Hogy a sourcererrel mi lesz, az majd kiderül; de persze igyekszünk következetesek lenni, és semmiképpen nem választjuk pl. az általad írt 2. verziót.

~ Az idei első regény a Jingo lesz, igen.