Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:

A posztmodern világ lényege az általános érvényű stupiditás, amely alól csak időben elkövetett öngyilkossággal vonhatjuk ki magunkat; mivel azonban ehhez többnyire gyávák vagyunk, a gondolkodó kisebbség törvényszerű sorsa a teljes kétségbeesés.

Hogy a modern világ alapvetően és kizárólag idióta lenne, és mindenkinek öngyilkosságot kéne elkövetnie, aki "ki akarja vonni magát" alóla, azt a legmesszebb menőkig vitatom. Igenis, a világban számos szép/jó/értelmes/hasznos dolog van, és az ember is rengeteg szép/jó/értelmes/hasznos dolgot tehet benne, egyáltalán nem muszáj kioltania a saját életét.

Utoljára wolferine szerkesztette (2015.05.05. 07:12:46)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

@wolferine: Az öngyilkosságról, mint azt korábban egyszer már végigrágtuk itt a fórumon, más a véleményünk. Ez azonban nem szükségképpen jelenti azt, hogy én azonosulnék Keith Tester nézeteivel. Csak röviden összefoglaltam a gondolatmenetét, hogy clive lássa, miért ajánlom a figyelmébe. Aki szereti Ciorant olvasni, az alighanem Testert is kedvére valónak találja majd.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

(persze, nem akarom újra kezdeni. épp csak ismét jelezni szerettem volna, hogy "több dolgok vannak földön és egen", mint hogy az ember jól kinyírja magát.)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tester azért ennél lényegesen komplexebb gondolkodó; a hibás itt én vagyok, amiért megpróbáltam egyetlen mondatba sűríteni az érvelését. A könyvében abból az egzisztenciális iszonyatból indul ki, ami Martin Heideggert fogta el a világűrből készített Föld-felvételek láttán:

Firstly, he was caused to see, recognize and acknowledge the immensely fragile if not trivial circumstances and foundation of the existence which had been the problem for a lifetime’s intellectual endeavour. The meaning which had given his own life meaning was thrown into the pit of potential accident and cosmic insignificance. Secondly, Heidegger was caused to accept that the possibilities of human existence in and on the earth might well be of little compass in the universal order of things; the possibilities of human being and Being are closed down and made a lot less conceited when it is realized that, in relation to the universe, the earth is a rather small place.

Az angolul nem olvasó fórumozóktól elnézést kérek: nem a legkönnyebb szöveg, és most nincs időm lefordítani. Az angolul értők viszont látni fogják belőle, hogy korántsem volt önkényes részemről Tester nevének fölvetése egy olyan diskurzusban, ami a lovecrafti világnézet körül forog.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Köszönöm szépen az ajánlásokat, utánuk nézek smile Ilyenekre gondoltam igen.

Van egy szerző, aki magyarul nem olvasható, Philipp Mäinlander, és az ő munkássága talán ennek a gondolatkörnek az esszenciája. Azt hiszem a teljes mű a mai napig csak németül olvasható, még angolul se jelent meg (pár éve legalábbis Ligotti ezen kesergett). A címe: Die Philosophie der Erlösung (The Philosophy of Redemption)
Lényegében ő is a világ értelmetlenségét írja, konklúzióként pedig az öngyilkosságot vonta le. Lírain szép megfogalmazásai vannak, legalábbis amennyit eltudtam olvasni. A szerző hű maradt filozófiájához, megírta e művét, aztán 34 évesen öngyilkos lett.
Igazából az Atlantisz vagy a Quadmon kiadónak kellene kiadnia a teljes művet, lévén filozófia, illene a profiljukba, ráadásul itthon még soha sem jelent meg. Nem tudom lesz-e valaha ebből valami, pedig külföldön is egyre többen figyelnek fel rá.

Utoljára clive szerkesztette (2015.05.05. 08:34:51)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

A prozanostra azt irja, hogy keszul Machen The Great God Pan-janak magyar kiadasa. Allitolag holnap lesz rola egy cikk a forditotol. Ti tudtok errol valamit?

És akkor a hajósok vezetője
így szólt hozzá: "Kalózok szeretője,
kit öljünk meg kívánságod szerint?"
S ő azt felelte: "Mind!"

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Turner írta:

A prozanostra azt irja, hogy keszul Machen The Great God Pan-janak magyar kiadasa. Allitolag holnap lesz rola egy cikk a forditotol. Ti tudtok errol valamit?

Már hogyne tudnánk, hiszen a mi kiadásunkról van szó. smile Machennek ez a klasszikus elbeszélése A rejtőző népben fog megjelenni, a Lovecraft világa miniszéria második darabjában; a fordítója pedig, aki a Próza Nostrán értekezni fog róla, műhelytársam és Tükörálarc-kollégám: Molnár András alias Thasaidon.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Remek. Sejtettem azert, hogy ti lesztek azok smile

És akkor a hajósok vezetője
így szólt hozzá: "Kalózok szeretője,
kit öljünk meg kívánságod szerint?"
S ő azt felelte: "Mind!"

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

És már kint is van az esszé, tessék parancsolni:

Egy ősi szimbólum titkai (Arthur Machen: The Great God Pan)

http://quietus_production.s3.amazonaws.com/images/articles/8758/beardsley_pan_jacket94_1336663077_crop_558x375.jpg

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:

És már kint is van az esszé, tessék parancsolni:

Egy ősi szimbólum titkai (Arthur Machen: The Great God Pan)

A cikkben említett A fehér emberek is megjelenik nálatok?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

wolferine írta:

A cikkben említett A fehér emberek is megjelenik nálatok?

Igen. A Carcosa árnyaiban Robert W. Chambers az a szerző, akinek teljes egészében igyekszünk bemutatni a lovecrafti tradíció szempontjából releváns munkásságát; A rejtőző népben Arthur Machent állítjuk majd ugyanígy fókuszba. (Ámbátor ennek a novellának - eredetiben The White People - a magyar címe valószínűleg nem A fehér emberek lesz, hanem A fehérek népe.)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Tükörálarc írta:

Igen. (Ámbátor ennek a novellának - eredetiben The White People - a magyar címe valószínűleg nem A fehér emberek lesz, hanem A fehérek népe.)

Remek hír! smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

OFF

Két perccel ezelőtt vettem kezembe Stephen King legújabb könyvét, az Újjászületést, és csak két megjegyzés: ajánló sorai végén ez olvasható: "És Arthur Machennek, akinek Pán, nagy isten című novellája egész életemben kísértett". A következő oldalon pedig egy bizonyos négysoros, ami így kezdődik: "Meghalni nem halhat meg az, Mi örökkétig áll..." (a fordító nevének feltüntetésével, persze. smile )

ON

Utoljára wolferine szerkesztette (2015.05.06. 14:43:24)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

wolferine írta:

OFF

Két perccel ezelőtt vettem kezembe Stephen King legújabb könyvét, az Újjászületést, és csak két megjegyzés: ajánló sorai  ez olvasható: "És Arthur Machennek, akinek Pán, nagy isten című novellája egész életemben kísértett". A következő oldalon pedig egy bizonyos négysoros, ami így kezdődik: "Meghalni nem halhat meg az, Mi örökkétig áll..." (a fordító nevének feltüntetésével, persze. smile )

ON

Ez nem meglepő, ha jól emlékszem olvastam is valahol, hogy a Great God Pan a kedvenc horrornovellája. Lovecraft hatását meg nemcsak a nyíltan cthulhus környezetben játszódó írásainál lehet kimutatni, hanem pl. a Hasznos holmikban is vannak elrejtve utalások rá. A Rémautóban szereplő másik világ is egyértelműen lovecrafti jegyeket hordoz.
Na de ezt gondolom szükségtelen mondanom azoknak, akik ismerik az írásait.  smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Nem azért említettem, mert újdonság volna számomra, hogy King mely szerzők iránt érdeklődik, hanem az időbeni egybeesés miatt: King könyve nem sokkal az után került a kezembe, hogy e helyütt Machen Pán istenéről olvashattam.

OFF

Egyébként befejeztem az Újjászületést, és az a véleményem, hogy nem csak King jelenlegi korszakának egyik legjobbja, de előkelő helyet foglal el a teljes életműben is. Egyik legdrámaibb, leginkább felzaklató és minden eddiginél lovecraftosabb műve, aki tehát kedveli HPL munkásságát, szerintem ne hagyja ki! (A mű másik fő ihletője - amint az az első néhány fejezet után olyan világos lesz, mintha csak villámfény világítaná meg, Mary Shelley Frankensteinje.)

És ha már Lovecraft és a hozzá kapcsolódó szerzők: King kissé átrendezi a Necronomicon sötét napja köré összpontosuló irodalmi  galaxist (tehát a Necronomicon nyomán megalkotott varázskönyvek keletkezési sorrendjét). Az Újászületésben ui. az szerepel, hogy a híres négysoros ("Meghalni nem halhat meg...") Ludwig Prinn valóban létező De Vermis Mysteriis c. művében szerepelt először, és onnan került át Lovecraft fiktív Necronomiconjába. Ezt követően Prinn művének valamennyi példánya megsemmisült (vagy lappang), így a Kárhozott Nevek (avagy a Fekete Föld) Könyvéhez anyagot gyűjtő HPL tulajdonképpen szövegmegóvó, átörökítő szolgálatot végzett a kései olvasók számára. big_smile

ON

Utoljára wolferine szerkesztette (2015.05.08. 17:52:00)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

King zsenialitása több téren is tetten érhető. Ezek egyike az, hogy a klasszikus horrortoposzokat, horrorkaraktereket szenzációsan ügyesen tudja beleépíteni a saját horrorvilágába, megtartva azok lényegét, de egyben nagyon eredeti műveket alkosson velük: Farkasember - Ezüst pisztolygolyók, vámpírok - A borzalmak városa, boszorkány - Carrie, gonosz idegen lények - Rémkoppantók, szellemek - Ragyogás, élőholtak - Állattemető, mumus - Az stb.
Úgy tűnik, hogy ez az új könyve valahol Lovecraft és Mary Shelley örökségének leszármazottja smile

Barker pl az ő ellentéte e téren. Csak néhány novellájában engedi meg magának, hogy nyíltan kikacsintson klasszikus elődeire (Poe-ra, vagy M.R. Jamesre), nagy műveiben és novelláinak többségében igyekszik teljesen új lényeket és helyzeteket kitalálni (bár nyilván Lovecraft hatása nála is tetten érhető időnként (lásd a Tudás könyvei sorozatot), mint minden fantasztikus horrorszerzőnél, csak jóval indirektebb módon).

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

wolferine írta:

Egyébként befejeztem az Újjászületést, és az a véleményem, hogy nem csak King jelenlegi korszakának egyik legjobbja, de előkelő helyet foglal el a teljes életműben is. Egyik legdrámaibb, leginkább felzaklató és minden eddiginél lovecraftosabb műve, aki tehát kedveli HPL munkásságát, szerintem ne hagyja ki! (A mű másik fő ihletője - amint az az első néhány fejezet után olyan világos lesz, mintha csak villámfény világítaná meg, Mary Shelley Frankensteinje.)

Nem terveztem az elolvasását, de most meggyőztél, hogy változtassak ezen.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Geger írta:

Nem terveztem az elolvasását, de most meggyőztél, hogy változtassak ezen.

Tök jó! Majd írj pár sort arról, menyire jött/nem jött be!

A "lovecraftosságot" persze nem a cselekményvezetésben, vagy a nyelvi eszközök használatában kell keresni, sokkal inkább a háttér megalkotásában, és a végkifejletben. SPOILER!! A kérdés, hogy vajon mi lehet a halál után, számos szerzőt ihletett már alkotásra, de a választ (egyben a "megoldást"), amit King e művében kínál - Lovecraft nyomdokain haladva, de el is távolodva tőle - eddig sehol sem olvastam, és ugyancsak ijesztőnek és nyugtalanítónak találom. SPOILER VÉGE!! Ha másért nem is, akár ennek megismeréséért is érdemes végigolvasni ezt a kb. 400 oldalt - de persze vannak benne egyéb érdekességek csemegék is. big_smile

Utoljára wolferine szerkesztette (2015.05.09. 11:37:46)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Ezt később még folytatom, ha érdekel titeket és lesz rá időm-energiám...

Kultúrcsemege

A MÁGIA ÓKORI MESTEREI

Részlet Owen Davies: Grimoires: A History of Magic Books c. könyvéből (Oxford University Press, 2009.)

http://www.ancient-origins.net/sites/default/files/field/image/Buddha-offers-fruit-devil.jpg

A régi görögök és rómaiak úgy vélték, a mágia első beavatottjai egy perzsa törzs – a mágusok – papjai voltak, akiket alapítójuk, Zoroaszter tanított meg rá. A „napkeleti bölcsek”, akik ajándékokkal járultak a gyermek Jézus jászolához, az ő küldötteik voltak. A Kr. e. 1. századi katona és természettudós, az idősebb Plinius szerint „a mágiát kétségkívül Zoroaszter találta fel Perzsiában. … Kérdéses azonban, hogy csak egyetlen személy létezett-e ezen a néven, vagy az első után volt még egy második is.” Aztán közli, hogy Eudoxosz görög matematikus számításai értelmében Zoroaszter hatezer évvel Platón halála előtt élt. Ez Zoroaszter korát és a mágia születését Kr. e. 6347 körülre datálná. Ám Plinius különbséget tesz a mágia feltalálása és első írásba foglalása között. Ez utóbbi, amennyire ki tudta deríteni, egy Oszthanész nevű perzsa mágushoz és asztrológushoz fűződik, aki elkísérte Xerxész királyt balsikerű görög hadjáratára (Kr. e. 480), és „közben elhintette utálatos mesterségének magjait, mintegy megfertőzvén vele a világot.”

A zsidó, keresztény és muszlim hagyomány szerint, amely végső soron a babilóniai mitológiában gyökerezik, a varázskönyvek eredete a vízözön előtti korra nyúlik vissza. Míg egyes héber és szamaritánus szövegek Ádámhoz kötik a legelső írásokat, a késő ókorban és a középkorban inkább Énokot (arabul Idríszt) vélték a könyvek feltalálójának. Mint a híres holt-tengeri tekercsek töredékeiből kitűnik – amiket a huszadik század derekán fedeztek fel a qumráni barlangokban, a Holt-tenger közelében –, Jézus korában több asztronómiai, asztrológiai és angelológiai értekezés forgott közkézen Énok könyve címmel. Egy középkori beszámoló szerint Énok dédunokája, Noé egy titkos könyvből tanulta gyógyító tudományát, amit Rafaél arkangyal adott neki. Ezt a könyvet Ádám kora óta egy barlangban rejtegették. Itt olvasta el Énok, aki csillagászatot tanult belőle; Noé pedig a bárka építéséhez merített útmutatást. Egy másik hagyomány értelmében Noét Raziél angyal okította ki az asztrológiára; tanításait egy titkos könyv tartalmazta, egy hatalmas zafírra vésve, amit Noé aranyládikóban tartott és magával vitt a bárkára. Később legidősebb fia, Sém örökölte meg tőle. Ránk is maradt egy asztrológiai értekezés Sém tanítása címmel, a Kr. e. első század végéről vagy a Kr. u. első század elejéről.

http://theremnanttrust.info/wp-content/uploads/2013/06/946-Enoch3.jpg

A bibliai kronológia szerint tehát a legrégebbi okkult művek azok voltak, amiket Énok tanulmányozott. Az első varázslással és mágiával foglalkozó könyv azonban Noé fiaihoz, Sémhez és Kámhoz kapcsolódik. A Noé-fiak élettörténetének sokféle, gyakran ellentmondásos változata létezik az Ótestamentumon kívül. Egyes beszámolókban Kám fémlemezekre és kőtáblákra vési démoni mágiájának titkait, elássa őket, majd visszatér értük, miután a vizek visszahúzódnak. Mások, például Norwich első püspöke (†1119), úgy vélték, hogy a varázskönyvét a bárkában rejtette el: „a bárka nem volt nagy; de Kám még itt is kimódolta, hogyan őrizze meg a mágia és a bálványimádás undokságait.” Egyes középkori szövegekben Zoroaszter Kám fia, másokban pedig ő maga Kám. A tudós Skót Mihály, aki a 12. században megírta az asztronómia és az asztrológia történetét, Zoroasztert tartja a mágia feltalálójának, és úgy véli róla, hogy Sémtől származott; a jövendőmondás művészetét pedig Kám alkotta meg démonok segítségével. Kám azután megtanította rá a fiát, Kánaánt, aki harminc kötetben írta le a jóstudomány titkait; ezek, miután elesett a csatában, a lángok martalékai lettek. Ami a Noé-fiak örökségét illeti, egy kommentár megőrizte az elképzelést, hogy Jáfet volt az európaiak ősatyja, Sém az afrikaiaké, Ázsia pogány népei pedig – jellemző módon az egyiptomiakkal együtt – Kámtól származnak.

Noha a mágia ősforrásának Perzsiát tekintették, Káldea ősi civilizációja Babilóniában szintén híres volt asztrológiájáról és mágikus tudományáról. Régészetileg nézve a mezopotámia akkád népnek a sumérok által inspirált ékírásos szöveghagyatéka tartalmazza a varázsigék és idézőformulák első jelentős korpuszát, ámbátor megfejtésére csupán a 19. században került sor. A mai Irak területén található Urukban, a világ egyik legrégibb városában, a régészeti feltárások egy sor ékírásos táblát hoztak napvilágra mágikus rituálékkal és ráolvasásokkal, Kr. e. 4-5. századi magánházakból. Úgy tűnik, köztekintélynek örvendő írnokok és démonűzők privát könyvtárához tartoztak. A Krisztus születése körüli időkben azonban a görögök, a rómaiak, a keresztények, a zsidók és később a muszlimok már Egyiptomot tekintették a mágia hazájának és a legkiválóbb máguspapok otthonának. A zsidó Talmud szerint a világ mágiájának kilenctizede Egyiptomban rejlik. Az ország valóságos zarándokhelye volt mindazoknak, akik beavatást akartak nyerni a mágikus tudományokba. A legrégibb óegyiptomi mágiát főleg tárgyi leletekből ismerjük: sírmellékletekből, amulettekből, kőemlékekből, fém- és agyagtáblákon, illetve -edényeken olvasható feliratokból. Figyelmeztetés ez, hogy az írott mágiát nem szükségképpen kell a könyv fogalmával társítanunk. Bár feljegyzések céljára elsősorban könyveket használtak, az írott igék rituális vagy oltalmazó tárgyakra róva is kifejtették a hatásukat.

http://www.mummies2pyramids.info/images/book-dead-hunefer.jpg

A grimóriumok történetének első azonosítható fázisa a hellenisztikus korra esik, amikor Egyiptom – Nagy Sándor Kr. e. 332-es hódítását követően – háromszáz évig görög uralom alatt állt. A kulturális kölcsönhatások termékeny időszaka volt ez, amikor az egyiptomi papság megtanult görögül beszélni és írni, a görögök pedig eltöltekeztek az egyiptomi vallással és mágiával. Ennek a szinkretizmusnak az egyik eredménye lett az alexandriai Nagy Könyvtár alapítása, amely az egész görög világból vonzotta a tudósokat. A másik a kopt írás kialakulása a görög ábécé és az egyiptomi fonetika ötvöződéséből. Hála az úgynevezett gréko-egyiptomi papiruszok nagy port fölverő felfedezésének a 19. században, most már látjuk, hogy az Európában később elterjedő mágikus tradíció nagyrészt a hellenisztikus Egyiptom kulturális erjedésének volt a gyümölcse. Ezek a papiruszok a Kr. e. 1. század végétől a Kr. u. 5. századig terjedő időszakban keletkeztek, vagyis főleg a római uralom alatt, és nem az egyiptomi templomokról és síremlékekről ismert hieroglifákkal íródtak, hanem görög, démotikus egyiptomi és kopt jelekkel. Az egyiptomi, görög és zsidó vallásos eszmék lenyűgöző egyvelege tükröződik bennük, és komoly viták folynak róla, hogy a varázslatok és idézések milyen mértékben tekinthetők egyiptomi eredetűnek. A mágiájuk ugyanis nem igazán hasonlít a legkorábbi mágikus feliratokra és papiruszokra a fáraók korából. Ezek elsősorban az egészséggel és az oltalmazással foglalkoznak, míg a gréko-egyiptomi papiruszok fókuszában inkább a varázsló személyes vágyai és ambíciói állnak: anyagi gyarapodás, társadalmi emelkedés és szerelmi sikerek. A kései periódus rituális mágiájának fontos alkotóeleme ezen kívül az istenségek megidézése a jövő megismerése vagy okkult ismeretek szerzése céljából.

A teológusok bibliai kronológiája értelmében Mózes valamikor a Kr. e. 15. és 13. század között élt – jóval a vízözön után. Ennek a prófétának és csodatévőnek, aki kivezette a héber rabszolgákat Egyiptomból, minden beszámoló szerint igen mozgalmas élete volt, amelynek két epizódja kitüntetett figyelemre tarthat számot a grimóriumok története szempontjából. Az egyik a titáni varázspárbaj, amit Áronnal közösen vívott a fáraó mágusaival; ennek során többek között – ahogyan az Exodusban olvashatjuk – vérré változtatta Egyiptom vizeit és legyek csapásával sújtotta az országot. A másik a megvilágosodása a Sinai-hegyen, ahol megkapta a Tórát és a két kőtáblát a Tízparancsolattal. Az előbbin alapszik a Mózest varázslónak értelmező tradíció, míg az utóbbi a forrása azoknak a mítoszoknak, melyek szerint az isteni kinyilatkoztatás révén Mózes olyan titkos tudásnak jutott a birtokába, ami nem került be a Tórába és az Ótestamentumba.

http://www.crystalinks.com/smithpapyrus700.jpg

Az Újtestamentumban ez áll (Ap. Csel. 7:22): „És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.” Ha az ókorban Egyiptom kontextusában emlegetik a bölcsességet, szinte mindig okkult tudást értenek alatta; ez a megjegyzés tehát azt az általánosan vallott korabeli felfogást tükrözi, hogy Mózes Egyiptomban beavatást nyert a mágia művészetébe – elvégre ott született és a fáraó udvartartásában nőtt fel. Celsus, a Kr. u. 2. századi pogány görög szerző szerint a zsidók nagy előszeretettel űzik a mágiát, amit Mózes tanított nekik. Kétségtelen, hogy Jézus korára varázslói hírnevük az egyiptomiakéval vetekedett. Számos adatunk van rá, hogy a római uralom idején nagy volt a kereslet zsidó mágusokra, akik több magas rangú római tisztviselő kíséretében felbukkannak. Sok zsidó elemmel találkozunk a gréko-egyiptomi papiruszok ráolvasásaiban is.

A zsidó és a keresztény vallás szempontjából azonban nagyon fontos egyértelmű különbséget tenni Mózes „csodái”, illetve az egyiptomi varázslók „mágiája” között. Az istenségeket, akiket az utóbbiak imádtak „romlott angyalok” és démonok segítségével, elsöpörte az Egy Isten felsőbbrendű hatalma, amely Mózesen keresztül nyilvánult meg. Így válik el élesen egymástól a judaizmus és Egyiptom kultúrája, noha mindkettő meghatározó szerepet játszik Mózes életében. Ám a késő középkortól kezdve a keresztény okkult bölcselők, misztikusok és mágusok újraértelmezték Mózes alakját, inkább egyiptominak, mint zsidónak állítva be őt, az egyiptomi bölcsesség és mágia átörökítőjeként. Később a populáris afro-amerikai vallásosságban nagy afrikai csodatévőként jelenik meg. Mózes sok mindenfélét jelent sok mindenféle népnek.

http://freethoughtnation.com/wp-content/uploads/2014/09/papyrusspell1.jpg

A zsidó Tórát – vagyis a Pentateukhoszt, ahogyan a keresztények nevezik az Ótestamentum első részét alkotó öt tekercset vagy könyvet (Genezis, Exodus, Leviticus, Számok Könyve, Deuteronómium) – az Úr diktálta Mózesnek. De nem tanította-e meg több bölcsességre, mint amennyit a zsidó és keresztény papok feltártak? Az évezredek során sokan kétségkívül így vélték. A Kr. u. 4. századból ránk maradt két varázspapirusz; az egyiknek a címe Mózes nyolcadik avagy szent titkos könyve, a másiké Mózes egyedülvaló nyolcadik könyve. Ezek említenek más elveszett mózesi könyveket is, például Mózes kulcsát, Mózes arkangyali tanításait, Mózes titkos holdkönyvét és Mózes tizedik titkos könyvét. […]

Mózes nyolcadik könyvéből értelemszerűen következik, hogy valamikor lennie kellett egy hatodik és egy hetedik könyvnek is. A nyolcadik könyvet csak régészeti leletből ismerjük, a papiruszokat a 19-20. században fordították le. Érdekes módon azonban a késő 18. századi Németországban forgalomban volt egy kézirat Mózes hatodik és hetedik könyve címmel. Akárki írta, a nyolcadik könyv létezéséről nem tudott, más elveszett mózesi szövegek állítólagos fölfedezéséről viszont alighanem igen. 1725-ben például kinyomtattak Kölnben egy könyvet, amely azzal kérkedett, hogy “Mózes újonnan fellelt könyveiből való titkokat” rejt. Három évszázaddal korábban olyan kéziratok cirkuláltak Európában, amelyek egyszerű, praktikus mágikus recepteket tartalmaztak héber-arámi-halandzsa keveréknyelven írva, Harba de-Mosha vagy Mózes kardja címen – és egy ugyanilyen című könyvről már a 11. században tudomásunk van. Ám ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a modern vallásos-mágikus világra Mózes hatodik és hetedik könyve gyakorolta a legnagyobb hatást.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Mindenképpen érdekelne a folytatás. smile 
Picit talán kapcsolódva a leírtakhoz meg szeretném jegyezni, hogy Jézus is Melchizedek-rendjéből való főpapnak mondatik (Zsid. 6,20). Melchizedek pedig az I.e. 1900 körül már létező Salem (Jeruzsálem, Uru-salim) papkirálya, Ábrahám kortársa volt. Salemet egyébként egyiptomi alapításúnak is tartják.

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Egy kis friss információ: a Carcosa árnyai kevés híján hatszáz oldalas lesz. Szóval van benne matéria bőven. smile

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Még egy kis friss információ? Mondjuk a megjelenés idejéről?

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Hát azt nem merném felelőséggel ígérni, hogy a könyvhétre kijön - bár minimális esély van rá -, de utána már mindenképpen hamarosan.

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Zsír!

Utoljára wolferine szerkesztette (2015.05.19. 14:25:46)

 

Hozzászólás: MesterMűvek - Dark

Erről beszéltem én amikor ebben a formátumban a vastagságról kérdeztem...ez az! szenzációs lesz,alig várom!Mivel elég élénk ez a fórum(és lehet lemaradtam)megkérdezhetem mi a következő Dark és hogy az idén e? big_smile Valamint amit műveltek kis hazánkban az kultúrtörténeti kuriózum és nagyon büszke(büszkék)vagyunk rátok azt ugye tudjátok?Lesz majd Horror meg Kaland folyam is?   Van annyi szín    big_smile

Utoljára ati szerkesztette (2015.05.19. 22:23:44)