Hozzászólás: Greg Keyes

Juraviel.Ihuan.Bedvin írta:
ati írta:

Mikor várható a The Briar King?

Csatlakoznék a kérdéshez, hogy nagyjából már látható-e melyik negyedévben várható a megjelenés?

Elvileg az év vége felé jelenik meg a kötet.

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Mivel elvileg a 'The Kingdoms of Thorn & Bone' sorozatból elvileg jövőre két kötet megjelentetése is be van tervezve, valamelyik Tükörálarc írna-e esetleg egy kicsit hosszabb összefoglalót-ajánlót, hogy mit érdemes  tudni a ciklusról, mire "számítsunk", melyik sorozathoz hasonlítanák? Valahol a sorozat kapcsán  a 'Martin-light' jelzőt olvastam, mennyire igaz ez? Érdemes-e a ASoIaF-höz mérni vagy teljesen más jellegű?

"Lá iláha illá’l-’isq. – Nincs Isten a Szereteten kívül.” - Fakh al-Dín ’Iráqí (szufi tanító)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Juraviel.Ihuan.Bedvin írta:

...valamelyik Tükörálarc írna-e esetleg egy kicsit hosszabb összefoglalót-ajánlót, hogy mit érdemes  tudni a ciklusról, mire "számítsunk", melyik sorozathoz hasonlítanák?

Nagyon szívesen, csak egy kis türelmet kérünk, mivel az év végi ünnepek a mi gárdánk sorait is szétzilálták kissé. De azért megpróbálunk az újesztendőre összeütni egy spoilermentes ismertetőt - amihez elöljáróban annyit fűznék hozzá, hogy a "Martin light" minősítés nagyon-nagyon nem passzol Keyesre. smile

Utoljára Tükörálarc szerkesztette (2012.12.30. 22:24:54)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Greg Keyes négyrészes sorozatát, a Kingdoms of Thorn and Bonest (magyar munkacímén: Csont és kóró birodalma) megjelenésekor „Martin light”-ként jellemezték. Azt hiszem, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 2000-es évek elején először kapták fel George R. R. Martint, és a marketingesek össze akarták kapcsolni a sikeres sorozattal Keyes akkor frissen indult szériáját. Ez kétszeresen is felesleges: Keyes önmagában is ügyes és szórakoztató író, és az összevetés véleményem szerint többet ártott, mint használt neki. Ha pedig analógiás alapot keresünk, akkor nem annyira Martin, mint inkább Tolkien felől érdemes erre a sorozatra nézni.

A Kingdoms of Thorn and Bones történetét tekintve egyszerű: a két, olykor egymással találkozó szálon futó cselekmény Everon (Mindörökk) történetének fordulópontját meséli el. Miután kétezer-kétszáz évvel korábban az emberek – egy frissen érkezett népcsoport érkezése nyomán – felszabadultak a skaslonok uralma alól, Anne, az uralkodóház tagja trónutódlási vitába keveredik, miközben (noha maga sem tudja) kénytelen felelni ősének szabadságot hozó döntéséért, amivel lassú halálra ítélte a világot. Ezalatt Aspar White (Fehér Aszpar), a király berkésze (holter), nekilát utánajárni a Hangakirályról (Briar King) szóló mondáknak, mivel úgy tűnik, a Hangakirály megjelenése megelőzi a világ pusztulását.

A történet innen indul el és viszi végig a szereplőket. A high fantasy-zsánert üres kliséhalmazzá egyszerűsítő számítógépes játékok után újnak hatott Keyes hangja, aki láthatóan nemcsak Tolkient, hanem az azóta eltelt idők legjobb fantasy- és sf-szerzőit is olvasta. Világépítését – ezt egy interjúban ő maga árulta el – ugyanolyan filológiai eszközökkel támogatta meg, mint a nyelvészprofesszor, azonban nem törekedett egy egész életet igénylő kidolgozottságra. Viszont nála nincs ősgonosz és ősjó, nincs jellemfejlődés nélküli, tablók sorából álló meseszövés, nincsenek emberfeletti és emberalatti fajok, csak emberek, akiknek  a cselekedetei erkölcsi kérdéseket vetnek fel és válaszolnak meg. (No azért akad még egy faj, de a szerepe másodlagos.) Ugyanakkor a világ megmentésének főtémája szintén Tolkient idézi, ahogy a „bejárjuk az országot” pikareszkszerűsége is.

Keyes ugyanazt a narrációs technikát (nézőpont karakterek) használja, amelyet Martin is, és ugyanúgy nem köt kompromisszumokat a hősei kapcsán a történetben. Ugyanakkor szélesebb ecsetvonásokkal dolgozik Martinnél (ezzel is inkább a tolkieni hagyomány követőjeként), ráadásul a történet előrehaladtával egyre több munkája lesz az olvasónak, hogy kitalálja, mindaz, amit Keyes megmutat neki a világból és az eseményekből, miért és hogyan befolyásolja a végkimenetelt, és vajon tényleg visszatér-e a vér szerinti királynő (born queen) romba dönteni mindent.

Fordítástechnikai nehézség, hogy Keyes saját, a gótból, a latinból származó nyelvekkel dolgozik, és ezzel feladja a leckét, hiszen ezek a kitalált szavak nála a cselekményt előremozdító eszközök. Ezt egyrészt nehéz visszaadni magyarul, hiszen ami a germán nyelvek közé tartozó angolt beszélő anyanyelvűnek ránézésre érdekes és ismerős lehet valahol elméje hátsó felében, az egy magyarnak semmit sem mond. Másrészt felveti az átírás kérdését, hiszen ezek sosem létezett nyelvek, vagyis fonetikusan kellene átírni őket, hogy a magyar olvasók számára is ugyanazt a hangélményt adják, ami az eredeti szándéka volt; viszont az átírással megsemmisül az írásképi eltérésekben rejlő játék.

Utoljára Tükörálarc szerkesztette (2012.12.31. 15:32:10)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Már csak egy kérdés maradt a nyálcsorgató bevezető után: mikor jelenik meg?

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Tükörálarc írta:

Fordítástechnikai nehézség, hogy Keyes saját, a gótból, a latinból származó nyelvekkel dolgozik, és ezzel feladja a leckét, hiszen ezek a kitalált szavak nála a cselekményt előremozdító eszközök. Ezt egyrészt nehéz visszaadni magyarul, hiszen ami a germán nyelvek közé tartozó angolt beszélő anyanyelvűnek ránézésre érdekes és ismerős lehet valahol elméje hátsó felében, az egy magyarnak semmit sem mond. Másrészt felveti az átírás kérdését, hiszen ezek sosem létezett nyelvek, vagyis fonetikusan kellene átírni őket, hogy a magyar olvasók számára is ugyanazt a hangélményt adják, ami az eredeti szándéka volt; viszont az átírással megsemmisül az írásképi eltérésekben rejlő játék.

Esetleg az megoldás lehetne, hogy az ilyen szavaknál megmarad a fonetikus átírás, viszont lábjegyzetben ki lenne fejtve, mely idegen szavakból származtatható, és milyen jelentéssel bír az eredeti kifejezés.

Amúgy a Hangakirály magyarítás biztos a legmegfelelőbb választás? Egyrészt ami angolul jól hangzik, az magyarul itt nekem kifejezetten kellemetlen, ráadásul bezavar a képbe a Hanga, mint magyar női név.

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Köszönjük a szösszenetet!!! smile Várjuk a tetralógiát
és örülök neki hogy előbb kijön mint Martin bácsi 6-dik könyve!! smile

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Ez a Keyes-ciklus nem a MesterMűvek-sorozatban és nem a mi műhelyünk gondozásában fog megjelenni, a fordító azonban tagja a műhelyünknek, és hagyományainkhoz híven nem csupán a többi műhelytaggal konzultál szakmai kérdésekben, hanem szívesen fogadja az olvasói javaslatokat és visszajelzéseket is. A Briar King magyar tolmácsolására több más változat is fölvetődött; egyesek nem túl szerencsés képzettársításokat sugallnak (Gyökérkirály), mások pedig más hazánkban megjelent fantasy-regények címével csengenek össze, ami adott esetben félrevezető lehet (Töviskirály). Egyelőre a Hangakirály verzió tűnik a legműködőképesebbnek, de nyitottak vagyunk az olvasók részéről fölmerülő ötletekre.

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Nekem elsőre az Indakirály vagy Folyondárkirály ugrott be de... nem tudom, igazából egyik sem hangzik túl jól, főleg, ha a szöveghűség szempontjából nézzük. Ha meghallom angolul a briar szót nálam valami kesze-kusza, sűrű, dús növényzet ugrik be, kanyargó kacsokkal meg gyökerekkel... nem tudom visszaadni magyarul, sok sikert a fordítónak!  smile

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Sziasztok!

Saját néven is belépve először el kell mondanom, hogy a Briar King csúszása szigorúan és kizárólag a fordító számlájára írandó.

Címről: a Hangakirály régóta nem tűnt jó megoldásnak, csak a legkevésbé rossznak. Aztán az itteni hozzászólások nyomán tegnap este folytatott beszélgetésben felmerült, hogy legyen Tüskekirály a név és a könyv címe. Ez ugyan eldobja a briar asszociációinak egy részét (vö. Bachstein hozzászólását), de magyarul hangulatos (ellentétben a Gyökérkirállyal és a Gazkirállyal) és véleményem szerint eleget sikerül megőriznie az eredeti jelentésből.

Levin

Utoljára A Nagy Levin szerkesztette (2012.12.31. 09:11:07)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Töviskirály is hasonló lenne, bár ott megvan az összemosódás veszélye a Fumax által kiadott Tövisek hercegével.

 

Hozzászólás: Greg Keyes

@Levin: Szerintem ilyenkor nyugodtan magadra öltheted a közös alteregónkat, legföljebb szükség esetén külön szignálod a hsz-t a saját nickneveddel. A fórumozóktól túlzás lenne elvárni, hogy fejből vágják a DV-nek dolgozó összes szabadúszó egyéni nickjét, így néha nem teljesen egyértelmű, hogy ki milyen minőségben nyilatkozik. Tükörálarcot viszont már megismerték, és tudják róla, hogy ha megszólal a fórumon, általában nem alap nélkül teszi. smile

[EDIT]

Bachstein írta:

Ha meghallom angolul a briar szót nálam valami kesze-kusza, sűrű, dús növényzet ugrik be, kanyargó kacsokkal meg gyökerekkel...

Burjánkirály?

Utoljára Tükörálarc szerkesztette (2012.12.31. 20:52:24)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Tükörálarc írta:

@Levin: Szerintem ilyenkor nyugodtan magadra öltheted a közös alteregónkat, legföljebb szükség esetén külön szignálod a hsz-t a saját nickneveddel. A fórumozóktól túlzás lenne elvárni, hogy fejből vágják a DV-nek dolgozó összes szabadúszó egyéni nickjét, így néha nem teljesen egyértelmű, hogy ki milyen minőségben nyilatkozik. Tükörálarcot viszont már megismerték, és tudják róla, hogy ha megszólal a fórumon, általában nem alap nélkül teszi. smile

Én viszont szeretném, ha nem kavarnánk össze a dolgokat, és a Tükörálarc nicket meghagynánk a MesterMűveken belüli műhelymunkával kapcsolatos társalgás céljaira.

Ajánlatos lenne ugyanis elkerülni azt, hogy az olvasókban, érdeklődőkben esetleg összemosódjanak a dolgok. Mert többek közt például a Keyes-tetralógia kiválasztásának, megjelentetésének és fordításának sincs semmi köze sem a MesterMűvekhez, sem a Tükörálarc alkotóközösséghez. A fordítójával (aki utóbb történetesen az alkotóközösség tagjává is vált) már akkor hosszú évek óta sikeresen dolgoztunk együtt, mikor a MesterMűvek sorozatnak még az ötlete sem merült fel. Igazán megérdemli, hogy saját jogán szólhasson hozzá ahhoz a témához, amelyben nehezen lehetne nála illetékesebbet találni. (Lábjegyzet: már a Váltott Isten gyermekei-köteteket is az ő kitűnő fordításában tehettük közzé.)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Nekem személy szerint a Burjánkirály nagyon tetszik, már csak a hangzása végett is. Én erre a lehetőségre szavaznék. smile Kérdés, hogy kötetcímként mennyire állja meg a helyét.

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Nekem a Burjánkirály azért nem tetszik, mert elég idegenül hangzik, egy kevésbé olvasott embernek a szó első fele lehet hogy teljesen ismeretlen vagy szokatlan lesz, ergo nem feltétlenül fogja leemelni a polcról hogy ez vajon mi. A Tüskekirály sokkal inkább "common", könnyebben érthető és van már a magyar irodalomban hasonló cím (Tüskevár), ami ott motoszkálhat az olvasó tudatalattijában, jobb esetben pozitív emlékekkel összekötve.

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Yardain írta:

Én viszont szeretném, ha nem kavarnánk össze a dolgokat, és a Tükörálarc nicket meghagynánk a MesterMűveken belüli műhelymunkával kapcsolatos társalgás céljaira. Ajánlatos lenne ugyanis elkerülni azt, hogy az olvasókban, érdeklődőkben esetleg összemosódjanak a dolgok.

Muszáj mindenből presztízsharcot csinálni? Itt a fórumon Tükörálarcot kérdezték, Tükörálarc válaszolt. Konkrétan az a Tükörálarc, aki a leginkább kompetens a témában. Egyszerű dolog ez, nem kell agyonbonyolítani.

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Maximálisan egyetértek az előttem szólóval!!!!

Aki Tükörálarc.... big_smile

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Tükörálarc, köszönöm szépen az ajánlót, ez alapján még inkább várom a négy részes sorozatot, aminek első kötete remélem minél előbb megjelenik! smile

Mindképpen pozitívan hangzik az, hogy Keyes "felhasználja" a fiktív irodalom hagyományait,  merít az olvasás során szerezett tapasztalataiból. Nem tudom melyikőtök az alkotóműhelyből, de  egyikőtök írta a különböző fantasy típusok jellemzői kapcsán (épp Martin hoztátok fel példának), hogy magának a fantasy irodalomnak is van "irodalom elmélete", amit nem árt ismerni, ha maradandót és nem középszerűt akar alkotni egy író.

Az előzetes leírás alapján úgy érzem, hogy ez a sorozat megfelel ennek a kritériumnak.

Egyébként mennyire állja meg a helyét itt is, amit Martin kapcsán írtatok, hogy a high fantasy-zsánereit, toposzoait helyezi low-fantasy környezetbe (teszem fel ezt azért, mert azt íjátok: "nincs ősgonosz és ősjó, nincs jellemfejlődés nélküli, tablók sorából álló meseszövés, nincsenek emberfeletti és emberalatti fajok, csak emberek, akiknek  a cselekedetei erkölcsi kérdéseket vetnek fel és válaszolnak meg"?

___________________

Bár nekem a Hangakirály is tetszik, mégis hajlanék a  Folyondárkirály (Bachstein ajánlása) és a Burjánkirály felé.

Jakirte Jak Cyr írta:

Nekem a Burjánkirály azért nem tetszik, mert elég idegenül hangzik, egy kevésbé olvasott embernek a szó első fele lehet hogy teljesen ismeretlen vagy szokatlan lesz, ergo nem feltétlenül fogja leemelni a polcról hogy ez vajon mi. A Tüskekirály sokkal inkább "common", könnyebben érthető és van már a magyar irodalomban hasonló cím (Tüskevár), ami ott motoszkálhat az olvasó tudatalattijában, jobb esetben pozitív emlékekkel összekötve.

Nekem például egyből beugrik a burjánzik, amiről egyből lehet asszociálni a "kesze-kusza, sűrű, dús növényzetre kanyargó kacsokkal meg gyökerekkel". Ráadásul szerintem a burjánzik eléggé ismert általánosan ahhoz, hogy egy kevésbé olvasott embernek is ismerős legyen. Sőt, ne írjuk le ennyire a honi olvasók elvonatkoztató képességeit.

Tüskekirály is jól hangzik, de a Burjánkirály számomra egyedibb, különlegesebb, kevésbé "common".

A Töviskirályt jómagam is a FUMAX-által jegyzett "Tövises"-trilógia okán tartom kerülendőnek, mivel a második kötet hamarosan megjelenik és a címe a Tövisek királya lesz (a harmadik rész pedig a "Tövisek császára"). Ennek függvényében valami másféle figyelemfelkeltő címmel kellene előrukkolni, és az általam favorizált kettő szerintem megfelel ennek.



És még egyszer köszönöm az ajánlót! smile

Utoljára Juraviel.Ihuan.Bedvin szerkesztette (2013.01.06. 13:05:38)

"Lá iláha illá’l-’isq. – Nincs Isten a Szereteten kívül.” - Fakh al-Dín ’Iráqí (szufi tanító)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Juraviel.Ihuan.Bedvin írta:

Egyébként mennyire állja meg a helyét itt is, amit Martin kapcsán írtatok, hogy a high fantasy-zsánereit, toposzait helyezi low-fantasy környezetbe?

Ez általános (és szerény véleményem szerint igen örvendetes) tendencia a kortárs fantasy-irodalomban. A high fantasy klasszikus, tolkieni eszköztárából egyes elemek megmaradnak és kibontakoznak (gondolok itt elsősorban az archetipikus karakterekre), mások egyre inkább túlhaladottá válnak – például a mereven dualista gonosz-jó felosztás. Brooksnál és Eddingsnél ez még alapvető sablon, Jordannél már elég erősen megkérdőjeleződik, Martin és Keyes pedig (de említhetném Dave Duncant vagy Sara Douglasst is) koncepcionális értelemben is túllép rajta.

Utoljára Tükörálarc szerkesztette (2013.01.07. 11:47:52)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

És azt már lehet tudni nagyjából, hogy a The Briar King és a The Gilded Chain megjelenése mikorra várható? Remélem az első negyedév! smile

"Lá iláha illá’l-’isq. – Nincs Isten a Szereteten kívül.” - Fakh al-Dín ’Iráqí (szufi tanító)

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Juraviel.Ihuan.Bedvin írta:

És azt már lehet tudni nagyjából, hogy a The Briar King és a The Gilded Chain megjelenése mikorra várható? Remélem az első negyedév! smile

Terveink szerint a The Gilded Chain tavasszal, a The Briar King pedig nyáron jelenik meg.

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Yardain írta:
Juraviel.Ihuan.Bedvin írta:

És azt már lehet tudni nagyjából, hogy a The Briar King és a The Gilded Chain megjelenése mikorra várható? Remélem az első negyedév! smile

Terveink szerint a The Gilded Chain tavasszal, a The Briar King pedig nyáron jelenik meg.

De ugye ember tervez... smile

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Nyáron? Úgy érzem, az idei 2 Keyes kötet is csak álom, édes álom marad....mer ugye szokás szerint a 2. csúszni fog jövő tavaszig, aztán nyárig. Nem rosszból, de olvasói szemmel marhára unalmas, hogy több sorozat állandóan csúszik, és sokszor fél éveket. Igen tudom, nem csak a ti hibátok, stb, de ez engem mint könyvmolyt marhára nem kell h érdekeljen. Hisz több kiadó akad, aki fél évre előre kitűzi a dátumot és be is tartja...

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Egyetértek veled....nagyon sok rossz példa van előttünk sajnos (Sanderson,Gemmell,Hobb stb)és én is így gondolkodom...azt ígérték első pár hétben lesz Hero of ages.Fall of Troy...ezután csak úgy veszek trilógiát ha minimum két rész megjelent...sajnos ide jutottunk..nem a minőséggel és a színvonallal van gond és úgy gondolom a (sajnos)kicsiny rajongócsapatnak nem kellene teljesen eljátszani a bizalmát,még ha ez külső körülményeken múlik is...Egyébként  marketingszempontból mindegy ha két egymást követő hónapban jön egymás után két Trója vagy Ködszerzet...aki imája ezeket úgyis megveszi...aki nem az nem...szerintem... neutral Mindenesetre ahogy régóta most is szurkolok az egyik kedvenc kiadómnak...hogy egy Sanderson trilógia ne annyi éven keresztül jöjjön ki magyarul ahány éven keresztül az író végez a Stormlight archive ciklusával.. sad

 

Hozzászólás: Greg Keyes

Szerintem nincs olyan könyvrajongó,akit ne idegesíteni.... smile