Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

Kicsit perverz dolog, de én gyűjtöm ebből az időszakból az alacsony költségvetésű kard-és-boszorkányság trash-t: olyanokat, mint az Ator-filmek, a Deathstalker-filmek, a Beastmaster-folytatások, a Hawkslayer, a The Sword and the Sorcerer, a The Warrior and the Sorceress, a Conquest, a Barbarian Queen, a Barbarian Brothers, stb. Komolyan venni őket nemigen lehet, de a maguk módján nagyon szórakoztatóak.


Akkor ajánlom figyelmedbe a The Lords of the Magick című valószínűleg VHS-re forgatott "műremeket"
big_smile Bár ennél az általad említett filmek, mind jobb rendezéssel vannak megáldva smile
http://www.youtube.com/watch?v=AwXU1ZMQ7DQ

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:

Ha úgyis időrendbe haladtok, anyagfeltárás szempontjábol lehet hogy érdemes lenne Kummer írásainak kicsit utána nézni.(Adventure in Lemuria; Intrigue in Lemuria; Vulcano slaves of Mu)

Kummer egyelőre a SF folyam tervezetében szerepel, a Kalandok a Marson antológiában.

Imi írta:

Illetve Merritt-nek esetleg nincs valami vonatkozó története a novellái közt.

Az Istár hajója átesett egy szerkesztőváltáson, de most már nemsokára leadjuk a szöveget a kiadónak, a RR-től kapott ütemtervem szerint a jövő hét második felében. A Lovecraft világa 2-ben is lesz tőle négy vagy öt novella. Vele a továbbiakban inkább regényíróként számolunk.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

clive írta:

Akkor ajánlom figyelmedbe a The Lords of the Magick című valószínűleg VHS-re forgatott "műremeket" big_smile Bár ennél az általad említett filmek, mind jobb rendezéssel vannak megáldva smile

Köszönöm a tippet! Nem gondoltam volna, hogy az Ator 4-nél vagy a Beastmaster 2-nél rosszabb s&s-film létezik, de a trailer alapján ez jó eséllyel versenghet a címért…  tongue

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Ha úgyis időrendbe haladtok, anyagfeltárás szempontjábol lehet hogy érdemes lenne Kummer írásainak kicsit utána nézni.(Adventure in Lemuria; Intrigue in Lemuria; Vulcano slaves of Mu)

Kummer egyelőre a SF folyam tervezetében szerepel, a Kalandok a Marson antológiában.

Ami ugye nem zárja ki, hogy más antológiákban is megjelenjen?  big_smile
De értem én, hogy arra gondoltál, hogy hogyha ott bejön az olvasóknak akkor foglalkoztok vele továbbra is.
Én csupán azért említettem meg, mert írtad, hogy időrendbe akartok haladni és Kummer a fent említett novellákat azokkal egy időben írta amikkel indítani akarjátok a kard-és-boszorkányság miniszériát.

Imi írta:

Illetve Merritt-nek esetleg nincs valami vonatkozó története a novellái közt.

Tükörálarc írta:

Az Istár hajója átesett egy szerkesztőváltáson, de most már nemsokára leadjuk a szöveget a kiadónak, a RR-től kapott ütemtervem szerint a jövő hét második felében. A Lovecraft világa 2-ben is lesz tőle négy vagy öt novella. Vele a továbbiakban inkább regényíróként számolunk.

Az a négy-öt novella nagyjából le is fedi Merritt fantasztikus novelláit, igaz?
Az, hogy a továbbiakba regényíróként számoltok vele igaz az jelenti, hogy a még ki nem adott regényeivel számoltok(The Metal Monster; Burn Witch Burn!; Creep, Shadow) és nem újra kiadásokkal?

Utoljára Imi szerkesztette (2014.01.13. 23:45:38)

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Imi írta:
Tükörálarc írta:

Kummer egyelőre a SF folyam tervezetében szerepel, a Kalandok a Marson antológiában.

Ami ugye nem zárja ki, hogy más antológiákban is megjelenjen?  big_smile

Egyáltalán nem zárja ki, sőt… De be kell vallanom, hogy Kummerre elsősorban mint SF-szerzőre koncentráltunk a forrásfeltárásnál, így kevés fantasy-anyagunk van tőle. Muszáj vagyunk fókuszálni, mert a régi magazinokat, amikből dolgozunk, elég bonyodalmas beszerezni – még úgy is, hogy olykor váratlan segítséget kapunk az olvasóinktól. smile

Imi írta:

Az a négy-öt novella nagyjából le is fedi Merritt fantasztikus novelláit, igaz?

Nem egészen. A dolgok jelenlegi állása szerint A rejtőző népbe öt novella fog bekerülni tőle: Through the Dragon Glass, Three Lines of Old French, The People of the Pit, The Pool of the Stone God és a Moon Pool eredeti verziója. Több nem férne el, de ezen kívül van még neki terjedelmileg majdnem ugyanennyi, amiket egy későbbi tematikus antológiába tartogatunk. Úgy gondoltuk, hogy mivel Merritt azon kevés pulp-szerző közé tartozik, akik regényeket is írtak (és ezeket önálló kötetben ki tudjuk adni), saját szerzői antológiát nem szentelünk neki, hanem a tematikus válogatásokat erősítjük az ő viszonylag ismertebb nevével.

Imi írta:

Az, hogy a továbbiakba regényíróként számoltok vele igaz az jelenti, hogy a még ki nem adott regényeivel számoltok(The Metal Monster; Burn Witch Burn!; Creep, Shadow) és nem újra kiadásokkal?

A kígyóanya szakmai szempontból megérne egy újrakiadást, mert a magyar változat borzalmasan romlott szövegből készült, de piacilag nincs értelme republikációkkal telíteni a sorozatot, mikor a hazai olvasók számára még nem ismerős művekből is válogathatunk. Az Istár hajója után a Metal Monster következik a terveinkben, amelyről Lovecraft 1934-ben így írt: „Ez a könyv tartalmazza a legfigyelemreméltóbb ábrázolását egy végletekig idegen és nonhumán közegnek, amellyel valaha találkoztam.” Hogy innen hogyan tovább, azt majd meglátjuk.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Egyebek. Örömmel jelenthetem, hogy jó iramban folyik a munka a Clark Ashton Smith-miniszériánk második kötetén, a Sarki regéken: tizenkét novellával már készen vagyunk. Rajtam kívül három műhelytag vesz részt a fordításban, ketten közülük Smith munkásságának régi ismerői és tisztelői. A harmadik most találkozott vele először, mivel azonban alapelvem, hogy mindig igyekszem a műfordítók személyes ízléséhez igazítani a rájuk ruházott feladatokat, bíztam benne, hogy kedvére valónak fogja találni. Várakozásomban nem is kellett csalódnom; mi több, kérésemre a kolléganő írásban is összegezte a Hyperborea-ciklus fordítása közben szerzett benyomásait. A SF folyamba tervezett Stanley G. Weinbaum-kötetünkről már készült ilyen cikk, és a visszajelzésekből ítélve hasznosnak találtátok. Amennyire időnk és energiánk megengedi, a jövőben megkísérlünk majd rendszeresen jelentkezni hasonló írásokkal a Kultúrcsemege rovatunkban.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Kultúrcsemege

FORDÍTÓI IMPRESSZIÓK CLARK ASHTON SMITHRŐL

http://www.blackgate.com/wp-content/uploads/2008/04/hyperborea.jpg

Egyetemi éveim alatt, valamint szakmai tevékenységem kezdeti szakaszában elsősorban klasszikus szépirodalommal foglalkoztam, ám időközben fokozatosan rászoktam, hogy újra a zsánerfantasy kínálatából csemegézzek, amellyel már korábban, középiskolás éveim során is kacérkodtam. Amikor nemrégiben először olvastam Clark Ashton Smith néhány novelláját, elsőként Oscar Wilde munkásságát juttatták az eszembe. Nem témáikban, inkább stílusukban véltem bennük felfedezni a wilde-i esztéticizmus egyes elemeit. Az író szembetűnően nagy hangsúlyt fektet például a természeti jelenségek, a növények, a táj, az időjárás szemléltetésére, s bár állatokkal ritkán találkozunk a történetekben, hasonlatok és metaforák részeként számos alkalommal megjelennek sárkányok és más fantázialények. Meglehetősen gyakoriak a gazdagság jelképei is (arany és különféle drágakövek); a történetek során fel-felbukkannak egyes írói képek részeként, sőt nemegyszer központi cselekményelemként.

Ám CAS-nál a szép nem társul a jóval és a tisztasággal, mint a Wilde-mesékben. A bűnbánat, a megbocsátás és az önfeláldozás helyét átveszi az E. T. A. Hoffmann-nál tapasztalt sötét humor, a ború, és a lovecrafti világ baljós hangulata. Történeteiben gyakorta szerepet kapnak az élet és az elmúlás képei, ám az utóbbi apránként, kérlelhetetlenül felülkerekedik az előbbin.

Ami a cselekményt illeti, az olvasó figyelmét kétségtelenül lebilincselik Clark Ashton Smith változatos, kalandokban gazdag történetei. A végkifejlet rendszerint nem teljesíti a „boldogan éltek, míg…” feltételeit, mert hol az első követelmény hibádzik, hol a második. Ugyanakkor tragikumról nem beszélhetünk, mivel CAS karakterei – csakúgy, mint Lovecraftnél –, nem keltenek különösebb szimpátiát. Egyfajta brechti Verfremdungseffekt, hogy legyenek bár erkölcsileg feddhetetlenek vagy romlottak, érzelmileg eltávolodunk tőlük. Nincs miért együtt éreznünk velük, hiszen nem alaposan kidolgozott, életszerű személyiséggel bírnak, így balsorsuk is inkább az író humorának eszköze.

Az érdekfeszítő történetekhez kiváló stílusérzék társul. Novelláit egytől egyig választékos fogalmazásmód, és gazdag szókincs jellemzi. Amikor megtudtam, hogy az író már tizenévesen a teljes Webster szótár áttanulmányozásával és a benne foglalt szavak etimológiájának tanulmányozásával ütötte el a szabadidejét, lélekben felkészültem, hogy az összes szótárt és lexikont kikészíthetem az asztalra. Nem csalódtam. A legnagyobb fordítói kihívást valóban az adja, hogy visszaadjam azt a nyelvi gazdagságot, a költői képeket, a már-már lírai írásmódot, amely az eredetiben dominál – időnként még akár a cselekménnyel szemben is.

Külön szépsége CAS prózáinak, hogy a cselekmény mellett nem feledkezik meg a háttérben zajló folyamatokról és az idő múlásáról. A színhely soha nem statikus, a napszakok bámulatos aprólékossággal, hirtelen ugrások nélkül váltakoznak, az időjárás és a helyszín pedig természetes ritmusában alakul át. Mintha egy novellán belül két cselekménynek lennénk tanúi: a fő történésnek és vele párhuzamosan a környezet változásainak.

Mindezek fényében bátran ki merem jelenteni, hogy Clark Ashton Smith novellái a legélvezetesebbek közül valók, amelyeket eddig olvastam a műfajban (egy volt előadóm szavával élve akár „méznyalásnak” is nevezhetném az olvasási élményt), és bízom abban, hogy munkássága rajtam kívül még számtalan lelkes magyar olvasót kényeztet a klasszikus fantasy irodalom eme ínyencségeivel.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Hát reméljük, hogy mi is minél előbb belenyalhatunk abba a bizonyos mézbe. big_smile
Egyébként hány novella vár még lefordításra? (Ugye írtátok, hogy tizenkettő már megvan.)


Tényleg, ha már CAS... Szeretnék írni egy elbeszélést, amihez Averoigne adná a hátteret. Ha sikerül, és meg leszek elégedve vele, akkor nem kizárt, hogy meg is jelentetném egy amatőr fanzine-ban. A kérdésem az lenne, hogy ehhez vajon kell-e bármiféle engedély valamelyik külföldi kiadótól, vagy lényegében "szabad a pálya", bárki írhat és publikálhat saját averoigne-sztorikat?

Utoljára Zoltar szerkesztette (2014.01.14. 08:15:07)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Zoltar írta:

Egyébként hány novella vár még lefordításra? (Ugye írtátok, hogy tizenkettő már megvan.)

Még három, plusz a versek és a töredékek. Ez vastagabb kötet lesz a Gonosz meséknél.

Zoltar írta:

Szeretnék írni egy elbeszélést, amihez Averoigne adná a hátteret. Ha sikerül, és meg leszek elégedve vele, akkor nem kizárt, hogy meg is jelentetném egy amatőr fanzine-ban. A kérdésem az lenne, hogy ehhez vajon kell-e bármiféle engedély valamelyik külföldi kiadótól, vagy lényegében "szabad a pálya", bárki írhat és publikálhat saját averoigne-sztorikat?

Szabad a pálya, az ilyesmi a „fair use” kategóriájába tartozik. Sok sikert a novellához!

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Hurrá! cool Köszönöm a választ, illetve a biztatást-jókívánságot smile

Utoljára Zoltar szerkesztette (2014.01.14. 08:33:26)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

Az olvasónak általában jó érzéke van hozzá, hogy különbséget tegyen a fiktív miliő hitelességét biztosító cselekményelemek és a fantasztikum álcájába bújó igehirdetés között: hogy egy sokkal kurrensebb példával éljek, józan fejű ember nem vetít bele homoszexuális propagandát Renly Baratheon és Loras Tyrrell alakjába

Zárójelben hozzátenném, hogy a szokásos polkorrekt hollywoody propagandagépezet a Trónok Harca filmsorozatban ezt is megváltoztatta, és két homoszexuális szoftpornójelenettel is kibővítette a sztorit (amik persze a történet szempontjából elég kevés funkcióval bírnak, és ez itt a lényeg!). Ja, és Joffreynak is beleraktak egy homofób kiszólást, hiszen ő a "főgonosz", annak meg ugyebár homofóbnak is "kell" lennie!

Más:
Ez  Gor-ciklus nagyon érdekesnek tűnik, szerintem bele is vágok angolul.

Megint más:
CAS halála óta már eltelt ötven év, akkor bárki szabadon felhasználhatja az írásait, és nyilván a világát is, nem? Vagy pontosan mit kell érteni "fair use" alatt?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Geger írta:

CAS halála óta már eltelt ötven év, akkor bárki szabadon felhasználhatja az írásait, és nyilván a világát is, nem? Vagy pontosan mit kell érteni "fair use" alatt?

Hadd bővítsem a kérdést: CAS világa/figurái felhasználása mellett mi a helyzet Lovecraft és Howard figurái/világai felhasználásával?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Geger írta:

CAS halála óta már eltelt ötven év, akkor bárki szabadon felhasználhatja az írásait, és nyilván a világát is, nem? Vagy pontosan mit kell érteni "fair use" alatt?

Ez ennél azért bonyolultabb, részben mert Amerikában más szerzői jogi szabályozás van érvényben, mint az Unióban, részben pedig mert CAS végrendeletét, amelyben az irodalmi hagyatékáról rendelkezett, a copyright természetes örökösei bírósági úton megtámadták. Zoltar kérdése szempontjából azonban ez nem releváns, mivel a „fair use” nagyjából azt jelenti, hogy profitot nem termelő amatőr közegben a trademark nélküli szellemi tulajdon kreatív célokra szabadon felhasználható.

wolferine írta:

Hadd bővítsem a kérdést: CAS világa/figurái felhasználása mellett mi a helyzet Lovecraft és Howard figurái/világai felhasználásával?

Ott tisztább a helyzet, ez ugyanis már egyértelműen a public domain kategória – amennyiben magukat az eredeti műveket és nem a belőlük merítő későbbi feldolgozásokat tekintjük.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Amúgy, ha megfelelő olvasói érdeklődés mutatkozik a Gor regények iránt elképzelhető a kiadó részéről (nem feltétlen a MM-ben) egy-két regény megjelentetése, hátha lenne rá igény? smile Úgy látom a fentebbi leírás, egyre több embernek csinál kedvet hozzá.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

clive írta:

Amúgy, ha megfelelő olvasói érdeklődés mutatkozik a Gor regények iránt elképzelhető a kiadó részéről (nem feltétlen a MM-ben) egy-két regény megjelentetése, hátha lenne rá igény? smile

Nem feltétlenül tartanék balszerencsésnek egy ilyen elgondolást, de ez Vigasz asztala, nem a miénk. Ő pedig, amennyire ismerem, semmilyen lehetőséget nem zár ki távlatilag; mielőtt azonban valami újba fogna, előbb igyekszik azt végigcsinálni, amibe már belekezdett – és most elég sok vasat tart a tűzben.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

A „fair use” nagyjából azt jelenti, hogy profitot nem termelő amatőr közegben a trademark nélküli szellemi tulajdon kreatív célokra szabadon felhasználható.

Köszönöm a HPL-re/Howardra vonatkozó választ! És CAS-kapcsán hadd kérdezzem meg: ha vki mondjuk nem fanzine-ban, hanem egy magyar könyvkiadónál szeretne megjelentetni egy sztorit, amiben - teszem azt - kb. kétszer-háromszor említi Averoigne erdejét, akkor a kiadó szerzői jogi aggályok miatt visszapöcköli azt?

Utoljára wolferine szerkesztette (2014.01.14. 23:04:19)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

wolferine írta:

És CAS-kapcsán hadd kérdezzem meg: ha vki mondjuk nem fanzine-ban, hanem egy magyar könyvkiadónál szeretne megjelentetni egy sztorit, amiben - teszem azt - kb. kétszer-háromszor említi Averoigne erdejét, akkor a kiadó szerzői jogi aggályok miatt visszapöcköli azt?

A problémát azért érzem elméletinek, mert ha a gyakorlatban létrejönne ez az együttállás, akkor a szóban forgó kiadó jó eséllyel éppen a DV lenne, a piaci pozícióiból, a kiadványpolitikájából és az olvasótáborából adódóan. És amennyiben az illető írás jó, a DV biztosan nem pöckölné vissza, bár egy szóló novellával önmagában persze nem tudna mit kezdeni. A Vigasszal folytatott beszélgetéseinken egy ízben már fölmerült a MM-kiadványokhoz kapcsolódó magyar homázskötetek lehetősége – igaz, akkor olyan összefüggésben, hogy mi lenne, ha én írnék ilyeneket.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Talán nem is annyira elméleti... Köszönöm a választ! smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

És ha már Clark Ashton Smith…

Katherine_Grey olvasói méltatása Clark Ashton Smith: Gonosz mesék c. könyvéről (MM Klasszikusok 8):

Tökéletesen borzongató, ódon hangulatú, cizelláltan szépszavú klasszikus rémtörténetek a műfaj amerikai történetének egyik klasszikusától. A MesterMűvek sorozat Klasszikus alfolyamának egész évben várva várt kötete meghálálja a türelmet: remek.

Értékelés: 5 csillagból 5
Forrás: moly.hu

johnjsherwood olvasói méltatása Clark Ashton Smith: Gonosz mesék c. könyvéről (MM Klasszikusok 8):

Erős hangulat, ihletett tálalás: végig érződik CAS költői hajlama, és nem csupán a lírába hajló fogalmazáson, hanem a cselekmények ívén, egy-egy fordulaton vagy lezáráson – ezekkel pedig sokkal inkább az érzelmekre, a tudatalattira hat, mint sok szikár próza, és tekintve a választott zsánert, ez a legjobb, amit csak tehet. És ilyen szempontból nagyon találó a cím, hiszen ez nem igazán horror – hanem tényleg gonosz mesék.

Értékelés: 5 csillagból 5
Forrás: moly.hu

(John J. Sherwood méltatásának beidézése a pártatlanság szempontjából kissé határeset, mivel ő tavaly év végén csatlakozott a műhelyünkhöz. Ez azonban éppen azért vált lehetővé, mert meggyőztük a korábbi kiadványainkkal, hogy itt komoly munka folyik és igyekszünk nívós dolgokat letenni az asztalra; továbbá ő jelenleg a Kalandok a Marson c. SF-antológiába fordít, a CAS-projektünknek nem részese. Ezért nem érzem inkorrektnek, hogy az ő – kívülállónak immár nem tekinthető – véleményét is közreadjuk a fórumon.)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Egy érdekes dologra lettem figyelmes a Cormac Mac Art-kötetben: a Sötét korszakokban van egy rész (258. oldal), amelyben furcsa vésetekről van szó, amelyek többek között "a Balkán egyes fás hegyoldalain" is megtalálhatóak. Ez a már a Price által írt részében van a novellának. Mikor írta ezt? Azért kérdezem, mert nekem rögtön az jutott róla az eszembe, hogy a viszokói piramisra akar utalni ezzel, vagy legalábbis az ihlette (aki nem tudná, mi az, keressen rá a neten, rengeteg írás van róla, bár sajnos eléggé úgy tűnik, hogy kamu!).

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Geger írta:

Ez a már a Price által írt részében van a novellának. Mikor írta ezt? Azért kérdezem, mert nekem rögtön az jutott róla az eszembe, hogy a viszokói piramisra akar utalni ezzel, vagy legalábbis az ihlette.

Kizártnak tűnik, mivel a Price-féle kiegészítés 1985 júniusában jelent meg először a Fantasy Bookban, vagyis kerek húsz évvel a viszokói piramisok körül csapott hírverés előtt. Egyébként ott Boszniában kétségkívül van valami olyasmi, amit érdemes lenne komoly tudományos vizsgálat tárgyává tenni; sajnos azonban a piramisügy önjelölt bajnoka, Semir Osmanagić ezt éppen hogy nem elősegíti, hanem gátolja a lelőhely kisajátításával és a róla szőtt eszement fantazmagóriáival. (Eléggé képben vagyok a témával kapcsolatban, mert egész estés vitáink voltak róla egy műhelytaggal, amelyek aztán masszív utánaolvasásba és tengerikígyó jellegű levelezésbe torkolltak. Egy másik műhelytag személyesen is járt Viszokóban: szerinte az egésznek amolyan történelmi emlékpark jellege van, inkább turisztikai célzattal, a régészeti feltárások szakmai színvonala ehhez képest másodlagos.)

Különben a műhelymegbeszéléseinken fölmerült az ötlet, hogy érdemes lenne pár posztot írni a mesterműves szerzőket megihlető történelmi népekről és helyszínekről: például a valódi kimmériaiakról és piktekről, illetve Turánról vagy éppen Auvergne tartományról. Ha lesz rá elég energiánk és titeket is érdekel a dolog, esetleg tehetünk majd vele egy próbát.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:
Geger írta:

Ez a már a Price által írt részében van a novellának. Mikor írta ezt? Azért kérdezem, mert nekem rögtön az jutott róla az eszembe, hogy a viszokói piramisra akar utalni ezzel, vagy legalábbis az ihlette.

Kizártnak tűnik, mivel a Price-féle kiegészítés 1985 júniusában jelent meg először a Fantasy Bookban, vagyis kerek húsz évvel a viszokói piramisok körül csapott hírverés előtt. Egyébként ott Boszniában kétségkívül van valami olyasmi, amit érdemes lenne komoly tudományos vizsgálat tárgyává tenni; sajnos azonban a piramisügy önjelölt bajnoka, Semir Osmanagić ezt éppen hogy nem elősegíti, hanem gátolja a lelőhely kisajátításával és a róla szőtt eszement fantazmagóriáival. (Eléggé képben vagyok a témával kapcsolatban, mert egész estés vitáink voltak róla egy műhelytaggal, amelyek aztán masszív utánaolvasásba és tengerikígyó jellegű levelezésbe torkolltak. Egy másik műhelytag személyesen is járt Viszokóban: szerinte az egésznek amolyan történelmi emlékpark jellege van, inkább turisztikai célzattal, a régészeti feltárások szakmai színvonala ehhez képest másodlagos.)

Én is elég sokat olvastam a témáról, szó is volt róla, hogy néhány cimborámmal elmegyünk oda, de valóban eléggé komoly túristabiznisz állt rá az egészre, így meg már nem tűnik olyan vonzónak. Elképzelhető, hogy inkább Csernobilt vesszük majd célba helyette.  smile
Egyébként elég sok érdekes dologra bukkan az ember, ha kicsit utánanéz néhány ősi helynek, az biztos, hogy komolyan át kéne alakítani a régi korokról alkotott elképzeléseinket, ha a tudósok alaposan összevetnék a dolgokat. De sajnos nem teszik, a Daeniken-féle szenzációhajhász "kutatóknak" köszönhetően meg csak egyre nevetségesebbé válik a téma.

Tükörálarc írta:

Különben a műhelymegbeszéléseinken fölmerült az ötlet, hogy érdemes lenne pár posztot írni a mesterműves szerzőket megihlető történelmi népekről és helyszínekről: például a valódi kimmériaiakról és piktekről, illetve Turánról vagy éppen Auvergne tartományról. Ha lesz rá elég energiánk és titeket is érdekel a dolog, esetleg tehetünk majd vele egy próbát.

Ez érdekesen hangzik, a piktekkel kapcsolatban már amúgy is meg akartam kérdezni, hogy mit tud róluk a modern tudomány.

Egyébként a magyar írók műveit tartalmazó homázskötet is jó ötlet, annak idején volt egy Dagon árnyai c. novelláskötet, ami túlnyomórészt magyar írásokat tartalmazott, és szerintem elég jó volt.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Tükörálarc írta:

Különben a műhelymegbeszéléseinken fölmerült az ötlet, hogy érdemes lenne pár posztot írni a mesterműves szerzőket megihlető történelmi népekről és helyszínekről: például a valódi kimmériaiakról és piktekről, illetve Turánról vagy éppen Auvergne tartományról. Ha lesz rá elég energiánk és titeket is érdekel a dolog, esetleg tehetünk majd vele egy próbát.

A kimmériaiakban az az érdekes, hogy nemcsak léteztek, hanem ráadásul még Magyarországon is éltek, többek között itt került elő a régészeti hagyatékuk. Nézzétek csak:

http://kepfeltoltes.hu/140115/gal074_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Avagy kicsit bővebben:

http://kepfeltoltes.hu/140115/gal075_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Persze a valódi kimmériaiak teljesen másféle nép voltak, mint amilyennek Howard leírja őket, de abszolút biztos, hogy eredetileg innen vette az ihletést – csak akkoriban még jóval kevesebbet tudott róluk a tudomány, mint ma, azt a keveset is elég rosszul, s így Howard önképzés útján szerzett ismeretei nagyrészt tévesek voltak. A piktek esetében ugyanez a helyzet: mindkét nép virágkora az általuk lakott földrajzi régió előtörténetére esik, vagyis arra az átmeneti időszakra az őstörténet és a történelem között, amikor már vannak ugyan írott források, ám ezeknek az információtartalma szűkös és zavaros, csak a régészeti leletanyaggal összevetve értelmezhető. Howard – aki sokkal műveltebb volt, mint általában gondolják róla – ismerte az írott forrásokat és a rájuk alapozott hipotéziseket, a régészeti anyagot viszont egyáltalán nem, mivel ennek az ő korában még csupán a töredékét tárták föl, és az sem volt széles körben, laikus érdeklődők számára hozzáférhető. Nagyon lebilincselő nyomon követni, hogy a fantáziája a kevés rendelkezésére álló adatból hogyan alkotott egész imaginárius kultúrákat.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Ha lesz rá elég energiánk és titeket is érdekel a dolog, esetleg tehetünk majd vele egy próbát.

Ez elég jól hangzik, és kimmériaiakról szóló poszt is érdekes. Szívesen elolvasnám azt a 'próbát' smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Klasszikusok

Köszönöm a válaszokat.

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Ami ugye nem zárja ki, hogy más antológiákban is megjelenjen?  big_smile

Egyáltalán nem zárja ki, sőt… De be kell vallanom, hogy Kummerre elsősorban mint SF-szerzőre koncentráltunk a forrásfeltárásnál, így kevés fantasy-anyagunk van tőle. Muszáj vagyunk fókuszálni, mert a régi magazinokat, amikből dolgozunk, elég bonyodalmas beszerezni – még úgy is, hogy olykor váratlan segítséget kapunk az olvasóinktól. smile

Te most Kummer írásainak forrásfeltárásáról beszélsz, én pedig a S&S forrásfeltárásáról ahol elméletileg Kummer neve is felmerülhetne az általam említett írásokkal.
De egyébként megértem amit írsz, és hagyom az egészet, mert így is túlragoztam a témát.

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Az a négy-öt novella nagyjából le is fedi Merritt fantasztikus novelláit, igaz?

Nem egészen. A dolgok jelenlegi állása szerint A rejtőző népbe öt novella fog bekerülni tőle: Through the Dragon Glass, Three Lines of Old French, The People of the Pit, The Pool of the Stone God és a Moon Pool eredeti verziója. Több nem férne el, de ezen kívül van még neki terjedelmileg majdnem ugyanennyi, amiket egy későbbi tematikus antológiába tartogatunk. Úgy gondoltuk, hogy mivel Merritt azon kevés pulp-szerző közé tartozik, akik regényeket is írtak (és ezeket önálló kötetben ki tudjuk adni), saját szerzői antológiát nem szentelünk neki, hanem a tematikus válogatásokat erősítjük az ő viszonylag ismertebb nevével.

És az a későbbi antológia milyen tematikára fog épülni?
Egyébként a novelláinak is olyan kemény öklű hősei vannak mint a regényeinek?

Tükörálarc írta:
Imi írta:

Az, hogy a továbbiakba regényíróként számoltok vele igaz az jelenti, hogy a még ki nem adott regényeivel számoltok(The Metal Monster; Burn Witch Burn!; Creep, Shadow) és nem újra kiadásokkal?

A kígyóanya szakmai szempontból megérne egy újrakiadást, mert a magyar változat borzalmasan romlott szövegből készült, de piacilag nincs értelme republikációkkal telíteni a sorozatot, mikor a hazai olvasók számára még nem ismerős művekből is válogathatunk. Az Istár hajója után a Metal Monster következik a terveinkben, amelyről Lovecraft 1934-ben így írt: „Ez a könyv tartalmazza a legfigyelemreméltóbb ábrázolását egy végletekig idegen és nonhumán közegnek, amellyel valaha találkoztam.” Hogy innen hogyan tovább, azt majd meglátjuk.

Ha szakmai szempontból megérné az újrakiadás akkor olvasói szempontból is és ebben az esetben én magam is szívesen lecserélném a saját példányomat.

"-Próbálsz úgy írni mint a magazinbeli fickók?"(Tevis Clyde Smith)
-A pokolba, dehogy!
-Próbáljanak ők úgy írni ahogy én!"(Robert E. Howard)
(The Whole Wide World)