Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Egyébként, ha ekkora olvasói érdeklődés mutatkozik a dark folyam irányába, nem lehetne kicsit előrébb hozni az elindulását? smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Linkajánló

A Szellemjárás Angliában c. M. R. James-kötetben található „A tizenhármas szoba” c. novella, amelyhez a következő link kapcsolódik: "The Shadow of the Occupant of Number 13." A Visit to Viborg

Helen Grant cikke egy újabb M. R. James-történet helyszínére vezeti az olvasót. A cikkíró Jütland Viborg nevezetű településére utazott 2005-ben, és csakúgy, mint az előző írásában, arra volt kíváncsi, mennyit és hogyan változott a város M. R. James ott járta óta. Amíg azonban Comminges álmos kisvárosában azt tapasztalta, hogy megállt az idő, Viborgban megtört a varázs: betonépületek, garázsok, modern irodaházak veszik körbe a város szívét. Élvezetes összehasonlítást olvashatunk: Grant a várost ábrázoló századfordulós fényképeket tanulmányozza, és az azok által közvetített páratlan hangulatot továbbítja az olvasóknak, egy olyan Viborg képét, amelyet M. R. James is éppen „olyannak” láthatott.

A novella karakterei után nyomozva, az épületeket körbejárva és az oroszlánokat ábrázoló szobrok, illetve domborművek jelenlétére magyarázatot keresve Grant végül azzal az érdekes kérdésfölvetéssel zárja beszámolóját, hogy a tizenhármas számhoz kapcsolódó babona miatt a dánok valóban kihagyják-e ezt a számot a szállodai szobák sorából? Csöppet sem meglepő módon arra a következtetésre jut, hogy igen, majd néhány példát is kínál az olvasónak: egyes szállodákban egyből a tizennégyesre ugrik a számozás, máshol pedig teljesen irracionális módon a hatosról a tizenhatosra.

A cikk végén a térképre kattintva képgalériába juthat az olvasó, amely a dán város századfordulós arculatába nyújt bepillantást, és egy csokorba gyűjti a régi épületek szépiás fotográfiáit.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Linkajánló

A Bran Mak Morn és a piktek c. Howard-kötetben található A föld férgei c. novella, amelyről kiváló elemzés olvasható az alábbi linken: The Conscience, and the Kisses, of a King

A cikk Bran és Atla viszonyát, a közöttük kibontakozó szexualitás jelentőségét tárja fel. Steve Tompkins módszeresen hántja le közös jeleneteik jelentésrétegeit, kezdve a legszembetűnőbbel: a képi ábrázolással, illetve a később félrevitt vizuális interpretációkkal (szemlátomást nem csak Howard ismertebb szereplőinek külsejét hajlamos az utókor a maga szájízéhez igazítani).

Eztán magára az aktusra koncentrál, bemutatva, hogy Howard milyen széles műveltségi anyagot mozgósított a leírás során, biztos kézzel világítva rá akár két-három szavas szófordulatok mögött rejtező utalásokra. A shakespeare-i allúziók kapcsán érdemes talán külön kiemelnünk egy elemet, mely a magyar olvasó számára nem feltétlenül evidencia – Steve Tompkins angolszászként érthető módon akként kezeli –, miszerint a reneszánsz angol irodalomban a pokol és a női öl gyakorta szinonim fogalmakként szerepeltek.

A tanulmány következő egysége a karakterek egyéni drámáját és tragédiáját veszi górcső alá. Kezdve azzal, hogy Atla félemberi, lápi életmódjának magányossága milyen sóvárgásokat gerjeszt benne, s rámutatva, hogy már a hozzávezető út is mély szexuális szimbolizmussal bír. E mellett természetesen Bran önként vállalt "pokoljárásának" elemzésével sem marad a cikk adósunk.

Steve Tompkins nem fél egy másik kínálkozó témakört is körbejárni, mely Howard életművének sokat cenzúrázott vonulata: a faji keveredés kérdését. Az ezzel kapcsolatos slusszpoént azonban meghagynánk a cikket elolvasni vágyóknak.

Egyébiránt csak ajánlani tudjuk az érdeklődő olvasóknak a The Cimmerian tudományos igényességgel írt esszéit, különösen a korán elhunyt Steve Tompkins tanulmányait, ki hatalmas olvasottságról tanúbizonyságot tévő elemzéseket hagyott ránk Howard műveiről.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

clive írta:

Egyébként, ha ekkora olvasói érdeklődés mutatkozik a dark folyam irányába, nem lehetne kicsit előrébb hozni az elindulását? smile

Egyelőre az előző évről maradt restanciánkat próbáljuk behozni, így a dark folyam beindítása valószínűleg a következő év elején fog megvalósulni, de merem állítani, hogy a célvonalhoz közeledő Clark Ashton Smith kötet addig is kiválóan csillapítani fogja a dark történetekre vágyók éhségét. smile

[EDIT] A következő évben, annyi biztos. Eredetileg inkább a végére terveztük, de az érdeklődés függvényében ezen - ha úgy alakul - valóban lehet változtatni.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Na végre sikerült a végére jutnom a Sötét örökségnek, valóban vannak benne gyengébb novellák is, de mindazonáltal még így is kiemelkedő válogatásnak tartom, és már nagyon várom Az öt korsó és más történeteket.


Tükörálarc írta:

[EDIT] A következő évben, annyi biztos. Eredetileg inkább a végére terveztük, de az érdeklődés függvényében ezen - ha úgy alakul - valóban lehet változtatni.

Ha Campbell-el indítotok, akkor én mindenféleképpen támogatom a dark folyam korábbi indulását.

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

Ha Campbell-el indítotok, akkor én mindenféleképpen támogatom a dark folyam korábbi indulását.

A dolgok jelenlegi állása szerint a dark folyamot vagy Campbellel nyitjuk, vagy a Lovecraft ihletői munkacímű antológiával, amelybe néhány fordítás már el is készült.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Ha Campbell-el indítotok, akkor én mindenféleképpen támogatom a dark folyam korábbi indulását.

A dolgok jelenlegi állása szerint a dark folyamot vagy Campbellel nyitjuk, vagy a Lovecraft ihletői munkacímű antológiával, amelybe néhány fordítás már el is készült.

Ebben az esetben meg kell, hogy változtassam a véleményemet, remélem hamarabb el tudjátok indítani a folyamot mint a jövő év vége.

Lovecraft ihletőinek nem inkább a Klasszikus folyamba lenne a helye?

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

Lovecraft ihletőinek nem inkább a Klasszikus folyamba lenne a helye?

A klasszikus folyamban most egy darabig elég kevés hely lesz más szerzőknek a párhuzamosan futó Howard- és CAS-miniszériák mellett. Ugyanakkor elképzeléseink szerint a dark folyam egyik hangsúlyos vonulatát a lovecraftiánus horror fogja adni, az antológia tehát ide is illik. A Lovecraft ihletői a dark folyamban mindenképpen előbb tud megjelenni, mint a klasszikusban (akár nyitókötet lesz, akár nem).

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Hát én a Lovecraft ihletőire szavazok, szerintem a dark folyam nyitókötetének ez lenne a legjobb (gondolom üzleti szempontból is). smile
Egyébként jól emlékszem, hogy Tanith Lee neve is felmerült ennél a sorozatnál? Csak mert én speiciel neki is nagyon örülnék. cool (Bár ő meg akár a fantasyba is beférne, nem?)

Utoljára Zoltar szerkesztette (2012.09.16. 13:08:50)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Én meg Ramsey Campbellre szavazok indulásnak, bár ha egy előbbi indulás a válogatás kötettel előbb indulhatna, akkor arra smile
És nagyon örülnék az év eleji indulásnak (számomra a dark folyam a klasszikussal lenne egyenértékű fontosságú, a fantasy és a sci-fi MM-ek számomra kevésbé érdekesek). Addig CAS meg M.R. James tartja bennem a borzongani vágyó lelket  cool

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Zoltar írta:

Egyébként jól emlékszem, hogy Tanith Lee neve is felmerült ennél a sorozatnál? Csak mert én speiciel neki is nagyon örülnék. cool (Bár ő meg akár a fantasyba is beférne, nem?)

Igyekszünk elkerülni, hogy egy szerző neve több folyamban is felbukkanjon. (Bár egyre inkább úgy tűnik, Poul Andersonnel ez nem fog sikerülni.) A dark folyamban a lovecraftiánus horrorral egyenlő súlyt szánunk a gótikus fantasynek is. Erre Tanith Lee az első számú jelöltünk; konkrétan a Paradys titkos könyvei. Amennyiben őt valamilyen oknál fogva nem tudnánk megjelentetni (rengeteg ilyen ok adódhat, néha egészen elképesztő furcsaságok: jobb minden helyzetre felkészülni), a koncepció továbbra is marad, csak akkor a tartalékban megjelölt szerzőt vesszük elő a gótikus fantasy irányvonalon.

Köszönjük a voksokat és az ajánlásokat: számon tartjuk, összesítjük és elemezzük őket. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Esetleg nem árulod ki az a tartalékos szerző?

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc:

Roger Zelazny Amber ciklusa nem fér bele a sci-fi folyamba? Az eleje jelent meg anno igen gyenge fordításban.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

Esetleg nem árulod ki az a tartalékos szerző?

David F. Case. De mostanában fölmerült Les Daniels neve is.

Dreid2 írta:

Roger Zelazny Amber ciklusa nem fér bele a sci-fi folyamba?

Az Amber-ciklus sajnos kirína a MesterMűvek arculatából, mivel kétszer öt köteten át összefüggő cselekményfolyamot alkot. Az egyik szerkesztési alapelvünk, hogy minden MM-könyv legyen önmagában is élvezhető, más kötetek ismerete nélkül.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

Ízelítő a Gonosz mesék: Averoigne c. Clark Ashton Smith-kötetből, A történet vége c. novellából:....

Eddig is nagyon vártam a CAS kötetet, de ezután a részlet után még inkább, mert komoly hangulati hasonlóságot érzek az írásaiban megjelenő világgal (mi több, még mesélek is egy környezetben).

Most éppen a Cormac Mac Art és a vikingek olvasása köt le, csak sajnos (mert eddig igen jóféle) nem sokára végzek vele.

Utoljára alister szerkesztette (2012.09.16. 20:59:13)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
Dreid2 írta:

Roger Zelazny Amber ciklusa nem fér bele a sci-fi folyamba?

Az Amber-ciklus sajnos kirína a MesterMűvek arculatából, mivel kétszer öt köteten át összefüggő cselekményfolyamot alkot. Az egyik szerkesztési alapelvünk, hogy minden MM-könyv legyen önmagában is élvezhető, más kötetek ismerete nélkül.

Mivel elég vékonyka kijöhet egyben is. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Dreid2 írta:

Mivel elég vékonyka kijöhet egyben is. smile

Erről már esett szó korábban, úgyhogy bemásolnám innen a hivatalos Tükörálarc-álláspontot: smile

Tükörálarc írta:
Noro írta:

Visszatérnék egy megjegyzés erejéig az Amber hercegeire, mivel nemrég olvastam végig az első öt részt. Igaz, hogy az öt könyv együtt alkot kerek egészet. De olyan rövidek, hogy tisztességesen tördelve elférnének egyetlen vaskos kötetben

Az Amber-ciklus nekem is ilyen kiadásban van meg: illusztrálva 980 oldal. Magyarországon egy ekkora terjedelmű kötetet sajnos képtelenség kihozni abban az árkategóriában, ami az olvasóközönség számára még megfizethető.

Ami nem szükségképpen azt jelenti, hogy a kiadó kategorikusan, egyszer s mindenkorra kizárja távlati tervei közül az Amber-ciklus publikálásának gondolatát. Csak azt, hogy ennek nem a MesterMűvek sorozat volna az ideális közege. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

alister írta:

Eddig is nagyon vártam a CAS kötetet, de ezután a részlet után még inkább, mert komoly hangulati hasonlóságot érzek az írásaiban megjelenő világgal (mi több, még mesélek is egy környezetben).

Ajánlom figyelmedbe a Worlds of Cthulhu magazint. Mind a négy eddig megjelent számában kimerítően foglalkozik a CAS-féle Averoigne szerepjátékra történő adaptálásával.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Na megvan az új Howard  wink
Úgyhogy jöhet CAS mester  big_smile Tartalomjegyzéket kaphatunk kedvcsinálónak?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

clive írta:

Tartalomjegyzéket kaphatunk kedvcsinálónak?

A versek és a töredékek címlistája még nem végleges, de a novelláké igen. (Vagyis maguk a tételek nem fognak már változni, bár a magyar címek esetében ez nincs kízárva.) Íme:

01. A sylaire-i boszorkány
02. A vízköpők szobrásza
03. Szent Azédarac esete
04. Randevú az erdőben
05. Az ylourgne-i kolosszus
06. A szatír
07. Az averoigne-i szörny
08. A mandragórák
09. A varangyok anyja
10. Vénusz kihantolása
11. A történet vége

Különben már az összes elbeszélésnek elkészült a fordítása, csak a verseké és a töredékeké folyik még.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Köszi. Boszorkányok, szatírok, vízköpők, szörnyek...  Örülünk? Örülünk.
A borítóképpel kapcsolatban, hogy döntött a műhely?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

clive írta:

Boszorkányok, szatírok, vízköpők, szörnyek...  Örülünk? Örülünk.

Meg vámpírok (Randevú az erdőben), farkasemberek (A sylaire-i boszorkány), lamiák, mandragórák és élőhalott kolosszusok. smile Továbbá fekete mágusok, olyan ékesen csengő nevekkel, mint Nathaire, Azédarac és Luc le Chaudronnier. big_smile

clive írta:

A borítóképpel kapcsolatban, hogy döntött a műhely?

Ebben a kérdésben nem a műhely dönt, hanem a kiadó. A legutóbbi megbeszélésünkön még függőben volt a dolog.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Íme, még egy ízelítő Clark Ashton Smith: Gonosz mesék - Averoigne c. novellaválogatásából:

A sírásók, kik korán indultak el nehéz munkájukra a Vyones falain túli temetőben, egy napon úgy találták, hogy nem kevesebb mint hat újonnan elfoglalt sírt nyitottak fel, s a testeket, melyek köztiszteletnek örvendő polgároké voltak, eltávolították belőlük. Közelebbről megvizsgálván őket kiderült, hogy eltűnésük nem rablók közreműködésével történt. A rézsút heverő, esetleg a humuszból felfelé kiálló koporsók egészen olyannak látszottak, mint amiket belülről emberfeletti erővel törtek széjjel – ráadásul maga a föld is szét volt túrva, akárha holmi hátborzongató, idő előtti feltámadásban maguk a tetemek ástak volna utat a felszínre.

A holttesteknek nyomuk veszett, mintha maga a pokol nyelte volna el őket. Amennyire meg lehetett állapítani, sorsuknak nem volt szemtanúja. Azokban az ördögtől gyötört időkben csupán a történtek egyetlen magyarázata tűnt hihetőnek: démonok költöztek a sírokba és megszállták a holtak testét, arra késztetve őket, hogy keljenek föl a hant alól és járjanak.

Egész Averoigne döbbenetére és rémületére a különös eltűnést elborzasztó gyorsasággal számos további hasonló eset követte. Úgy tetszett, titokzatos módon valami oly idézést bűvöltek a holtakra, melynek lehetetlenség ellenállni. Vyones temetői más városok, falvak és községek hasonló helyeivel egyetemben két héten át minden éjjel rettenetes sápot adtak le lakóik közül. Bronzportálos, retesszel zárt sírboltokból, közös csontkamrákból, sekély, szenteletlen árkokból, templomok és katedrálisok márványszegélyes kriptáiból kiindulva zajlott szünet nélkül a bizarr kivándorlás.

Ha lehet, még ennél is rosszabbak voltak a frissen szemfedélbe csavart holtak, melyek leugrottak ravatalukról vagy katafalkjukról, s az elborzadt szemtanúkkal mit sem törődve az öntudat nélküli téboly lendületes lépteivel szaladtak bele az éjszakába, hogy mindazok, kik gyászolták, soha többé ne lássák őket.

Az eltűnő testek minden egyes esetben olyan markos ifjaké voltak, kik nemrégiben hunytak csak el, és halálukat sorvasztó betegség helyett erőszak vagy baleset okozta. Akadtak köztük bűnözők, kik gonosztetteiknek a vesztőhelyen adták meg az árát – mások fegyveresek, konstáblerek voltak, kiket feladatuk végrehajtása közben ért a vég. Szép számmal voltak soraikban tornákon, párbajokban elhalálozott lovagok, és sokan közülük az Averoigne-t akkortájt elárasztó rablóbandáknak estek áldozatul. Szerzetesek, kalmárok, nemesek, szabadosok, lovagok és papok – ám egy se, ki elhagyta élete delét. Úgy tetszett, az öregek és ingatag egészségűek biztonságban voltak a tetemeket megelevenítő démonoktól.

A babonásabbja úgy tekintett erre a helyzetre, mint a világ végét bejelentő valóságos ómenre: Sátán hadba indul a seregeivel, és ördögi fogságba ragadja a szent holtak testét. A döbbenet százszorosára növekedett, mikor egyértelmű lett, hogy még a legbőkezűbben alkalmazott szenteltvíz, a lehető legáhítatosabb és leghathatósabb ördögűzések is teljes kudarcot vallottak, semmiféle védelmet nem nyújtva ezen pokolbeli erőszak ellen. Az egyház elismerte, képtelen megbirkózni e különös gonosszal – a világi törvény képviselői pedig semmit sem tehettek, hogy ítélőszék elé állítsák vagy megbüntessék a kézzelfoghatatlan hatóerőt.

Az eluralkodó általános félelem okán semminemű próbálkozás nem történt az eltűnt tetemek nyomon követésére. Ugyanakkor az utóbbi időkben érkező vándorok hátborzongató történeteket meséltek: találkoztak néhány ilyen, egymagában vagy csoportosan Averoigne útjait rovó hullával. Oly benyomást tettek rájuk, mintha süketek, némák és teljesen érzéketlenek lennének, egyúttal iszonytató igyekezettel és bizonyossággal sietnének valamely távoli, előre megszabott cél felé. Úgy tetszett, menekülésük során többé-kevésbé keletnek tartanak – ám csupán a sok száz főre rúgó kivándorlás megszűnésével sejlett föl egyesekben, valójában hová igyekezhetnek.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Újabb izgalmas részlet! smile

A viking invázió meg még nem érte el az Alexandrát, tegnap legalábis nem. sad

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Nagyon jó lesz az Averoigne!!!!Csak jönne már!!!!