Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Filmajánló

THE THING FROM ANOTHER WORLD (Christian Nyby [Howard Hawks?], 1951)

http://operator13productions.files.wordpress.com/2012/06/thing_from_another_world_56.jpg

1938-ban jelent meg (Don A. Stuart álnéven) John W. Campbell Who Goes There? c. írása az Astounding magazinban, meghatározva a SF-horror egy sajátos ágazatát. (Magyarul az Analógia első - 1992 decemberi - számában olvashatjuk.) A koncepció meglehetősen egyszerű. Hőseinket vágjuk el a külvilágtól azzal, hogy az északi sarkra helyezzük őket, majd akasszunk a nyakukba egy felettébb bosszús, nem földi eredetű lényt, aki ráadásul képes felvenni más életformák alakját, viselkedését, de még az emlékeit is. Nem az idegen szörny tartja rettegésben a történet szereplőit és az olvasót, hanem a paranoia, a bizalmatlanság, no meg az a tényező, hogy egymás ellen fordítja azokat az embereket, akik a külvilágtól elzárva csak egymásra támaszkodhatnak. A történet nem véletlenül tűnik ismerősnek: John Carpenter kult-klasszikusa, A dolog (The Thing) szintén ezt az elbeszélést dolgozza fel.

Itthon talán kevésbé ismert a történet eredeti adaptációja, amely 1951-ben került a mozivászonra A lény egy másik világból (The Thing from Another World) címen, s maga mögé utasította az év olyan nagyágyúit, mint a Világok összeütközése (When Worlds Collide) vagy A nap, amikor megállt a Föld (The Day the Earth Stood Still). És nem véletlenül…

A film elég nagy szabadsággal követi a novella eseményeit. Igaz, az alapkoncepció többé-kevésbé egyezik: hőseink egy jégbe fagyott repülő csészealjra bukkannak, amit termitbombával próbálnak kiszabadítani, s ahogy ez a hadsereg rutineljárásainál történni szokott, sikeresen tönkre is teszik a leletet, leszámítva a jégtömb börtönében raboskodó pilótát. A teremtmény persze kiszabadul, úgy gondolja, ideje egy kicsit törni-zúzni, s ha már úgyis akadnak alkalmas áldozatok, akkor csontokat és állkapcsokat. Innentől kezdve a film története eltér az elbeszéléstől, a fő koncepció nem a minden karaktert átitató mételyes paranoia, hanem egy látszólag megölhetetlen lény elpusztítása. S hogy mitől lesz mindez érdekes? A történet szereplői továbbra is el vannak vágva a külvilágtól, nem áll rendelkezésükre komoly tűzerő, csak tudományos ismereteikre, bátorságukra és józan paraszti eszükre támaszkodhatnak, miközben ellenfelük sejtszintű regenerációval és fránya kis planétánkon soha nem látott állóképességgel bír. Jó eséllyel mosolyt csal a leendő néző ajkára, ha közlik vele, hogy egy rettentő répaember randalírozását tekintheti meg, mégis azon kapja magát, hogy remekül szórakozik.

Mert az alkotás kiváló. Jóllehet a fenyegetés idegen természetű, továbbra is az emberek állnak a középpontban. És ezek az emberek remekül vannak megalkotva, karakterfejlődésük realisztikus, az egymással való kapcsolatuk folyamatos alakulása pedig példaértékű. Kevés ilyen életszerű jellemábrázolással találkoztam a tudományos-fantasztikus filmekben, annak dacára, hogy a műfaj iránti érdeklődésem már-már a monománia tüneteit mutatja. A főbb szerepekben Margaret Sheridan, Robert Cornthwaite, Douglas Spencer és Kenneth Tobey látható, mindannyian kiváló teljesítményt nyújtanak. Azt hiszem, a rendező, a forgatókönyvíró és a színészek közös munkája az, ami kiemeli a filmet a sokéves átlagból: hiteles lesz tőlük a történet, életszagú és hihető, dacára annak, hogy a hősöknek egy lomhán mozgó répaemberrel kell megküzdeniük...

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Jól sejtem, hogy ebből meritették az inspirációt a The Thinghez?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Adiz írta:

Jól sejtem, hogy ebből meritették az inspirációt a The Thinghez?

Igen. smile A Carpenter-film gyakorlatilag ennek a remake-je.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Dominik olvasói méltatása Piers Anthony: Khton c. regényéről (MM SF 02):

Bevallom, Piers Anthony-ról az idei nyárig semmit nem hallottam, azonban ahogy hirtelen két regény is megjelent az egyébként meglepően termékeny szerzőtől, rögtön felkeltette az érdeklődésemet a munkássága, hiszen nemcsak, hogy a fantasy sorozata immár a harminc köteten is túl jár, első sci-fi művét jelölték Hugo- és Nebula-díjra is.

Ettől persze még furcsa könyv a Khton. Egyszerre izgalmas kaland, érzelmekkel teli fejlődésregény és egyedi hangulatú mítoszparafrázis, tele meglepő ötletekkel a sajátos időkezeléstől kezdődően az egzotikusan nyomasztó háttérig, de valahogy mégsem tökéletes a szórakozás. Ha már hiányzik a „komoly” tudományos környezet, a mélyebb rétegekből vártam volna némi kárpótlást, mondjuk elgondolkodtató kérdésfeltevés formájában, de mindez nem következett be, jóllehet ettől még nagyon élveztem a történetet.

A klasszikus űropera sablonjait kiegészítik a durvább pillanatok, ráadásul az érzelmek mellett a főszereplő személyiségének változásai kerülnek előtérbe a közel szimbolikus cselekményben. A vallási-mitológiai áthallásokban gazdag történet leginkább egy alvilágjáráshoz hasonlít, bár ettől még bővelkedik izgalmas pillanatokban, arról nem is szólva, hogy az időszerkezet különcsége rendkívül hangulatosnak bizonyult.

Nem szabad várakozásokkal nekikezdeni, mert olyat nyújt, amire ritkán számít az ember. Hogy ez tetszik-e, avagy sem, már egyéni kérdés, én sem tudom egyértelműen eldönteni – de az biztos, hogy nem bántam meg az olvasását.

Értékelés: 5 csillagból 4

Forrás: moly.hu
http://moly.hu/konyvek/piers-anthony-khton/ertekelesek

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Ha semmi váratlan földindulás nem borogatja halomra a terveinket, idén az lesz a MesterMűvek-család záródarabja.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

wolferine írta:
wolferine írta:

Az ötletgazdagságáért felmagasztalt "nagy" Cameron bizony meglehetősen gátlástalanul, már-már nyúlásgyanús módon használta fel Anderson motivumait a filmben.(

Ha jól emlékszem, még a Sztrugackij-testvérek egyik művét is emlegették a nyersanyaglelőhelyként használt (irodalmi) ötletbányák között.

Hogy egy milliárdos bevételt termelő film-vagy könyvsiker esetében a stúdió/kiadó mindent bevet annak érdekében, hogy a bíróság ne mondja ki a plágiumot (vö. Da Vinci-kód), dühítőnek ugyan dühítő, de - sajnos - nem igazán meglepő. Nekem inkább az fáj, hogy egy-egy téma kapcsán az emberek többségének csupán az agyonreklámozott, agyonsztárolt, csapból is folyó, kurrens termék címe ugrik be, míg az ihletők, az eredetik (előfutárok?), ötletgazdák neveit meg talán nem is hallották.

Ez butaság. Cameron lopott és, akkor mi van... Nem sok író van, aki sehonnan se vesz ihletett. Ott vannak pl. az elfek, akik benne vannak talán a Brit vagy Ír mitológiában. Érdekel is engem, hogy kilopták őket.
Vagy ott van a MAGUS, abban is van elég sok más szerepjátékból vett ötlet. Viszont miért érdekeljen ez minket, ha kitűnő regények ( is ) jelent meg hozzá.

Cameron filmje jó kikapcsolódás. Ha valakinek nem ez az ízlése, az nézzen mást. És nem mellesleg, ha kiadnak egy könyvet és odaírják ( mint ahogy meg is teszik ), hogy innen vettek az Avatarból ötletet, az a könyvnek is reklám. Az Avatar sikerét tekintve, nem is kicsi....

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Dreid2 írta:

Ez butaság. Cameron lopott és, akkor mi van...

Lopott, az van, és a saját neve fényesedik az eredetik, az ötletgazdáiké helyett. És az ilyen ne menjen már mennybe azok helyett, akik legalább annyira megérdemelnék, mint ő!

Dreid2 írta:

Ha valakinek nem ez az ízlése, az nézzen mást.

Cinikusnak és szemforgatónak érzem ezt a hozzáállást.
"Loptam? Igaz, de minek beszéljünk róla, inkább hallgatom azok hozzászólásait, akik szóvá sem teszik ezt a kétségbevonhatatlan tényt, csak nyelveik szapora csapásaival tisztítják a redvás hátsómat". 

Csakhogy attól még loptál, te arrogáns, önelégült mogul, és ezt te is olyan jól tudod, mint az írók, akiknek a műveire rányúltál, és azok olvasói! És hogy akiknek nem tetszik, ahogy az ötlete(i)kkel bánsz, azok ne nézzék meg a filmedet? És?? Ez mit változat azon, hogy loptál? Ez kb. olyan, hogy aki úgy gondolja, hogy a Coca-Cola egészségtelen, az ne igya, cserébe viszont kussoljon. De a Coca-Cola attól még egészségtelen!!

Utoljára wolferine szerkesztette (2012.10.25. 21:26:58)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

wolferine írta:
Dreid2 írta:

Ez butaság. Cameron lopott és, akkor mi van...

Lopott, az van, és a saját neve fényesedik az eredetik, az ötletgazdáiké helyett. És az ilyen ne menjen már mennybe azok helyett, akik legalább annyira megérdemelnék, mint ő!

Dreid2 írta:

Ha valakinek nem ez az ízlése, az nézzen mást.

Cinikusnak és szemforgatónak érzem ezt a hozzáállást.
"Loptam? Igaz, de minek beszéljünk róla, inkább hallgatom azok hozzászólásait, akik szóvá sem teszik ezt a kétségbevonhatatlan tényt, csak nyelveik szapora csapásaival tisztítják a redvás hátsómat". 

Csakhogy attól még loptál, te arrogáns, önelégült mogul, és ezt te is olyan jól tudod, mint az írók, akiknek a műveire rányúltál, és azok olvasói! És hogy akiknek nem tetszik, ahogy az ötlete(i)kkel bánsz, azok ne nézzék meg a filmedet? És?? Ez mit változat azon, hogy loptál? Ez kb. olyan, hogy aki úgy gondolja, hogy a Coca-Cola egészségtelen, az ne igya, cserébe viszont kussoljon. De a Coca-Cola attól még egészségtelen!!

Csakhogy akitől lop, az is lopott valakitől, aki szintén lopott valakitől és így tovább.

Anno Dale Avery ellopta Han Solo karakterét és írt egy jobb trilógiát annál, mint Brian Daley, aki megvette. De mondhatnám Gáspár andrás Alien regényeit.

Ha én speciel jó sci-fi filmet akarok nézni, akkor kezdjem el nyomozni, hogy ki kitől lopott. Vagy nézzek egy eredetit, ami sza.....

Cameron akárhonnan vette is az ötleteit, ő filmesítette meg, ő szerezte rá a pénzt és ő gazdagodott meg belőle. Ha valahonnan vette az ötleteit, majd pénzt keresnek vele.

Mindenkire kivered a balhét, vagy csak Cameronra vagy féltékeny?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

A zsánerirodalomban igen gyakoriak a vándormotívumok és az ismétlődő topikus elemek, sőt az újramesélt klasszikus történetek (twice-told tales) is. Cameron viszont egy az egyben konkrét ötleteket és cselekményvariánsokat vett át más kortárs szerzőktől (tehát nem franchise-októl), anélkül hogy legalább egy főhajtásra méltatta volna az inspiráló forrásokat. Ez az eljárás nagyon nem elegáns, hogy finoman fogalmazzak.

Dreid2 írta:

Ha valahonnan vette az ötleteit, majd pénzt keresnek vele.

Nem mintha ez lenne a történet lényege, de ezt rosszul tudod. Az eredeti ötletgazdák egy huncut buznyákot sem kapnak érte, hogy Cameron tőlük csórta össze az egész filmjét. Ami még nem is annyira volna gáz; az viszont már igen, hogy amit ők találtak ki, tíz-húsz-ötven évvel ezelőtt, az most úgy vonul be a köztudatba, mint David Cameron zseniális kreativitásának gyümölcse. Ez ebben a formában igenis szemérmetlen lopás, a pénzügyi vonatkozásoktól függetlenül.

Csak hogy rámutassak a bukkanóra az érvelésedben: amikor Dale Avery kölcsönvette Han Solo karakterét a magyar nyelvű regényekhez, nem sajátította ki őt. A regények olvasói közül senkiben nem támadt olyan hamis képzet, hogy Han Solo alakját Dale Avery alkotta volna meg.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Dreid2 írta:

Mindenkire kivered a balhét, vagy csak Cameronra vagy féltékeny?

Az idegen tollakkal való ékeskedés, más alkotók szellemi vagy anyagi megkárosítása alapból zavar, de ha ez az elkövetők részéről még gőggel, fennhéjázással, vagy épp lesajnáló/rálegyintő gesztusokkal társul - amellett, hogy a hátuk mögött, hogy fedezze őket, külön gépezet lendül mozgásba a kritikus hangok elhallgattatására -, az már kifejezetten bosszant.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Dreid2 írta:

Ha valahonnan vette az ötleteit, majd pénzt keresnek vele.

Tükörálarc írta:

Nem mintha ez lenne a történet lényege, de ezt rosszul tudod. Az eredeti ötletgazdák egy huncut buznyákot sem kapnak érte, hogy Cameron tőlük csórta össze az egész filmjét.

Nem erre gondoltam. Példának okával élve: A Metropolis Media kiadott egy könyvet "Ismeretlen vizeken" néven, majd odaírták rá "ez a szolgált a negyedik Karib-tenger kalózai-mozi alapjául." Bár véleményem szerint semmi köze nincs a két dolognak egymáshoz, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a filmmel reklámozzák a könyvet.
Tehát, ha kiadják újra a könyvet, akár itthon, akár külföldön, a könyvet is lehet reklámozni filmmel.
Cameron akaratán kívűl egész jó kis reklámokat ad ezeknek a könyveknek.

Dreid2 írta:

A zsánerirodalomban igen gyakoriak a vándormotívumok és az ismétlődő topikus elemek, sőt az újramesélt klasszikus történetek (twice-told tales) is. Cameron viszont egy az egyben konkrét ötleteket és cselekményvariánsokat vett át más kortárs szerzőktől (tehát nem franchise-októl), anélkül hogy legalább egy főhajtásra méltatta volna az inspiráló forrásokat. Ez az eljárás nagyon nem elegáns, hogy finoman fogalmazzak.

Fentebb hoztam példát Han Solo lopására, az nem vándormotívum, hanem egy konkrét személy, mégis, külföldön is jobban járnának az emberek, ha az a trilógia jelent volna meg. ( Bár régen olvastam... )

Viszont félreértettél. Nem mentem fel Cameront. Ha tényleg lopott, akkor fizethetne azoknak az embereknek. De ez a dolog Cameronra vonatkozik és nem a filmjére.
Ha az ember Sci-fi -t akar nézni a moziban, akkor nézheti a tripla x féle vackokat, de jó sci-fit aligha. Cameron bemutatott egy bolygót, amely bár nem tökéletes, de mégis valamilyen szinten elkápráztató volt.
Egy olyan filmben ahol a vizualitás a lényeg, nagyot alkotott, annak ellenére is, hogy az info mástól származik. Arról nem is beszélve, hogy az általa bevezetett technikával természetfilmek elkészítését is támogatta.

A lopás nem szép, de rengeteg évet kellett várni egy ilyen filmre.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Filmajánló

SCREAMERS (Az elhagyott bolygó) (Christian Duguay, 1995)

http://hopeliesat24framespersecond.files.wordpress.com/2011/03/cd97554fdf2cc8e0ead363ab368.jpg

Peter Weller arca sokak számára ismerős lehet. A szája mindenképpen, a VHS korszakban futótűzként terjedő Robotzsaru főszereplőjeként számos néző találkozott vele. Ironikus, hogy Alex Murphy szerepében a kibernetika tartotta életben, míg Az elhagyott bolygóban ez a legveszedelmesebb ellensége.

A kanadai film egy Philip K. Dick-novella adaptációja, mely eredetileg a Földön játszódik, miután a Szovjetunió porig rombolta az Egyesült Nemzeteket. A technológiai vívmányokat fenntartások nélkül kiaknázó jenkik a Holdra menekülnek, s huncut kis robotokat gyártanak, melyek könyörtelenül csapnak le az árnyak közül és a föld alól a gyanútlan szovjetekre. Utóbb pedig mindenki másra, akit érnek.
A filmben e történetet a Sirius 6B bolygóra helyezték, jenkik és oroszok helyett barnák és szürkék hadakoznak egymással, de a robotok – az automatizált mobilkardok, népszerűbb nevükön a sikoltók – maradtak. S kíméletlenül szétszabdalják azokat, akik nem viselnek jeladót, vagy szerencsétlenségükre olyan darabot, amely időről időre kihagy.  Főhősünk egy Hendricksson nevű fickó, akit a parancsnokság a szürkékhez küld tárgyalni a megadási feltételekről, miután katonai erejüket megtizedelték a sikoltók. Hendricksson másodmagával indul útnak, s útközben három főre bővül a csapatuk, egy túlélő kölyköt is oltalmukba vesznek, akitől rövidesen meg is szabadulnak; a szürkék egy gondos lövéssel leterítik. És itt indul a móka, az AMK-k ugyanis megunták a föld alatt sunnyogást, s ahogy a lázadó mesterséges intelligenciáknál ez lenni szokott, gondoltak egyet és továbbfejlesztették magukat. A sikoltóknak immár számos variációja létezik, a klasszikus kardon kívül létrejöttek beszivárgó egységek, a kisfiú, a sebesült katona és… nos, igen, a mondat folytatására nem derül fény, mert hőseink menekülni kényszerülnek. Természetesen a Földdel váltott üzenetek is hamisítottak, a szürkék lokális katonai vezetőségének már írmagja sem maradt, a kevés számú túlélő csatlakozik a barnákhoz, hogy megpróbáljanak egy darabban visszatérni a biztonságot jelentő bunkerbe. Hendricksson gyanítja, hogy ez nem lesz egyszerű feladat, a néző pedig biztosra veszi, hogy legalább egy sikoltó akad a túlélők között.

A környezet low-tech sci-fi, lepusztult, elhanyagolt, a háborúban álló felek ember-, és felszereléshiánnyal küszködnek, minden adott egy, a műfajhoz képest viszonylag alacsony költségvetésű, mégis hiteles atmoszféra megteremtéséhez. És a film bizonyítja is, hogy ha egy jó történetet és húszmillió amerikai birodalmi egységet adunk néhány kanadai kezébe, abból bizony igényes science-fiction mozi születhet.  A rendezés néhol csapongó, de bőven kárpótolnak érte a hatásos dialógusok, a sci-fibe kevert brutalitás bűnös gyönyöre, s a lappangó bizonytalanság, hogy vajon ki lehet a túlélők közé férkőzött robot. S hogy egyáltalán egyedül van-e…

Álljon a végszó helyén egy figyelmeztetés:

Ha valaki őszinte arckifejezéssel megtekintésre ajánlja a film második részét, azt ásóval tessék kupán vágni, majd elföldelni, mert csak egy végtelenül gonosz ember vetemedik ilyen gaztettre.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Alfie Besternek mindkét könyvéhez volt szerencsém..és szenzációsak!!!!Van még olyan amit megérné lefordítani töle?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

ati írta:

Alfie Besternek mindkét könyvéhez volt szerencsém..és szenzációsak!!!!Van még olyan amit megérné lefordítani töle?

3 biztosan lesz tőle. Na jó, biztosan majd ha már meg is jelent, de a tervek szerint ... smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Három??köszi!!!akkor lesz egy teljesen "új"magyarul...

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

ati írta:

Három??köszi!!!akkor lesz egy teljesen "új"magyarul...

Ünnepélyes ígéretet teszek rá, hogy ez a bizonyos harmadik könyv semmiképpen sem a Golem 100 lesz, mivel nem célunk csalódást okozni a Bester-rajongóknak. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Filmajánló

THE MAN FROM EARTH (Az őslakó) (Richard Schenkman, 2007)

http://4.bp.blogspot.com/-10jfSGcP93M/Tzy2Ovr_UwI/AAAAAAAABE8/7F0htTS-U8w/s1600/sc3.jpg

Ez az ajánló valamivel rövidebb lesz a megszokottnál, mivel a filmről nem tanácsos túl hosszan beszélni: egyhelyszínes jellegénél fogva könnyen abba a hibába eshetnénk, hogy akaratlanul is kiadjuk néhány érdekesebb pontját.

John Oldman professzor hirtelen elhatározással otthagyja az egyetemet és elköltözik a városból. Az alkonyba hajló délutánon maroknyi barátja és ismerőse gyűlik össze – két történész, egy antropológus, egy biológus, egy régész és egy rocksztár gyermeke, és az ő szeretője, egy fiatal diáklány –, hogy méltóképpen elbúcsúztassák a professzort. Oldman, hogy a búcsúest emlékezetes legyen, felvet egy elméleti kérdést. Mihez vezet, ha létezik egy olyan ember, aki képtelen meghalni, s már tizennégyezer éve bóklászik a világban? A hallgatóközönség tudósemberek gondosan válogatott csapata, akik lényegbe vágó kérdésekkel, érvekkel próbálják megingatni a felvetés létjogosultságát.

És ennyi, többet egy árva szót sem a történetről; kifejezetten ajánlott az ismertetők kerülése, mert némelyik csúnyán megtépázza a film által nyújtott élményt. A forgatókönyv egyébként Jerome Bixby kezét dicséri, akit a hazai közönség leginkább az It’s a Good Life (Élni jó) c. klasszikus SF-novellájáról ismer. Az ötlet még a hatvanas évek elején merült föl benne, és végül ez lett az utolsó munkája: a halálos ágyán írta meg 1998-ban. Filmet azután egy független műhely csinált belőle – érdemes megjegyezni, hogy a forgatás mindössze nyolc napig tartott, ám ez cseppet sem vált a kész mű kárára.

Vannak filmek, melyeknek gyakorlatilag nincs cselekményük, egyetlen helyszínen játszódnak, egyetlen eseményt mesélnek el, mégis a képernyőhöz szögezik a nézőt. Ilyen például a Fülke, ilyen a Tizenkét dühös ember, és ilyen Az őslakó is. A felvezetés, az ütemezés, az információk apránkénti adagolása remekül áll össze, tapintani lehet a levegőben az elbeszélésre kerülő csodás históriát. A nézőt teljesen beszippantja a film atmoszférája, együtt ötletel a szakikkal, érveket s ellenérveket hoz fel, teóriákat kovácsol, revelációkra bukkan, és a végére maga is hinni akarja a történetet.

A képi világ hatásos, segít a légkör megteremtésében, a zene találó, épp annyira van csak jelen, amennyire feltétlenül szükséges, a színészek munkájára panasz nem lehet: David Lee Smith, Richard Riehle és Ellen Crawford hármasa rremek, kontrasztos jellemábrázolással örvendezteti meg a nézőt.

Nagyon ajánlom a filmet, a 2007-es év legjobbja, csupán azért nem kapott nagyobb hírverést, mert az alacsony költségvetésből komolyabb marketinghadjáratot már nem tudtak finanszírozni. Híre szájról szájra terjedt, mint egy alattomos vírus, kérlelhetetlenül megfertőzve az e stílusra fogékonyakat.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Ha az Őslakó tetszett, ajánlom megtekintésre a Love-ot (http://www.imdb.com/title/tt1541874/)

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

(Mindig is tudtam, hogy az MM-esek nem elégszenek meg a könyvpiaccal, mindenhová be akarnak törni, és ilyen lassú, alattomos lépésekkel teszik mindezt, hopp egy kis zene, hopp egy filmajánló...  már látom is magam előtt 2015: MasterPieces - The Movie, starring Raoul Renier  big_smile )
Amúgy ezek a Cherubionos Filmek topikban is simán elférnének szerintem.  smile

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

leslieke írta:

Kéne ide is egy filmes topik, nem csak a Cherubion oldalára. Mondjuk egy MM-filmajánló.  big_smile

Egyelőre így tartjuk egyszerűbbnek: a tematikus MM-topikokon folyó eszmecseréket élénkítjük fel időnként egy-egy filmes betéttel. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a filmes témák úgyis spontán fölvetődnek a beszélgetésben; akkor meg miért ne használjuk ki a lehetőséget a Tükörálarc-gárda részéről is? wink

Bachstein írta:

hopp egy kis zene, hopp egy filmajánló...  már látom is magam előtt 2015: MasterPieces – The Movie, starring Raoul Renier big_smile

Igazságtalan vagy a Tükörálarc-csapattal: a SF-filmajánlókat nem a műhelyvezetőnk írja. big_smile

Bachstein írta:

Amúgy ezek a Cherubionos Filmek topikban is simán elférnének szerintem. smile

A gond az, hogy a Tükörálarcok közül sokan csak itt a DV fórumán ismerősek, a Cherubionén nem annyira. Az elsődleges feladatunk a MesterMűvek-témák gondozása. De természetesen ha gondolod, nyugodtan belinkelheted az ajánlóinkat a Cherubion fórum filmes topikjába: mi csak örülni fogunk neki. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

leslieke írta:

a Love-ot csekkolom.

Lasúbb folyású, inkább művészfilm, mint sci-fi, viszont valami elképesztően erős érzelmi töltettel, mélységekkel és vizualitással.

"To me a book is a message from the gods to mankind; or, if not, should never be published at all."
- Aleister Crowley

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Átböngésztem a Mars kötet potenciális jelöltjeinek részleteit. Leginkább a 2. ,4., 6., 13. és a 16. történet érdekelne, de persze jöhet a többi is, egy kis részlet alapján még nem lehet megítélni a teljes művet.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

@Razor: Köszönjük a visszajelzést, már el is raktároztuk, hogy figyelembe vegyük majd a címlista összeállításánál. A kis részlettel igazad van, néha főtt is a fejünk rendesen, hogy most akkor mit is válasszunk - de előzetes olvasói infónak ez is jobb a semminél, nemde? smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Tükörálarc írta:

[...]előzetes olvasói infónak ez is jobb a semminél, nemde? smile

Így van, felmérésre ideálisak smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Tükörálarc írta:

Filmajánló

THE MAN FROM EARTH (Az őslakó) (Richard Schenkman, 2007)

Hm, érdekesnek tűnik, remélem, előbb-utóbb lesz hozzá szerencsém....

Hogyan lehet képet beszúrni ide (saját gépről)?