Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: nem igazi ynevi téma az, aminek csak egy olvasata van. big_smile Ilyen értelemben tehát belefér, de ne feledd, hogy Leirren információi (jó esetben is) csak szubjektív igazságok.
Álomtáncos: a címre emlékszem, a tartalomra nem, de mindhárom szerző a VP műhely tagja volt, ami főszabályként növeli a szövegek szavatossági idejét. Ennél messzebb látatlanban/nélkülük nem mennék.

@Darksheer: nagyon köszönöm. Remélem, a leülepedés után se változik a véleményed - tisztában vagyok vele, hogy a szöveg szerkezetét és információtartalmát tekintve is sűrűbb a megszokottnál.

@csaknorisz: a konkrét lap nincs meg, de hasonló kérdések már a Bestiárium (1994) kapcsán is felmerültek, és azóta se létezik rájuk egyszerű válasz.
Az irodalomnak, a szerepjátéknak és a kártyajátéknak is megvan a sajátos követelményrendszere és eltérő igényű közönsége, a megjelenő tartalmaknak pedig elsősorban ezeknek kell megfelelniük. Ennyire különböző halmazokat nem lehet (és nem is lenne szerencsés) egymással fedésbe hozni - a közös metszetek méretének növelése, amire az utóbbi évtizedben törekszünk, sokkal reálisabb cél.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

A lap nekem sem volt meg, bár ismerősen hangzott.
Idemásolom, hátha másokat is felcsigázott.

Qus Quar: Kráni rendbíróvá vált pyarroni hős, Igaz Név: Elorand

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Myst írta:

Qus Quar: Kráni rendbíróvá vált pyarroni hős, Igaz Név: Elorand

A Kos és a Kobra éve antológia - Örvényben végkifejletében lép színre a rendbíra (aki nem olvasta volna).  smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Myst+Ettin: így már megvan; a figura és a koncepció az enyém, a név nem.
A rend első bírája mindhárom halmaz natív eleme, azaz nem is lehetne kánonabb. Titka csak egy a motívumok/rejtett összefüggések közül, amik az irodalmi megerősítésig (G3) M*K exkluzívak - lásd a közös metszetek növeléséről fentebb írottakat.
Fontos: Elorand nem azonos a rendbírával. Többet mond a lényegről az, hogy a részét képezi.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Telhetetlen méhecskeként azzal nem mondok nagyon újat, hogy ezek után és ezért is nagyon várom a G3 megjelenését.  big_smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: nem jobban mint én azt, hogy még ebben az életben megírhassam. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András: a Keleti Szél hátralévő részében kerül tárgyalásra Enoszuke sorsa ha jól értem. Felmerült egy kérdés bennem, hogy ha az enoszukei expedíciós erőket  tulajdonképpen szétverik a Vörös Lobogók. gondolom itt nem az utolsó szál emberig maradt ott midneki. Tiadlanban előfordulhat valamilyen szintű szuke populáció és amúgy milyen viszonyt folytatnak egymással, mondjuk, nem háborús környezetben?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: Niare északkeleti határvidékére az enoszukei inváziós haderőnek csak egy része jut el. Nem semmisül meg teljesen a Sárkányoltár csatájában, de foglyokat sem hagy hátra: hírmondói (kis túlzással) ugyanazon az úton távoznak, amelyiken érkeztek, hogy megtegyék, amire dandzsódainak tett esküjük kötelezi őket.
Ami a tiadlani-enoszukei viszonyt illeti, az hagyományosan (a 13. zászlóháború óta különösen) fagyos. A tiadlaniak, azon belül a Tuíl torkolatvidékén élő ulúnok, szél ellen meg tudják különböztetni a narákat a szukéktól, és az utóbbiakat csak szabályt erősítő kivételként tűrik meg maguk között.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András: Meg szeretném kérdezni, hogy egy nara és egy ulún között mi a különbség? Gondolok itt külsőre, gondolkodásra, ha tetszik ágendára, eredetre. Az ulúnok mielőt pyar hitre tértek, milyen isteneket imádtak, s ez valahogy visszaköszön e a mai, tiadlani mindennapokban?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: a narák az oghogúli nomádok leszármazottai, az ulúnok pedig "szigetvilági" bevándorlók, akik a hajnalkor óta rendesen elkeveredtek az ervekkel és más helyi népekkel, úgyhogy az ulúnságuk jórészt a lelki alkatukra (spirituális racionalitás) és a mágiájukra (drágakő) korlátozódik. Az ősvallásukról éppúgy nem tudunk közelebbit, mint az ervekéről, de olyanféle szellemhit lehetett, mint a vadonlakó nációké vagy a hogla lovastörzseké.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ezek a "szigetvilágiak" külsőleg hasonlíthatnak Földünk malájaira (indokínai térség népeire)? Vékony csontozat, sárgásbarna bőr, hollószín haj stb. A korai idők MAGUS kártyáján a Tiadlani Dorcha (Boros-Szikszai) mutatott hasonló jellegeket (vágott macskaszem). Vagy az erv hatás erősebb?  smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: külön szigetvilágiak a hajnalkor óta nincsenek, Tiadlant mostanság erv-nara-ulún keverék populáció lakja.

DOLON (taedlún, túli erv)
A hetedkori Tiadlan lakosságának meghatározó nációja; a Pyarron szerinti I. évezredben alakult ki a Tuíl völgyében tanyát vert száli irlav, nara és ulún közösségek keveredéséből. Külső jegyeiben erevíni rokonságára, színkomplexiójában a hogúli népekre emlékeztet; szigetvilági őseinek elmélyülésre és gyakorlatiasságra való együttes hajlama az, ami szomszédaitól és a kontinens minden más népétől megkülönbözteti. 
TERMET: középmagas
ALKAT: arányos
BŐR: világostól mézbarnáig változó árnyalatú
HAJ: egyenes és vékony szálú, jellemzően sötét vagy narafekete
SZEM: az északnyugati és a középső országrészben világos- vagy középbarna, a Tuíl alsó folyásánál és a torkolatvidéken opálfekete, enyhén kifelé nyilazott (ulúnredős) 
EGYEDI JELLEMZŐ: Tiadlan szigetvilági eredetű neve (Ťjdlúm) harmadik otthont jelent. Miután az elsőt a víz (vélhetően a Pyarron előtti 15. században becsapódott égi poröly árhulláma) elragadta tőlük, az ulúnok a kő oltalmába menekültek: másfélezer évet töltöttek a kavernákban, melyeket ősi kataklizmák és rég kiveszett fajok vájtak a világ kérgébe. Ebben az időben tettek szert a tudásra, aminek segítségével kaput nyitottak Ynevre, és amire sajátos, a kyr és a nara iskolától egyaránt különböző kámeamágiájuk épül. Alapjait sokan, mesterfogásait annál kevesebben ismerik, hatékonyságáról megannyi, javarészt túlzó, mendemonda kering.

És ha már Tiadlan: a címere is frissült az idén; most végre tényleg ütősen néz ki.

http://i64.tinypic.com/11hz3on.png

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András: beszerváltam a Ősi titkok lázát, acélnak viharát. Nos, az enyhe ételmérgezéses lázt leszámítva tényleg dobott gyufa volt a fejemben hömpölygő kerozinra.

Térképpel kapcsolatban merült fel egy kérdés a Déliben fejtegetett dolgok alapján: Haonwell immáron partszakasszal rendelkezik a Peratlonnal szemben, ez az a merrán szakasz, amit Erigowval kapcsolatban agyaltam?

Illetve ha jól olvastam 4-6 erv törzsről van szó, ebből a jelenre fennmaradók 3 (doard, fendar és száli)?


B.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Elárulná nekem valaki, hogy ez miért történik velem rendszeresen?

https://media.discordapp.net/attachment … height=584

A Gyűrűk ura már megvan előszó és felvezetés nélkül... most meg ez.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: igen, az a merún/merrán partszakasz, amiről beszéltünk.
Ervek: a fendar, a doard és a száli volt az a három törzs, amelyik nagyjából intaktan jött el Tanagrából. Az utóbbi valamivel előbb indult, Tiadlanban kötött ki és manapság (lásd fent) dolon vagy túli erv néven ismeretes. A száli vérvonal nyomokban máig fellelhető Erevínben és Tiadlanban, de a százalékos aránya sokkal alacsonyabb, mint a másik kettőé.

Foghíj: szerencsére nem mindegyik ilyen. Remélem, gond nélkül cserélik - ha mégsem, szólj és megoldjuk.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sikeresen cserélték, szeretnek a Duna Áruházban, úgy látszik.


A földrajzzal csak annyiban vagyok kicsit meglepődve, hogy eddig Ziad volt kanonikusan Haonwell kikötő-kolóniája, amit a törpöktől vásároltak. Feltételezhető, hogy a partszakasz azen pereme nem alkalmas kikötők kiépítésére? Vagy  esetleg a merrán partszakasz (ami eddig Erigowé volt) névlegesen van Haonwell terüöletén belül/vele egy színnel ábrázolva?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: elvben nincs akadálya, hogy Ziad is rákerüljön a térképre, de a háttértörténete több sebből vérzik, mint Szent Sebestyén. A teljesség igénye nélkül: a vanír nem hajósnép (az északi part barlang-öblei emlékhelyeknek épültek és húsz évszázad alatt váltak funkcionális kikötőkké), a merrán partszakaszon egymást érik az ősibb/emberibb léptékű átrakóhelyek, a településekkel való boltolás pedig lényegileg idegen a vanír-erv viszony természetétől.
A dolgot bonyolítja, hogy a DV kánon térképének partvonala a VP-s eredetihez igazodik, azaz jelentősen eltér a szcs verziótól... így Ziad nem lehet egyszerre északi és erv, csak valamelyik a kettő közül.
 
A Senyr és Sorenac közé eső merún partszakaszt Erigow és Haonwell jelenleg megosztva birtokolja. Nem kis részben azért, mert az eróziós szimuláció formálta Traidlan-hegység az istennek se akart igazodni a vízrajzmentes VP térképen szereplő svájcikiflihez, a Vend torkolata felett pedig értelmezhetetlen/fogalmilag kizárt a vanír fennhatóság.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Morrola: elvben nincs akadálya, hogy Ziad is rákerüljön a térképre, de a háttértörténete több sebből vérzik, mint Szent Sebestyén. A teljesség igénye nélkül: a vanír nem hajósnép (az északi part barlang-öblei emlékhelyeknek épültek és húsz évszázad alatt váltak funkcionális kikötőkké), a merrán partszakaszon egymást érik az ősibb/emberibb léptékű átrakóhelyek, a településekkel való boltolás pedig lényegileg idegen a vanír-erv viszony természetétől.
A dolgot bonyolítja, hogy a DV kánon térképének partvonala a VP-s eredetihez igazodik, azaz jelentősen eltér a SZCS verziótól... így Ziad nem lehet egyszerre északi és erv, csak valamelyik a kettő közül.
 
A Senyr és Sorenac közé eső merún partszakaszt Erigow és Haonwell jelenleg megosztva birtokolja. Nem kis részben azért, mert az erróziós szimuláció szülte Traidlan-hegység az istennek se akart igazodni a VP térképen szereplő svájcikiflihez, a Vend torkolata felett pedig értelmezhetetlen/fogalmilag kizárt a vanír fennhatóság.

ha jól emlékszem Yiad még a Zöldből való koncepció, mondjuk a fentiek alapján legfeljebb úgy tudnám elképzelni hogy legfeljebb a (akár külső) köznép szemében maradhatott meg ez fedőtörténetképp.

Senyrt hol találom? Sorenac megvan (ha jól látom a Vendt torkolata), az én térképemen Hessebyrt találtam egyelőre. Amit viszont még észrevettem második kémlelésre, Raveen meglepően hiányzik még, valamint Daroweennel kapcoslatban én emlékszem olyasmire, hogy Eren legnyugatibb pontja lenne. Nem tudom, hogy ennek lenne valamilyen súlya, mint motívum.

Az viszont már hamarabb, hogy elvben ugye innnen érkeztek a Dawa (egyik fajtájú) alakváltói, elvben jelenlegi pozíciójából hamarabb el tudom képzelni a Dawa érkezési epicentrumaként.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

ha jól emlékszem Yiad még a Zöldből való koncepció, mondjuk a fentiek alapján legfeljebb úgy tudnám elképzelni hogy legfeljebb a (akár külső) köznép szemében maradhatott meg ez fedőtörténetképp.

Emlékeim szerint a Summariumban szerepelt először Ziad ezzel a törpés sztorival, mint az Északi Hármak egyetlen gyarmata. Persze mindenképpen kell lennie további haonweli fennhatóságú kikötőnek (Ziad alapból túl északi fekvésű és nem a legoptimálisabb hajózási útszakaszra esik, ha egyáltalán releváns is a kissé fogyatékos történetével), mert ezt erősen igényli a nyugati partvidék kereskedelmi hajózása. (Quiron / Haonwel / Riegar / Erion)

Utoljára DReaMSCaPe szerkesztette (2018.07.10. 20:04:04)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: feltettem egy vetületet az Ősi titkok... extrái közé (link az 53. oldalon) amin poi-k is vannak. Az egy Raveen kivételével mindent megtalálsz rajta, amit keresel.
Errata: Senyr (ami egy dwoon kifejezés) helyesen Sebyr (aka Hesebyr); javítva. Az összevetés az ötödkori térképen is feltárt két hibát (egy pozíciót és egy nevet); szintén javítva. És felkerült Ziad, nehogy szó érje a ház elejét. big_smile
Viccen kívül: ez messze nem kész, és nem is egyemberes munka; a debugolásához minden észrevétel jól jön.

@DReaMSCaPe: nagyon fáradtak lehettünk már Zsolttal és Péterrel, mert ennek a gyarmat dolognak kb. semmi értelme. smile A Beriquel regények most nincsenek kéznél, de nem zárnám ki, hogy a motívum onnan származik. Akinek bejön, használja nyugodtan; az, hogy én nem rajongok érte, senkit semmire nem kötelez.
Abban egyetértünk, hogy ez nem az összes kikötő. A lób**** lépték miatt egyelőre csak a nagyobb (4. és 5. kategóriás) települések látszanak, és szűk keresztmetszetet jelentenek a nevek is - nem szeretnék a szürkecsuklyás "tartalmat bármi áron" hibába esni.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv' ha valakit még érdekel.. wink  Ziad egy mondat erejéig már az Első Törvénykönyvben is szerepelt. Bővebb kifejtésre a Summariumban került sor. Idézet: "Fentebb említettük már Ziadot, ezt a kis halásztelepülést, melyet csengő aranyakért vásárolt meg Haonwell a törpék tárnafejedelemségétől. Mára már kisebbfajta város áll az egykori falu helyén, s az "anyaország" alig titkolt, nagyszabású terveket sző gyarmatával kapcsolatban. Itt a legkisebb a távolság a Mer'Daray és Haonwell között: a zord kikötő látja el szárított hallal és az északi kereskedőállomások áruival a hercegséget. Külön kalmárcéhek foglalkoznak a tengerparti vidékeken a temérdek borostyánkő begyűjtésével és értékesítésével. A kikötő egyre nagyobb forgalmat bonyolít le, s egyes állítások szerint időnként Beriquelről is érkeznek bárkák, ámbár meglehet, ez csak amolyan túlzó híresztelés; mindenesetre sem Ziadból, sem Tarinból nem erősítették meg."

Utoljára dragondark szerkesztette (2018.07.11. 05:04:15)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@dragondark: a részletekért thx... amúgy meg jesszus.
Hol is kezdjem? Nehéz kérdés, mert ebben az egy bekezdésben minden benne van, ami a kényszer szülte m* tartalmakat írószemmel aggályossá/gyűlöletessé teszi.
Haonwell helyében nem fűznék vérmes reményeket egy olyan településhez, ami az x éve dübörgő konjunktúrában faluból csak kisvárossá bírta kinőni magát. De nem vagyok Haonwell, és Tarín se tárnafejedelemség, ami azt illeti. hmm Az ilyen szövegekre mondjuk, hogy k*** rosszul öregedtek, de itt többről van szó: az elkövető bele se gondolt, mit implikál a "csengő aranyazás" abban az erv-vanír viszonylatban, ahol az előbbi náció egy komplett országot ajándékozott az utóbbinak.
Ott van aztán a százmilliós Erevínt sziljotkával ellátó kisváros, ami eredetileg a föld alatt élő vanírok felszíni halászfaluja volt. Meg az egész neolit Ynev-kép, amit ezen a ponton kellett volna végleg szétpogózni - sajnálom, hogy nem voltam elég éber hozzá.

A beriqueles utalás viszont tovább valószínűsíti, hogy Hawkwood első regényének expedíciója innen indult észak felé. Ha így áll a helyzet, a SUM passzusa nem pusztán suta, de felesleges is: a megjelenéskor a szerző és a mű státusza sok minden volt, csak tisztázott nem. 
Én meg csak úgy kiraktam a helyet a térképre. Nem lesz ebből nekem bajom? lol

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Nem hinném, ha úgy próbálnátok meg feloldani a problémát, hogy a Zöldes sztori a vélt változata annak, ami valójában történt és a történet sokkal több mindent takar. Ez lehet direkt ködösítés, lehet nem egy indokot találni arra hogy miért NEM nőtte ki magát nagyvárossá és pl. a csengő aranyakat nem feltétlenül érmékkel kellene asszociálni.

Viadomo alatt is van egy valami, amit DEFCON 1-nél kiengedtek a Dúlás alatt. Nem gondolom hogy hasonló súlyosságú, de fontosságú dolgot lehet hogy el lehet dugni ide.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: az elvvel egyetértek, de ha a régebbi és/vagy ellenőrzés nélkül keletkezett szövegek összes ökörségét egy-egy Nagy Titokkal akarnám kitakarni, sose érnék a végére. A fogalmatlanságból, gondatlanságból vagy eszköztelenségből fakadó "problémákat" nem lehet feloldani - az ember kiváltja őket, ha van mivel, és átlép rajtuk, ha nem megy másképp.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

A beriqueles utalás viszont tovább valószínűsíti, hogy Hawkwood első regényének expedíciója innen indult észak felé. Ha így áll a helyzet, a SUM passzusa nem pusztán suta, de felesleges is: a megjelenéskor a szerző és a mű státusza sok minden volt, csak tisztázott nem.

Előkerestem most a polcról a Farkasének második kiadását. Hamarjában annyit találtam benne, hogy az expedíciót megszervező Klavel nagyúr erigowi főrend. (33. old.) Ennek alapján én inkább úgy gondolnám, hogy a Marvinela-öböl valamelyik erigowi kikötőjéből indulhattak azok a hajók. (Persze a vértesei gyalog elballaghattak volna Ziadba, de ez szerintem felesleges út lett volna minden felszereléssel meg a készletekkel.) A frissített térkép alapján én talán Sebyrt valószínűsíteném kiindulási állomásnak.