Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

onlyzerosandones írta:

Egész pontosan az történt, hogy a sorozat szerkesztői másként képzelték a borítóképet. Eredetileg a múmia kevésbé lett volna hangsúlyos, a kérés ellenére mi másként oldottuk meg a dolgot - és már nem vagyok benne biztos, hogy nekünk volt igazunk smile

Rettentő nagy eltérésről azért nincsen szó: lényegében az általunk elképzelt két alakból egyet csináltatok, és az eredetileg a háttérbe szánt múmiát előrehoztátok, mintegy a kamera elé. Íme, az eredeti borítókoncept:

Viktoriánus angol utcakép, de nem Londonban, hanem egy vidéki egyetemi városban. Éjszaka, gázlámpafény. Magányos, jókötésű fiatalember siet az utcán, sétabottal és felleghajtó köpönyegben, de fedetlen fővel. Huszonéves, borotvált arcú, sportos alkat, az arca inkább kemény, mint jóképű. Gyanakodva sandít a háta mögé. A háttérben, félig árnyékban/takarásban, egy életre kelt múmia követi: a két karját nem nyújtja idióta módon előre, ravaszul rejtőzködik, de azért felismerhető, lógnak róla a pólyák.

Tulajdonképpen szemszöget váltottatok: így most azt látjuk a borítóképen, amit a viktoriánus úriember, ha hátranéz. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Az eredeti koncepció alapján is lehetett volna egy érdekes/sejtelmes/ijesztő borítóképet készíteni, de nekem a megvalósulttal sincs semmi bajom, sőt. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Részlet a Cormac Mac Art és a vikingek előszavából:

A vikingek nem foglalkoztatták annyira Howard képzeletét, mint a piktek, ám azért vissza-visszatérő elemként jelentkeztek az életművében, a valóságosnál jóval tágabb történelmi keretek között. A germán tradíció kétségkívül kevésbé állt közel a szívéhez a keltánál, de nem tudta (és nyilván nem is akarta) kivonni magát a lenyűgöző hatás alól, amit kedvenc ifjúkori olvasmányának, Jack London Kóbor csillag c. regényének (The Star Rover, 1915) Ragnar Lodbrog-epizódja gyakorolt rá. Az eredmény sajátos kettősség lett: bár Howard általában a magányos hősöket kedvelte, viking témájú elbeszéléseiben – a legkorábbiakat kivéve – mindig két szereplő áll a történet fókuszában: egy komor, éles eszű, indulatos kelta (Donn Othna, Cormac Mac Art és Turlogh O’Brien) meg egy bővérű, öles termetű, kissé együgyű germán (Æthelred, Wulfhere Hausakliufr és Æthelstane). A két hős kapcsolata nem szükségképpen mentes az ellentmondásoktól, ami érdekes új színnel gazdagítja a jellegzetes howardi palettát.

Kötetünk első szekciójában a korai viking történeteket gyűjtjük csokorba, amelyeken még erősen érezhető az inspirációs forrás hatása, ám gyakran töredékes mivoltukban is meglepően kiforrottak, és mintegy megelőlegzik az alkotóereje teljében lévő Howard konfliktusépítkezését és narratív megoldásait.

A második szekció teljes terjedelmében közli a Cormac Mac Art-kisciklust, amely a majdan mitikussá emelkedő Arthur király uralkodása idején játszódik a Britannia körüli tengereken, a Hebridáktól a Baltikumig terjedő térségben. Ezt a négy novellát Andrew J. Offutt és Keith Taylor később hétkötetes regénysorozattá bővítette, és David Drake is írt hozzájuk egy kisregényt – a howardi kisciklusok hősei közül Cormac futotta be a legnagyobb ívű posztumusz pályát.

Harmadik szekciónk kissé kakukktojás, bár Martalóc Bane és a vanirok igencsak hasonlítanak a vikingekre. Ez a rész mintegy függeléknek tekinthető, és egy korábbi kötetünk, a Kull király és az ősök zárószekciójával alkot egy egészet. Együttesen a kettő jó képet ad Howard egy másik kisciklusáról, a rendkívül mostoha sorsú és még a többinél is fragmentáltabb James Allison-korpuszról, amelyet szintén a Jack London-regény ihletett. Az itt közölt elbeszélések mindazonáltal önállóan is megállják a helyüket, a Kull-kötetben publikált írások ismerete nélkül; az első eredetileg egy kis példányszámú fanzinban jelent meg, még Howard életében, a második pedig a hagyatékában talált töredék, amelyet utólag egészített ki egy másik szerző a ciklus záródarabjává.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Lehet két kérdésem?
1. A Turlogh és a kelták az milyen műveket fog magában foglalni, mert bevallom erről még sosem hallottam smile
2. A Mesterművekben a Cormac regények is szerepelnek mint terv?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Adiz írta:

1. A Turlogh és a kelták az milyen műveket fog magában foglalni, mert bevallom erről még sosem hallottam smile

A gerincét a Turlogh O’Brien-ciklus képezi majd, amelynek két darabja – A sötét bálvány és a Bal-Sagoth istenei – magyarul is megjelent már az Árnykirályok c. antológiában, de romlott szövegből fordítva. Ezeken kívül ide tartozik még A szürke isten tovatűnik, A hunok árnyéka és egy cím nélküli töredék. (Aminek a szövegét iszonyú nehéz volt megszerezni.)

Ehhez felvezetésként csatoljuk majd a sötét korban játszódó kelta novellákat, például a Sírdomb a felföldönt meg a Dermod vesztét (ez utóbbi reinkarnációs horrorsztori), lezárásként pedig a korai keresztes történeteket (amelyekben szintén ír-kelta hősök vitézkednek, de már a Közel-Keleten: pl. Vörös pengék Fekete-Kathájban), a szokásos hármas tagolásban. Így szépen fog kapcsolódni hozzá a következő kötet, a Cormac FitzGeoffrey és a keresztesek. (Vörös Szonjával, aki viszont a maga részéről az Agnes de la Fère és a kard ördögei felé fog átvezetéssel szolgálni.)

Adiz írta:

2. A Mesterművekben a Cormac regények is szerepelnek mint terv?

Előbb az eredeti Howard-írások kiadását szeretnénk befejezni; ez eltart még jó darabig. Azután – de ez tényleg nagyon messze van még, évek távlatában – szóba jöhetnek a Cormac-regények, Ramsey Campbell Solomon Kane-novellái, Karl Edward Wagnertől az Árnyak légiója, David Drake-től A napnyugta földje, a Smith-Tierney szerzőpáros könyvei, és más hasonló posztumusz négy- és többkezesek, amelyek Howard hőseinek történetét bonyolítják tovább.

Tükörálarc írta:

Ezt a négy novellát Andrew J. Offutt és Keith Taylor később hétkötetes regénysorozattá bővítette...

Keith Taylor angol nyelvű cikkei, amelyekben a regényíráshoz végzett előtanulmányait foglalja össze, be vannak linkelve a Böngészdében, a Cormac Mac Art és a vikingekhez kapcsolódó egyéb írások között.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

és egy cím nélküli töredék. (Aminek a szövegét iszonyú nehéz volt megszerezni.)

Nahát! És hogy kerül egy francia fanzinba egy eredeti Howard-szöveg? És honnan lehet tudni, hogy az aztán tényleg az eredeti, hozzápiszkálás nélküli verzió?

Be tudnátok azt a fanzint szkennelni (legalább a borítót, és néhány oldalt), aztán feltölteni valahová? Nem mintha tudnék franciául, de ezek után borzasztóan érdekel, hogy néz ki egy ilyen jelentős forrásértékkel bíró kiadvány. Szívesen belenéznék, ha lehet. Előre is köszönöm!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

ha megadod e-mail címed nagyon szívesen tovább küldöm neked.

köszönettel elküldtem! smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

leslieke írta:

Ma megvettem M. R. James Sötét örökség c. könyvét és végre egy olyan kiadást találtam, ahol nincs elcsúszva a borító eleje vagy hátulja a gerincre!  big_smile  big_smile

Igen ez mindenképp kiemelendő smile, s emellett a novellák milyen remekek! Habár még nem értem a végére, mivel több mindent olvasok párhuzamosan, de a kötetben található írások még jobban tetszenek, mint az előző James-kötetéi. Tudott írni az öreg, az biztos. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

wolferine írta:

Nahát! És hogy kerül egy francia fanzinba egy eredeti Howard-szöveg? És honnan lehet tudni, hogy az aztán tényleg az eredeti, hozzápiszkálás nélküli verzió?

Említettem már, hogy a szakmailag mérvadó Howard-filológia nem kiadói, hanem rajongói alapon bontakozott ki. Patrice Louinet ennek a folyamatnak az egyik vezéralakja. Tizenöt éves korában ismerkedett meg Howard írásaival, és a szenvedélyévé vált a tanulmányozásuk. Már tinédzserként levelezni kezdett a nemrég elhunyt Glenn Lorddal (a Howard-hagyaték gondnokával), és 1989-től fogva csaknem évente kiutazott Cross Plainsbe, hogy személyesen tanulmányozza a szerző fennmaradt kéziratait. 1990-ben, majd 1992-ben a Howard-szövegek filológiájáról írta a kis-, illetve a nagydoktori disszertációját. Egyéb publikációs fórum híján kutatásainak eredményét éveken keresztül egy jórészt általa finanszírozott fanzinban tette közzé, amely a kilencvenes évek elején jelent meg Unaussprechlichen Kulten címmel Limoges-ban. Az ezredforduló után ő rendezte sajtó alá a kritikai igénnyel helyreállított Conan-korpusz első, háromkötetes kiadását a Wandering Starsnál, gazdag magyarázó apparátussal és bőséges kommentárokkal. Akit esetleg érdekel, itt olvasható vele egy interjú angol nyelven.

A mi töredékünk az Unaussprechlichen Kulten második számában található, és a fandom-publikációkat jellemző szerény külcsín dacára a kritikai kiadásoktól megkövetelt színvonalon van közzétéve, bilingvis szöveggel, tükörtördelésben.

wolferine írta:

Be tudnátok azt a fanzint szkennelni (legalább a borítót, és néhány oldalt), aztán feltölteni valahová? Nem mintha tudnék franciául, de ezek után borzasztóan érdekel, hogy néz ki egy ilyen jelentős forrásértékkel bíró kiadvány. Szívesen belenéznék, ha lehet. Előre is köszönöm!

Ezen ne múljék, még szkennelni sem kell. Íme:

http://pictures.abebooks.com/BETWEENTHECOVERS/4111168870.jpg

Itt hirdetnek belőle eladásra egy darabot, hatvanöt dollárért plusz postaköltségért. Mi ennek kevesebb mint az egyharmadáért jutottunk hozzá a magunk kiváló állapotban lévő példányához; ráadásul Christophe Dulon kézirásos széljegyzeteivel, aki a töredékhez csatolt Turlogh O’Brien-tanulmányt írta. Nem véletlenül mondok a klasszikus folyam minden egyes kötetének előszavában külön köszönetet a műhelyünk könyvészeti hátteréről gondoskodó kollégának, Kis-Simon Csabának. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Köszönet a képért és az információkért! Majdnem annyira érdekes történet, mint Howard egy-egy írása!

Ilyenkor rendre igazolódik, hogy a könyveknek is megvan a maguk sorsa...

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Manly Wade Wellman John Thunstone és Judge Pursuivant történetei milyenek?

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

Manly Wade Wellman John Thunstone és Judge Pursuivant történetei milyenek?

Vérbeli pulp-történetek, az okkult nyomozó- és a vigilante-zsáner határvidékéről. Viszont Wellmantől mi elsősorban a Silver John-ciklussal szemezgetünk, az rendkívül hatásos, hangulatos és eredeti; a dark folyamba éppúgy beleférne, mint a klasszikusba.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Manly Wade Wellman John Thunstone és Judge Pursuivant történetei milyenek?

Vérbeli pulp-történetek, az okkult nyomozó- és a vigilante-zsáner határvidékéről. Viszont Wellmantől mi elsősorban a Silver John-ciklussal szemezgetünk, az rendkívül hatásos, hangulatos és eredeti; a dark folyamba éppúgy beleférne, mint a klasszikusba.

De gondolom ha lesz Silver John ciklus, akkor az olvasói fogadtatás függvényében jöhet több Wellman is, akár a Thunstone és Pursuivant történetek is.

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Linkajánló

A Szellemjárás Angliában c. M. R. James-kötetben található az „Alberic kanonok metszetkönyve” c. novella, amelyhez a következő link kapcsolódik: "He Was Laughing in the Church." A Visit to St Bertrand de Comminges.

A cikk írója, Helen Grant, végigjárja a novella helyszínét, és fölteszi a kérdést, mi változott James több mint egy évszázados látogatása óta. Ez a rövid beszámoló precíz leírást nyújt Comminges „elhagyatott”, álmos kisvárosáról, de legfőképpen a St Bertrand székesegyházról, amelyben a beszámoló írója James kísértethistóriája nyomán lépésről lépésre újra fölfedezi a festményeket, szobrokat, tereket, ördögábrázolásokat. Szinte minden fizikai részlet pontosan egyezik a James történetében leírtakkal, különbség gyanánt megemlíti, hogy az orgonát szépen restaurálták, és napjainkban a városkában éves fesztiválokat rendeznek. A székesegyház struktúrája valóban lélegzetelállító, a kitömött krokodil tényleg ott van és „lóg” a falon, a toronyba vezető ajtó ugyanúgy le van zárva, az akusztika is hiteles, Grant szerint egy köhögés akkora hangeffektust produkál, mintha egy fegyver sülne el, és zaj kívülről nem szűrődik be az épületbe. Minden különös nesz, ami a történetben szerepel, tehát belülről jövőnek tekinthető. A részletek ilyetén egyezése megint csak James páratlan munkáját dicséri, a helyszín kézzelfogható elemeinek pontos lejegyzése olyan érzést kelt az olvasóban, hogy amit olvas, nem pusztán fikció, hanem színtiszta igazság. Ettől válik az egész még hátborzongatóbbá.

Grant képes beszámolója élvezetesen vezet körbe a novella helyszínén (azzal is megpróbálkozik, hogy megtalálja a házat, amelyben a történetben szereplő sekrestyés lakhatott), remek virtuális idegenvezetést kínálva a James-rajongóknak.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

De gondolom ha lesz Silver John ciklus, akkor az olvasói fogadtatás függvényében jöhet több Wellman is, akár a Thunstone és Pursuivant történetek is.

Igen, valahogy úgy - bár ez még a távoli jövő zenéje. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
ati írta:

A Család című Reiner könyvről is lehet tudni valamit?

Tudomásom szerint már több fejezet elkészült belőle, de a megjelenése mindenképpen a jövő évre tolódik, mivel a műhelyvezetőnket most más projektek kötik le, elsősorban épp a MesterMűvekkel kapcsolatban.

Renier Mester a MesterMűveken kívül milyen projekteken dolgozik még?

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

Renier Mester a MesterMűveken kívül milyen projekteken dolgozik még?

A Kráni krónika folytatása. A Lázálom szövegének rendbe szedése. Régi M*-szerzők zaklatása, hogy írjanak novellákat egy új M*-antológiába.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Renier Mester a MesterMűveken kívül milyen projekteken dolgozik még?

A Kráni krónika folytatása. A Lázálom szövegének rendbe szedése. Régi M*-szerzők zaklatása, hogy írjanak novellákat egy új M*-antológiába.

Köszönöm a gyors választ.

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

További ízelítő a Cormac Mac Art-kötetből: egy Howard-vers.

SÖTÉT BIRODALMI INDULÓ

Rőt romlásban kürt szava harsog,
Földre leszórva fehér koponyák;
Sötét urunknak emeljük a zászlót,
Letiporjuk Isten vaskapuját!

Dől le a templom, kórusa lángol,
Húnynak a fények, fog vicsorog –
Tépd ki a kisdedet anyja hasából,
Gyújtsd föl a szentélyt, öld a papot!

Feketén zárul az éjszaka rájuk,
Isten igéje hiába velük;
Feketén vonva a vég-nyoszolyájuk,
Rettenet árnya a szemfödelük.

Emeld poharad a büszke nagyúrra,
Lenn aki trónol az árnyak ölén –
Éji folyó hol fut tova zúgva,
S ciprus sóhajt bakacsinfeketén.

Szűzi sikoly szárnyal fel az égre,
Elnémul az ajkon minden ima;
Démoni táncban süt seregünkre
Leprafehéren a hold sugara.

Harsona bődül, omlik az oltár,
Lándzsahegyünkön kisbaba rí;
A pokol ádázul tátja a torkát –
Mi vagyunk ma a világ urai!

Kész csoda, hogy ezt tudomásom szerint még egyetlen black metál-banda sem zenésítette meg. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Renier Mester a MesterMűveken kívül milyen projekteken dolgozik még?

A Kráni krónika folytatása. A Lázálom szövegének rendbe szedése. Régi M*-szerzők zaklatása, hogy írjanak novellákat egy új M*-antológiába.

A Lázálom a George R. R. Martin féle? Eszerint várható egy új megjelenés javított szöveggel? smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

Éji folyó hol fut tova zúgva

igazán nem a kötözködés végett, de szerintem így volna helyes: "tovazúgva"

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

wolferine írta:
Tükörálarc írta:

Éji folyó hol fut tova zúgva

igazán nem a kötözködés végett, de szerintem így volna helyes: "tovazúgva"

Pedig helyes, ahogy van.

A fordítás szép lett, nagyon igényes munka.

Utoljára Narmor szerkesztette (2012.09.03. 14:47:21)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

Éji folyó hol fut tova zúgva

Az elváló igekötő az állítmányhoz tartozik, nem a módhatározóhoz, amely - a rugalmas magyar szórend lehetőségeit kihasználva - a metrum miatt került a sor végére. Prózában kb. "ahol zúgva fut tova az éji folyó".

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

máshogy értelmeztem, de a próza alapján világos lett, miről van szó!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

Ramsey Campbell Solomon Kane-novellái

Hopp! Ez pontosan mi is?