Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Tükörálarc írta:

Ehhez pedig annyit fűznék hozzá, hogy a Phthor magyar címe Fthor lesz (a fluor elem archaikus megnevezése), a fordítás 80 %-ban készen áll, a teljes szöveg pedig a jelenlegi állás szerint még december 21. előtt a szerkesztő kezében lesz.

Örvendetes hír, gondolom jövő év elején (február-március) várható is a megjelenés. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Az ütemezésről a kiadó fog dönteni, mivel a műhelynél így év végére elég rendesen összetorlódtak a MM-szövegállományok, most is négyen dolgozunk egyszerre. De értelemszerűen igyekszünk majd variálni az egyes folyamokat, a változatosság végett.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Tükörálarc írta:

Egy gyűjteményes kötet, amely tartalmazná Anderson összes Hugo- és Nebula-díjas elbeszélését

Bármi jön is ki Andersontól, érdeklődéssel várom, de személy szerint ennek a válogatásnak örülnék leginkább!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Ha már Hugo- és Nebula-díjas elbeszélések: rendkívüli módon örülnék hasonló antológiáknak, mint mondjuk az Anderson-terv. Hazánkban meglehetősen kevés novella és kisregény jelenik meg, a kiadók többsége inkább a regényeket preferálja - ami persze érthető, de jó lenne néha gyűjteményes köteteket is látni. El tudnék képzelni például egy Nebula-díjas kisregények MesterMűvek kötetet, ahol a legjobb(nak tartott) kisregények jelennének meg az elmúlt 50 évből.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

A MesterMűvekben eddig csak szerzői antológiákat publikáltunk, a tematikus antológiákkal jövőre teszünk próbát. Amennyiben az olvasóközönség kedvezően fogadja őket, tovább fejlesztjük ezt a vonalat is.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

OFF
Tegnap láttam a könyvesboltban az Ad Astra Leviatán c. kötetét. A borító igencsak jól sikerült, gratula érte (még úgy is, hogy számomra a Laputa és A vándorló palota c. animék világát idézi); és a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet. De mert az alapján manapság már nem igazán lehet eldönteni, hogy egy könyv érdemes-e az elolvasásra, vagy sem, kérdezem: valamelyik Tükörálarcnak esetleg volt szerencséje személyesen is a könyvhöz (magyarul, vagy eredetiben)? Ha igen, mi volt a benyomása?
Előre is köszönöm a választ!
ON

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

wolferine írta:

Tegnap láttam a könyvesboltban az Ad Astra Leviatán c. kötetét. A borító igencsak jól sikerült, gratula érte (még úgy is, hogy számomra a Laputa és A vándorló palota c. animék világát idézi); és a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet. De mert az alapján manapság már nem igazán lehet eldönteni, hogy egy könyv érdemes-e az elolvasásra, vagy sem, kérdezem: valamelyik Tükörálarcnak esetleg volt szerencséje személyesen is a könyvhöz (magyarul, vagy eredetiben)? Ha igen, mi volt a benyomása?

Én angolul olvastam a Leviathant; illetve hát elkezdtem, de körülbelül a kétharmadánál letettem, mert nagyon nem nyerte el a tetszésemet. Hatásvadász, rutinból írt, tartalmatlan műnek találtam: lekötni sehol sem tudott, viszont helyenként kimondottan idegesített. Ennek egyébként már korábban is hangot adtam itt a fórumon, a steampunk zsáner kapcsán kibontakozott beszélgetésben:

Tükörálarc írta:

(Aki esetleg sanda célzást vél kihallani az utolsó mondatomból, az jól gondolja. Scott Westerfeld SF-íróként valóban bizonyított már a Risen Empire-ral, a Leviathant azonban nehéz volna többnek tekinteni egy aktuális divathullám meglovaglásánál. A könyv hazai publikálásának szempontjából különösen aggasztónak vélem az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos vonatkozásokat; alternatív Európa ide vagy oda, ha egy középiskolás diák nálunk az átlagosnál jobban érdeklődik a történelem iránt, rögtön kiszúrja a szövegből, mennyire felületesek a szerző ismeretei Közép-Európáról.)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Köszönöm a gyors választ, ez máris legalább egy (de inkább több) súlyos érv a könyv ellen!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Filmajánló

MOON (Duncan Jones, 2009)

http://www.dbcovers.com/imagenes/backdrops/grandes/moon_2009//moon_2009_6.jpg

Egy szerető férj és ifjú apa, Sam Bell szerződést köt egy bányaüzemeltető céggel, melynek értelmében három éven át fogja felügyelni az automatizált rendszerben folyó munkálatokat, gondoskodva a létesítmény karbantartásáról, és arról, hogy a kitermelt hélium-3 biztonságban eljusson  rendeltetési helyére, a Földre. Jelen ajánló szemfüles olvasói a cím alapján nyilván rájöttek már, hogy történetünk színhelye a Hold. Bell egyetlen társasága a holdbázis mesterséges intelligenciája, GERTY; a külvilággal való kapcsolata alkalmanként egy-egy videó-üzenetben merül ki. Hogy karban tartsa magát, rendszeres testedzéssel kezdi napjait, kikapcsolódásként filmeket néz vagy az évek munkájával mind csinosabbra csiszolt városmakett apró részleteit finomítgatja. Mégis érzi, hogy a steril környezet, az elszigeteltség hatására a realitás talaja lassan kezd kisiklani a lába alól, rémálmok és hallucinációk gyötrik. Két hét múlva azonban lejár a szerződése, akkor végre hazatérhet gyönyörű feleségéhez és apró csemetéjéhez. Legalábbis így történne, ha a négy automata bányagép egyike nem hibásodna meg, olyan események sorozatát indítva el, amelyek teljesen megváltoztatják Bellnek a világról alkotott képét, s arra kényszerítik, hogy nézzen szembe önmagával. Teszi mindezt több stádiumban, belő és külső szemlélőként is – ami amellett, hogy érdekessé teszi a karakter jellemének feltárását, remek alkalmat nyújt Sam Rockwellnek színészi tehetsége megcsillogtatására. A mesterséges intelligencia és az ember között már-már barátsággá avanzsáló kapcsolat sajátos adalék, és kiemelt fontossággal bír, tekintve a holdbázis steril, izolált jellegét.

A film főhajtás a sci-fi nagyjai előtt, hangulatáról a Solaris vagy az Űrodüsszeia juthat a néző eszébe. A mesterséges intelligencia, GERTY akár HAL 9000 távoli unokaöccse is lehetne. Keményvonalas SF-filmről beszélünk, a téma komoly és elgondolkodtató, s nem ássa alá idegenek és lézersugarak végtelen áradata – aminek ebben a filmben nem is lenne helye.  Klasszikus SF ez, nem formabontó, de elgondolkodtató problémákkal, egy emberi és egy nem-emberi értelem együttműködésével, a technológia által kiváltott hatások kapcsán fölmerülő morális dilemmákkal. Sam Rockwell briliáns játékkal örvendeztet meg minket, a filmet eredeti nyelven megtekintők pedig GERTY szinkronjaként Kevin Spacey hangját élvezhetik. A zenei fronton Clint Mansell hozza szokásos formáját, egyszerű, de rendkívül hangulatos, hatásos dallamokkal erősítve a steril, nyomasztó légkört.

A történet ütemezése és levezetése kiváló, nem rángat elő váratlanul kiderülő titkokat az utolsó percekben, hogy felborítsa az egész koncepciót, azzal hízelegve önmagának, milyen furmányos. A film mindent a néző szeme elé tár, hagyja, hogy maga bukkanjon a megoldásra, és a kierőszakolt fordulatok helyett a koncepció által felvetett problémán és annak megoldásán töprengjen.

A film a hard SF kedvelőinek ajánlott: nem kapunk effektekben gazdag, pörgős akciót, helyette egy olyan alkotásra számítsunk, amely az atmoszférájával fertőzi meg a nézőt, s a tudományos fikció egyik alaptémájával, a fejlett technológiának az emberre gyakorolt hatásával foglalkozik.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

@leslieke: Ahá, javul a tetszésindex! big_smile És ha már a Tigris! Tigris!-nél tartunk...

Filmajánló

TIGRIS! TIGRIS! (filmprojekt)

http://images.mobilism.org/?di=6VPO

Ahogyan Abraham Lincoln is mondotta volt, az interneten található idézetek nem megbízhatóak, mivel az ember sohasem tudja száz százalékos pontossággal ellenőrizni a hitelüket. Bár ez az írás kizárólag olyan információkat tartalmaz, amiket több forrás is megerősít, egy részük az inputhiány folytán így is az internet setét bugyraiból bukkant elő, szóval nem kezelendők kőbe vésett tényekként. Jelen ajánlónk ugyanis egy régóta tervezett, ám eddig még le nem forgatott filmről szól.

Alfred Bester regénye – amely előbb The Stars My Destination címen jelent meg folytatásokban a Galaxy magazinban, majd Tiger! Tiger! címen könyv alakban – méltán írta be magát a SF-irodalom történelmébe. Számtalan olyan motívumot használ, melyek később valóságos zsánervédjegyekké váltak, kiváltképp a cyberpunk irányzatban. Ilyen például az önálló nagyhatalommá fejlődő, nemzetek fölötti nagyvállalatok dominanciája, vagy az emberi szervezet „feljavítása” kibernetikus implantokkal. És ott van persze a dzsauntolás, Bester történetének kulcseleme: lényegében véve egy mesterséges segédeszközöket nem igénylő teleportációs módszer, amellyel bárki szabadon ugrálhat a térben, ha ismeri úticélját és az nincs leárnyékolva. A rohamos iramú technológiai fejlődés természetesen irigységet szül, az irigység pedig háborút a Belső Bolygók és a Külső Holdak között; így kerül támadás alá a Nomád kereskedőhajó, és Gulliver Foyle, az egyetlen túlélő fél évig sodródik a hideg világűrben, mire megtalálja valaki. Csakhogy a megtalálói mentőakció helyett egyszerűen továbbrepülnek. Foyle dühödt hévvel fogadja meg, hogy bosszút áll az őt cserbenhagyó Vorga űrhajón és legénységén. A történet során komoly jellemfejlődésnek lehetünk tanúi, a korábban céltalanul kószáló karakter valódi motivációra lel, fölülemelkedik a kicsinyes bosszúvágyon, és olyan eseményeknek lesz részese, melyek az egész emberiségre hatással lehetnek.

A regény eleinte megosztó kritikákat kapott, de a kilencvenes évek végére már a SF meghatározó klasszikusaként emlegették. A eseménydús történet bővelkedik izgalmas fordulatokban és képszerű jelenetekben, a főszereplő igazi antihősként kezdi pályafutását, vagyis minden alapanyag adott egy kiváló filmhez. Ez a gondolat nem csupán a mi fejünkben ütötte fel a fejét: a Micsoda nő! sikere után Richard Gere tette rá a kezét a filmadaptáció jogaira, s a főszerepet is szívesen eljátszotta volna. Később a jogok Bernd Eichinger producerhez vándoroltak, akinek a nevéhez olyan címek kötődnek, mint a Végtelen történet vagy A rózsa neve. Látványtervezőnek még a képregényeiről ismert Neal Adamset is megszerezta, ám a lelkes olvasóközönség hiába várta, hogy a mély hallgatással környezett projektből nyilvános bejelentés szülessen. Aztán Paul W. S. Anderson neve merült fel a film rendezőjeként, ő azonban helyette az Event Horizon című SF-horrorral rukkolt elő. Mindezidáig egyetlen más médiumra adaptálták a történetet: 1991 őszén rádiójáték formájában adta elő a BBC Radio 4. Forgatókönyvírók jöttek és mentek, egyes források szerint már több mint ötven ember dolgozott rajta; legutóbb, 2010 októberében Daniel Pyne kezében látták, aki A rettegés arénája és a Minden héten háború forgatókönyvének társszerzőjeként remekelt.

Úgy tűnhet talán, hogy e viszontagságos, hosszú kálvária során egy lépéssel sem jutottunk közelebb a várva várt filmadaptációhoz, mégis némi reménnyel kecsegtet, hogy a John Carter – amely szintén hasonló utat járt be – végül megtalálta útját a mozivászonra. Mivel a SF egyik ikonikus alkotásáról beszélünk, amely három évtized távlatából ágyazott meg a cyberpunk zsánerének, mindig fennáll az esélye, hogy valaki elég fantáziát lát a filmváltozat elkészítésében. Egy tehetséges rendező igazán remek filmet tudna csinálni ebből az alapanyagból, például Liev Schrieber főszereplésével, aki kiválóan szokott alakítani antihősként, s azon kevés színészek közé tartozik, akik még egy apró ázsiai asszony szerepét is képesek hitelesen megformálni.

A regény elkötelezett rajongójaként arra biztatom a kedves olvasóközönséget, kiáltson tigrist! Hátha megjelenik…

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Lehet tudni Anderson lesz e a következő a sci-fi szériában?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

ati írta:

Lehet tudni Anderson lesz e a következő a sci-fi szériában?

Erre csupán a közeljövőben esedékes kiadói megbeszélés után tudunk válaszolni. Részemről azért nem tartom túl valószínűnek, mert Piers Anthony: Phthor c. könyvének a fordítása már elkészült, csak a fordító szeretné még egyszer átolvasni, mielőtt a végleges változatot a szerkesztő kezére bízza.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Köszi az is várós!!James Morrow?Kezdhetnétek az Igazmondók városával,ami ugyanúgy a Galaktikában jelent meg mint a Demolished man... smile aztán jöhetne a Godhead trilógia... smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

ati írta:

James Morrow?Kezdhetnétek az Igazmondók városával,ami ugyanúgy a Galaktikában jelent meg mint a Demolished man... smile aztán jöhetne a Godhead trilógia... smile

James Morrow neve szerepel abban a sorozattervben, amit a műhelyünk beterjesztett javaslat gyanánt a kiadói vezetésnek. Erről egyelőre hadd ne mondjak többet, OK? wink

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

OK OK!!! smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Filmajánló

SPHERE (Barry Levinson, 1998)

http://www.dbcovers.com/imagenes/backdrops/grandes/esfera_1998//esfera_1998_3.jpg

Mielőtt bármi mást mondanék, szeretném leszögezni, hogy Michael Chrichton 1987-es regényét lehetetlen vászonra adaptálni. Ugyanolyan botor próbálkozás, mint a Dűne esetében. Számos olyan motívum húzódik meg a háttérben, apró események lényegessé váló láncolata, amit a filmes technológia nem képes megfelelően prezentálni. Éppen ezért kijelenthető, hogy jelen ajánlónk tárgya, A gömb, az eredeti történetet hézagosan követő adaptációként nem állja meg fenntartások nélkül a helyét. Önálló produkcióként azonban kimondottan életképes.

Dr. Norman Goodman pszichológust helikopter szállítja egy hajókból kialakított ideiglenes mozgótámaszpontra, szigorú titoktartás közepette. Ott találja három ismerősét, a matematikus Harryt, a biológus Elizabethet és az asztrofizikus Tedet, akiket a Goodman-jelentés alapján rendeltek be. A Goodman-jelentést (sokkoló meglepetés következik) Dr. Goodman írta mintegy harmincötezer dollárért a Bush-kormánynak. A fele halandzsa, de a pénz remekül jött, s nem gondolta volna, hogy bárki komolyan veszi. Ugyanis a jelentés tárgya az idegen életformákkal való kapcsolatfelvétel lehetősége. S az óceán mélyén a rárakódott korallrétegből ítélve legalább háromszáz éve nyugszik egy azonosítatlan repülő objektum. Hőseink alámerülnek, majd annak rendje és módja szerint ott is ragadnak a több tonna víz alá telepített kutatóállomáson; mellettük az űrhajó, amelynek rakterében fölfedezik az általunk ismert természettől teljesen idegen Gömböt. Láthatóan nem mesterséges konstrukció; a környezetét visszatükrözi, de a környezetében lévőket nem; áthatolhatatlan, és önmagában is fenyegető jelenség, mivel a természetével kapcsolatban szinte lehetetlen bármilyen következtetést levonni. Ám az óvatosan tapogatózó kutatásból hamarosan élethalálharc lesz, mert a számítógépek képernyőjén felbukkan Jerry, a látszólag barátságos, rejtélyes életforma, s ezel egy időben megmagyarázhatatlan események sora veszi kezdetét. A tetejébe maga Jerry érzelmekkel bíró lény. Aki a jelek szerint már háromszáz éve egyedül ücsörög a sötétben. Mi történik, ha felmérgesedik?

A film atmoszférája két tényezőre épül: a Gömb jelentette rejtélyre és a klausztrofóbiára. Mindvégig szorongató tudatában vagyunk, hogy a többtonnányi víztömeg a Jerry keltette zavar nyomán bármikor összeroppanthatja a támaszpontot. Közben végig éreztetik velünk, hogy lappang valami a háttérben, mintha csak a szemünk sarkából látnák az egyre fenyegetőbb veszélyt. Miként a kutatóállomás, úgy hőseink is aprók és sebezhetőek, gyarló emberi lények, akik szakértelmüket nem tudják teljes mértékben kihasználni a válsághelyzet átvészelésére. Dr. Goodman pszichológiai jártasságát latba vetve próbálja összefogni a stressz hatására lassan labilissá váló csapatot. Különös figyelmet érdemel Harry, aki már a leereszkedés előtt is kiváltképp izolált személyiségnek mutatkozik. A matematikus következetes karakter, konklúzióinak zsenialitása abból fakad, hogy végtelenül egyszerűek és elegánsak. Mindemellett egy váratlan fordulat után olyan apatikus nyugalommal reagál a megváltozott helyzetre, ami mind a közönséget, mind a szereplőket óvatosságra inti.

Elegancia jellemzi a film lezárását is, a felvetett probléma megoldása annyira evidens, hogy a néző kis híján a homlokára csap: ez neki miért nem jutott eszébe! És erre szükség is van, mert a film, bár kiválóan indul, valahol félúton elveszíti a vezérfonalat, az ütemezés, az intenzív s a lassú folyású jelenetek váltakozása nem áll össze kerek egésszé. A frappáns lezárás fényében ugyanakkor a film közepén érezhető esetlenség bocsánatos bűnné válik. A cselekmény néhol meg-megbotlik a saját lábában, de összességében véve kimondottan intelligens. Ha az apróbb botlásokat joviális mosollyal elnézzük, kétórányi kellemes, klausztrofób borzongást kapunk cserébe.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

leslieke írta:

Javítani kéne a Böngészdében a megjelent könyvek listáját.  wink

Kösz szépen, máris intézkedünk...

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Tükörálarc írta:

...Piers Anthony: Phthor c. könyvének a fordítása már elkészült, csak a fordító szeretné még egyszer átolvasni, mielőtt a végleges változatot a szerkesztő kezére bízza.

A fordító leadta a szerkesztőnek a teljes, ellenőrzött, átfésült verziót, amelynek a szövegén ő már nem kíván további változtatásokat eszközölni.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Dicséretes!Egy kis ismertető?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Mike Resnick neve nem szerepel véletlenül abban a sorozattervben?
Engem konkrétan a Santiago: A Myth of the Far Future érdekelne.

Utoljára Imi szerkesztette (2012.12.16. 16:54:42)

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Jöhet!!Az Agyarak nagyon jó volt!!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

ati írta:

Dicséretes!Egy kis ismertető?

Folyamatban… smile Kis türelmet kérünk, ma a Tükörálarcok is bronzvasárnapoznak.

Imi írta:

Mike Resnick neve nem szerepel véletlenül abban a sorozattervben?
Engem konkrétan a Santiago: A Myth of the Far Future érdekelne.

Minket inkább a többszörös Hugo-díjas Kirinyaga-novellaciklusa. smile De ahhoz szőrmentén kell nyúlni, igazi botránymatéria; külföldön éktelen hullámokat vert a megjelenése, heves tiltakozások sorozatát váltotta ki. Ahány ideológiai tabu csak létezik a modern SF-ben, szinte mindet egyszerre ostromolta: elmondták rasszistának, szexistának, reakciósnak, antihumanitáriusnak, moral insanitynek – ami butaságot csak polkorrekt alapon össze lehet hordani. Szóval mielőtt egyáltalán szóba jöhet, a SF-folyamnak érdemes jobban megizmosodnia, hogy elbírja a súlyát. big_smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

ati írta:

Egy kis ismertető?

A Khton folytatásának Aton fia Arlo a hőse, akinek a Khton bolygó pokoli mélye az otthona, és – mivel az átok öröklődik a családban – természetesen neki is megvan az idilli-tragikus kalandja a kolonelettel. A regény szerkezete kevésbé kacifántos az első kötetnél, de Anthony azért itt is bűvészkedik kicsit: egy csomóponti eseményből két párhuzamos idővonal ágazik szét, vagyis Y-alakú cselekménystruktúrát kapunk. A második könyv kevesebb szereplővel operál, de többet mutat nekünk a pokolbolygó fantasztikus belső ökológiájából, és az antik görög mitológia helyett a skandinávhoz nyúl vissza archetipikus elemekért. A hangulata ugyanolyan komor és sötét, mint a párjáé.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

Köszönöm az ismertetőt!Várom!Ezt is.... smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Science fiction

A Locus magazin szavazást tartott, hogy mit tartanak a XX. és a XXI. század legjobb science-fiction és fantasy műveinkek, és a XX. századi sci-fi listán Bester regénye a kilencedik. Bár a lista nem feltétlen reprezentatív, azért örömmel látom, hogy sok kedvencem szerepel a lista elején.

Nem tudom kérdezték-e már, de miért a Tigris! Tigris! címhez ragaszkodtatok, és nem a listában szereplő The Stars My Destination-höz?

"Lá iláha illá’l-’isq. – Nincs Isten a Szereteten kívül.” - Fakh al-Dín ’Iráqí (szufi tanító)