Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

Az előbbivel nyilván nem versenyezhetünk, az utóbbiakkal egyenrangút vagy azoknál jobbat viszont bármikor tudnánk csinálni. Vannak páran, akik értenek hozzá, a karvalytőke pedig még fizet is nekik azért, hogy a saját dolgaikat csak hétvégenként kalapálják. smile

Ezt a szóban forgó pár személyt nem lehetne esetleg rávenni arra, hogy a karvalytőke dolgai és a maguké mellett szakítsanak egy kis időt az M*-rendszerének (vadiúj zöld) kialakítására?

Csak 1, meglehet naiv ötlet. smile

Utoljára Draconarius szerkesztette (2016.07.06. 11:41:27)

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Draconarius: mellette semmiképpen. Helyette is csak akkor, ha az érintettek számára a pen & paper szerepjáték fontosabb a létbiztonságnál. Ez esetben már csak ugyanannyit kell fizetni nekik havonta, amennyit a karvalytőkétől kapnak... ami a hazai könyvpiac viszonyai közt kigazdálkodhatatlan/illuzórikus.
Ezért kezdtem azzal, hogy realitása csak egy kész rendszer honosításának van. Már ha valaki elő nem húz egyet a ládafiából, ami
a, létezik;
b, vállalható;
c, előrelépést jelent az ETK-hoz képest.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Azt olvasom ki a sorok közül, hogy többen is úgy érzitek, az ÚTK-nak komoly hiányosságai vannak. Én ezt egyáltalán nem érzem. Az elírásokat/pontatlanságokat – csak ezeket tudom felhozni – egy jó KM könnyedén orvosolja.
Felvilágosítanátok, hogy mi a gond vele?

Játszottam D&D5-tel, de hamar otthagytam a rendszer miatt (nem részletezem az okokat, nem itt van a helye; a csapat egyébként jó volt).

Utoljára Eldoxar szerkesztette (2016.07.06. 18:28:55)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Nagy híve vagyok az 5. kiadásnak, játszom is, mesélem is. Ugyanakkor talán jobb megoldás lehetne a rendszerfüggetlen kiegészítők kiadása, és ezalatt nem a Toron típusú dolgokra gondolok, mert az rpg-s kiegészítőként nem jó, hanem olyan hasznos világról szóló leírásoknak, melyek röviden, tömören bemutatnak egy-egy országot vagy várost a főbb helyszínekkel, NJK-kal, szervezetekkel, ezek szándékaival, kapcsolataival, továbbá tartalmaznak egy rakás kalandötletet. Ezt aztán könnyen lehet adoptálni bármilyen rendszerhez - pláne, ha vannak hozzá "mankók". Ki kell dolgozni egy egységes fogalomrendszert, amely besorolja az NJK-kat "erőszint" szerint, mint a gazfickó, vezér, kiválasztott, hatalmasság stb. Ezt aztán akár hozzá is lehet kötni különböző rendszerek számszerű értékeihez, a gazfickó pl. D&D esetén CR 1/8-tól 1-ig, a vezér CR 2-től 5-ig és így tovább (most csak a hasamra ütöttem), s ezt lehet közölni a függelékben.

Ugyanígy lehetne rövid, lényegre törő kalandokat is kiadni. Jó példa erre a számtalan One Page Dungeon az oldschool D&D-klónokhoz, ezek egy jó része nem tartalmaz szörny statokat (nincs rá hely), legfeljebb a neveket vagy azt, hogy X HD-s szörnyről, NJK-ról van szó az adott helyszínen.

A jó szerepjátékos anyag nem a rendszeren múlik, azt a legkönnyebb adoptálni. A hangsúlynak a játékban hasznosítható információkon kell lennie. Ilyen kiadványokra nagyobb szükség van, mint új rendszerre véleményem szerint (az utóbbi 15 évben hivatalos kalandmodul kevesebb jelent meg nyomtatásban, mint alapkönyv, ha nem tévedek). Az Ynev iránt érdeklődő csapatok körében lenne rá kereslet, akármilyen rendszerrel játszanak is. Persze ezek elsősorban mesélőknek szóló könyvek (jobb esetben füzetecskék) lennének, amelyből nyilván alap esetben kevesebbet lehet eladni, mint egy alapkönyvből - de kisebb energiabefektetés az elkészítésük. Plusz könnyű a termékkapcsolás a regényekhez. Ifinről szóló regény jön ki, akkor ki lehet adni egy Ifin szettinget, ahol már ott vannak a regényből ismerős dolgok (szereplők, helyszínek) is.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Eldoxar: az ÚTK legkomolyabb hiányossága az, hogy engedély nélkül, a jogtulajdonosok és a védjegybirtokosok kifejezett tilalma ellenére jelent meg, olyan tartalmakkal, amiknek felhasználására a kiadónak nem volt érvényes szerződése. Utóbbit a bíróság jogerősen elmarasztalta, az x millós erkölcsi és anyagi kár sosem fog megtérülni. Így jártunk.
Mivel az ÚTK lényeget tekintve egy ETK mod, némi jóindulattal ugyanúgy játszható. A hibák és téveszmék elsődleges forrása a világleírás, amit a korábbi szabálykönyvek jó okkal hagytak meg a szerzők hatáskörében. A balhé előestéjén alapos kontrollszerkesztést javasoltam, az arra legalkalmasabb személyt (Renier) is megnevezve, de hiába - csakazértis úgy hagyni, kinyomni és elpasszolni nyilván egyszerűbb volt.
A "gond" tehát az, hogy sebtében összelapátolt kalózkiadványról van szó. Nem használhatatlan, csak szalonképtelen... és rendszertani zsákutcába vezeti azt, aki jobb híján ráfanyalodik.

@Namor: a lényegre tapintottál, nagyon kell az egységes formanyelv. Meg egy ökumenikus meghatározás a "játékszempontból hasznos információ"-ra, mert ezen az utóbbi évek kiegészítői (Toron, ÉSZ) láthatóan mást és mást értenek. Hogy mindkettő mellétrafál a maga módján, nem vitás, és gond van az én M*2*0-hoz készült dolgaimmal is: a történelmi összefüggések mintázatainak elég felsejleniük, a játékbeli struktúrákat viszont definiálni kell.
Ahhoz, hogy valami egyszerre legyen meggyőző és informatív, a látnoki és rendszerszervezői elmék olyan összhangja szükséges, amit a VP elmúlása óta csak pillanatokra sikerült megteremteni. Jó esetben mindkettőben van valami a másikból. A rosszabbik eset az a vélelem, hogy a két halmaznak nem volt/nincs/soha nem is lesz közös metszete.
A DV soron következő kötete nem regény, hanem antológia, de aszisz témájú... és szerkezetileg is egyezik azzal, amit példaként említesz.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Pár gondolat az ÚTK projekthez. Kevesen tudják, de a D20 előtt és után több olyan rendszerterv volt, ami eljutott egész komoly készültségig, de végül nem jelentek meg, mert ezért vagy azért nem voltak elég jók. Ha a végeredményben vagyunk maximalisták, akkor azt mondhatjuk, hogy legalább kettő ilyet lehetne nevesíteni, ha a lehetőségekben, akkor négy-öt rendszerről volt szó.
Az ÚTK után elmondható, hogy sajnos kb. akármelyikkel jobban járhattunk volna. Olyan orbitális hülyeségeket ugyanis egyikük sem tartalmazott, mint ami az ÚTK-ban végül - a határozott írói és jogtulajdonosi tiltás ellenére - megjelent.
Ráadásként az ÚTK "szellemi tulajdonosa" holtbiztosan megkapta a korábbi rendszertervek anyagait, és fel is használt belőlük nem egyet, nem kettőt - de legalább fantáziátlanul rosszul, bénán. Ami természetesen csak elviekben létező kategória, mert jogilag megvan annak a trükkje, mit kell tenni ahhoz, hogy valami hivatalosan védhető legyen.

Én bevallottan csak a kétezres évek elejétől követem a dolgokat, de már azóta azt szajkózom (messze nem egyedül, csak az egyik leghangosabban), hogy az elsődleges cél az irodalmi és a szerepjátékos Ynev közötti értelmetlen különbségek megszüntetése kellene legyen - azaz egy jó rendszerhez az a minimális belépő, hogy megpróbál aládolgozni az irodalmi Ynevnek, és minél hatékonyabban leképezni a már megjelent regények meghatározta hangulatokat. Ami nyilvánvalóan nem lehetséges száz százalékban, de kb. kilencvenben minden különösebb erőlködés nélkül megoldható lenne - már ha megvan hozzá a szándék, a munkakedv és a tehetség egysége. Merthogy ez egy brand, és az egységben még lehetne némi erő most is.
Nagy szavak nélkül kb. végtelen mennyiségű hozzászólást meg lehetne tölteni azzal, hogy hány író hogyan és hányféleképpen jelezte a rendszertervezőknek, hogy ezt meg azt nem így kellene... akár a d20, akár az ÚTK, akár a későbbi kezdemények esetében is, de ennek mindig az lett a vége, hogy vagy minősíthetetlenül gyenge anyagok születtek, vagy elhalt félúton minden.
Ennek nyilván van egy olyan olvasata, hogy a masterewil írók az okai mindennek (és nem kell messzire kattintani, hogy megtaláljuk ezen hitvallás manapság is aktuális prófétáit), de az írói oldalról nézve mondjuk a dolgok summázata az, hogy kb. senki nem találkozott még olyan rendszerfejlesztővel, aki a munkáját az önérzete elé helyezte volna (vagy idővel ne jutott volna el idáig). És hát a morbid az, hogy pl. a legtöbben bizisten szívesen tévednénk ebben a kérdésben, és bárhol, bármikor világgá kürtölnénk, hogy igen, itt és itt az írók tévedtek - ha lenne olyan rendszer, ami bizonyítaná, hogy így van.

Korábban elhangzott már az elmúlt évek hányattatásainak egyik nyilvánvaló tanulsága - hogy ebben az országban nincsenek megfelelő és munkára fogható rendszertervezők (itt az ÉS kapcsolat nem véletlen!). Sokan vannak, akik máig próbálkoznak, rész területeken még tehetségesek is, de összességében még nem elég jó, amit fel tudnak mutatni. Erre nyilván az lenne az ideális reakció, hogy akkor gondozzuk a tehetségeket, de erre meg jelen állás szerint - reményeim szerint: még - nincs kapacitás. Ahogy azt pár évvel ezelőtt mondtuk, az elsődleges cél az irodalmi Ynev renoméjának helyreállítása, és ha az a lépés megvan, akkor jöhet a M* brand szélesebb körű kiszolgálása. Logikus lépésként a szerepjátékkal folytatva, de akár a teljesség igényével is. Azok, akik máig kitartottak a M* mellett, ezen vannak, ezen dolgoznak.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András:
A "játékszempontból hasznos információ': Az az információmennyiség, amely játék közben ténylegesen hasznosul(hat).
Lehetőleg minél tömörebben megfogalmazva kell ezt reprezentálni, mert ha a mesélőnek fel kell lapoznia a játék alatt a kiegészítőt/modult, akkor nincs idő percekig bogarászni a lényeget.

Példaként álljon itt a Helvéczia szerepjáték kiegészítője, az Ammertal és az Oberammsbund kidolgozott háttér, mely a klasszikus hextérképes helyszínleírásokkal operál. Rövid, tömör, továbbgondolásra alkalmas elemeket olvashatunk. Egy kisváros leírása példának:

"UNTERAMMERGAU. Fehérre meszelt falú erődített település. Szűk és meredek utczáin gondozott házak és borospinczék váltják egymást: itt a fehér bor megterem, s nem is rosszul – a pinczét meg jól megépítik az oberammergaui bányászlegények, ha megfizetik őket.
Bürgermeister: Paul Haber Knödelfreßer, egy jó kedélyű, széles derekú gazda. A városi vinczellérekkel vigyázzák az utat, mert nagyon sok lett a lopás mostanában. Három fiából Joseph követi a ház gondozásában, Jochen (Lövész 3) katona lett Brücklshofban, Zacharias pedig barát Záporos Szent Alois kolostorában. Csak leányát, Máriát nem tudta kiházasítani: amilyen makranczos és utazni vágyó, senki vőlegény nem tetszett neki.
Temető: Sebastian Lieb, sírásó és kőfaragó, egy megroskadt sír alatt hasadékot lelt, mi lefelé megy egy borospinczébe, mi senkié, s miről senki sem tudott.
Brokátos Szent Irma kápolnája: A falu papja nemrégiben meghalt, s így fráter Matthias Göltz teljesít szolgálatot a kolostorból – de abban nincs köszönet. A misébe belezavarodik, a szent áldozásnál elejti az ostyát, a gyónásnál vezeklés helyett kicsapongásokat ír elő. Vagy az ördög szédítette meg hát, vagy valami nagy balszerencse érte. Amíg itt rend nem lesz, sem Virtust, sem varázslatokat visszaszerezni nem lehet – a gyülekezet egy része már inkább Oberammergauba jár. 1: (Parancsolat), (A Pincze Peregrinusa), 2: (Borból Vizet).
Postaállomás: A czigányból lett czingár postás, Heibruchi Jankó a posta fenntartója, bár ez itt csak egy apró muskátlis házikót jelent, mit feleségével, Rosával és öt gyermekével meg is tölt. Ellenben a Brücklshofból a bányákig és a hágóig járatos lovasok szállásán van rendesen hely, s az utazó, ha valami gazdánál kosztot és kvártélyt nem tud venni, ott ellehet – csendben és rendben. "

http://helveczia.lfg.hu/files/2013/12/E … msbund.pdf

Nem azt mondom természetesen, hogy egy nagyobb városról ne lehetne többet írni, vagy némileg jobban részletezni a dolgokat, pláne ha vannak komoly szervezetek és egyéb összefüggésrendszerek. Ifin kapcsán mondjuk egy nevesített térnek vagy utcának a leírása lehetne ilyen hosszúságú, egy teljes Abasziszt bemutató füzet esetében egy abasziszi kisvárosé.
A fenti példában nincs fölösleges információ, ellenben vannak jó, kalandindító ötletek és hely a mesélőnek a saját kiegészítései számára.

Utoljára Narmor szerkesztette (2016.07.07. 06:59:56)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@NoiseEHC: nyitott kapuk döngetésének esete forog fenn.

Nem nem, ha így lenne akkor senki szóba nem hozna saját rendszert MAGUS-hoz soha többé...  big_smile

Gáspár András írta:

Akik azon az Yneven szeretnék tolni, amiről a könyvek szólnak, vélhetően adnának egy esélyt a vadiúj zöldnek, legyen bár hazai termék vagy honosított licenc. Ha tévedek - megesik -, talán jobb is, hogy társadalmi munkában egyket se tudjuk összehozni.
Ezzel vissza is jutottunk a kiindulóponthoz: mivel az elszánáson kívül semmink nincs, ami a rendszercsináláshoz/lokalizáláshoz kell, a M* szívét-lelkét jelentő világot igyekszünk életben/formában tartani.

Nos, ez az a része a dolognak, ami nem teljesen jött át számomra, hogy még egy fordításra sincs lehetőség. Elég naivan (ezek szerint) úgy gondoltam, hogy azért ezt pár hónap alatt le lehet tudni, aztán most karácsonykor már jöhetne is a DND5 Player's Handbook kis MAGUS kaszt füzetecskével mellékelve... Hát  mondjuk az is a DND hátránya, hogy a verziók felezési ideje nem túl sok, aztán a v5 már majdnem két éve jött ki.

Gáspár András írta:

Már ameddig a Forgotten Realms gravitációja engedi. lol

Hihi, ja, valahogy úgy.

Gáspár András írta:

@mindenki: ha ez nem az a "dnd hívők vs k100 tudatúak" mérkőzés, aminek én látom és/vagy lemaradtam valamiről, okosítsatok ki, plz.

Szerintem itt nem a dnd és k100 hívők voltak a két oldal, hanem a felmérésben hívők és az ateisták. Nekem például tökéletesen megfelelne a Narmor által javasolt rendszerfüggetlen kiegészítő, de azért szerintem ez nem lenne mindenkinek nyerő. Ugyanis a kiadványok nemcsak a mesélőnek szólnak, hanem kell bele valami világ(hangulat) leírás, hogy a játékosok és a mesélő ugyanolyannak képzelje a dolgokat. Meg kellenek presztízs-kasztok (vagy új karakter lehetőségek ha kasztmentes rendszer), hogy a játékosok új dolgokat tudjanak kipróbálni. Ezeknek kellenek fasza leírások, hogy a játékos érezze, hogy mennyire menő dolog is az adott presztízs-kasztot választani, etc. Még ha csak kizárólag mesélőknek készülne is, akkor is sokaknak elvárás, hogy a statok legyenek kidolgozva, nem mindenkinek van ideje/kedve ezzel szenvedni. És ugye nem beszéltünk a kultúrmisszióról, amit a MAGUS szerepjátéknak be kell töltenie Ynev megóvásában...
A Helvéczia példa szerintem egy kicsit azért túlzó, mert annak leírásában alapértelmezett, hogy mindenki ismeri a földi történelmet, míg Yneven semmi sem magától értetődő. De amúgy Narmor jól összefoglalta az én véleményemet is, kábé ennyire célratörőnek kéne lennie. A Summarium például jó példa, hogy mit ne, mert mondjuk én imádom, meg tök sokat hozzáadott a generic fantasy Ynev képhez, de a játékban haszontalan információkkal van tele (meg a régi rendszer újabb megújításának kísérletével szokás szerint).

Na, azt hiszem most elmondtam mindent, amit el lehet erről a témáról mondani, és akkor megyek is vissza Fate MAGUS-t hegeszteni. Most, hogy találtam egy társszerzőt, még akár ebben az évtizedben elkészülhet...  wink

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Raon: Engem nagyon érdekelne, "hogy hány író hogyan és hányféleképpen jelezte a rendszertervezőknek, hogy ezt meg azt nem így kellene...". Sokat segítene az irodalmi és a szerepjátékos Ynev közötti értelmetlen különbségek megszüntetésében.  smile Főleg mert még mindig nincs definiálva, hogy az irodalom játszhatóvá tételén pontosan mit értünk. Egy kellően rugalmas KM kreatív játékosokkal megáldva az ETK-ban is tud regényszerűen mesélni, míg egy gy*kér az erre kiélezett rendszerben is az marad.

@András: A vita azon ment, hogy egy létező vagy egy (szerintem) feltételesen létező csoport igényeit elégítse e ki az új szabálykönyv. Meg azon, hogy a vitapartnerem véleménye reprezentatívabb e, mint az én kérdőívem. Rendszer kapcsán én semmilyen megoldástól nem zárkózom el, de azért a változatosság kedvéért én meg megyek (most még) k100-as m.a.g.u.s.-t forrasztani. big_smile

† Nemo me impune lacessit †

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

A világ leírásra nem gondoltam – elég hamar világossá vált, hogy más anyagok összeollózása, és akkor inkább elolvastam azokat.

Mi az, ami „előrelépés”-nek számítana? Rendbe lehet ezeket a dolgokat tenni valahogyan, vagy biztosan nem lesz már k100-as MAGUS szabálykönyv kiadva?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Namor: ez így világos, köszöntem.
Viszont ha a jó szerepjáték az ilyen tartalmakról ismerszik meg, akkor gondban vagyunk: nem sok emberrel találkoztam életemben, aki kellő színvonalon/mennyiségben való előállításukra egyszerre képes és hajlandó lett volna.
Az egység sugarú szerző ugye nem kőből és fából, hanem benyomásokból rakja össze a maga városait. Az irodalmi szövegek ténytartalma egyenetlen eloszlású, gyakran hiányos, olykor ellentmondásos is - hogy a történetek élvezeti értékére ez nincs hatással, sovány vigasz azok számára, akik a játékban tévednek a megíratlan részekre. A legkézenfekvőbb megoldást a források összevetése és értelemszerű kiegészítése jelentené... aminek előfeltétele azok beható ismerete és tiszteletben tartása. Az elmúlt húsz év ilyen jellegű próbálkozásaiból vagy egyik, vagy másik, extrém esetekben mindkettő hiányzott - lásd még Raon hozzászólását a szembenállás hagyományáról.
A M* Ökörség égisze alatt történt azért némi előrelépés: listáztuk és típus/méret szerint kategorizáltuk Ynev hetedkori településeit. A fontosabbakhoz szkeccsek is tartoztak volna az Erionról és Ifinről szóló anyag modorában, ami (akkor) jó kompromisszumnak tűnt hangulatfestés és tényközlés között.

@NoiseEHC: lehetőségekkel tele a padlás - a gond ott kezdődik, melyiket válasszuk. Hogy van-e helye a M*-nak a születése óta zsebkendőnyire összement rpg piacon, és ha igen, milyen formában térjen vissza oda, túl komplex kérdés ahhoz, hogy egyvalaki feleljen rá. Pláne ha az a valaki a múlt században játszott utoljára, Ynevnek pedig köztudottan digitális jövőt szánt analóg helyett.
Titkon még mindig reménykedünk valamiféle belföldi megoldásban. A M* túlélési esélyeit nem javítaná, ha megszűnne hungarikumnak lenni.

@Eldoxar: lásd a fentieket.
Mivel a licenc-jelölt rendszerek mindegyike k100-as, jó eséllyel az új alapkönyv is az lesz... az ETK kompatibilitást viszont muszáj lesz elfelejteni.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Most, a játékrendszer - viták és a hőség elültével megismételnék egy kérdést...

Puma írta:

@Gáspár András:

A Sziréndal befejezése óta azon rágódom, h Haren-On Dailad tábornoknak talán nem is kell majd Calowynig hajóznia az expedíciós haderőért.

Nyugtass meg kérlek, h csak megzápult az agyam ebben a nagy melegben...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Puma írta:

Üdv!

Most, a játékrendszer - viták és a hőség elültével megismételnék egy kérdést...

Puma írta:

@Gáspár András:

A Sziréndal befejezése óta azon rágódom, h Haren-On Dailad tábornoknak talán nem is kell majd Calowynig hajóznia az expedíciós haderőért.

Nyugtass meg kérlek, h csak megzápult az agyam ebben a nagy melegben...

Ugyan nem András vagyok, de a szóbanforgó szöveget elég jól ismerem. smile
Már miért lenne így? Szigetrév sok szempontból érdekes hely, de messze nem az a kategória, amit sugallni akarsz.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Raon:

Nekem úgy tűnt, elég nagy a két történet közös metszete. Weila és a Páva szerintem nem cél nélkül hagy több tízezer tisztavérű, ötödkori hagyományok szerint élő kyrt évezredeken át tartalékban. Továbbá lóf*szt sem tudok az elmúlt pár kor calowyni társadalomfejlődéséről.

nyilván ez csak vélemény, nem akarom keverni a lekvárt.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Goston írta:

@Raon: Engem nagyon érdekelne, "hogy hány író hogyan és hányféleképpen jelezte a rendszertervezőknek, hogy ezt meg azt nem így kellene...". Sokat segítene az irodalmi és a szerepjátékos Ynev közötti értelmetlen különbségek megszüntetésében.  smile Főleg mert még mindig nincs definiálva, hogy az irodalom játszhatóvá tételén pontosan mit értünk. Egy kellően rugalmas KM kreatív játékosokkal megáldva az ETK-ban is tud regényszerűen mesélni, míg egy gy*kér az erre kiélezett rendszerben is az marad.

@András: A vita azon ment, hogy egy létező vagy egy (szerintem) feltételesen létező csoport igényeit elégítse e ki az új szabálykönyv. Meg azon, hogy a vitapartnerem véleménye reprezentatívabb e, mint az én kérdőívem. Rendszer kapcsán én semmilyen megoldástól nem zárkózom el, de azért a változatosság kedvéért én meg megyek (most még) k100-as m.a.g.u.s.-t forrasztani. big_smile

Lehet tévedek, de elég nagy elvi nézetkülönbségeket érzékelek, így nem tudom, mennyire lenne értelme belemenni a részletekbe. Egy kellően rugalmas KM kockadobás nélkül, freestyle rendszerben is zseniálisat tud mesélni - ám ez a többségen nem sokat segít.

De nézzünk pár - szerintem - lényeges részletet.
Egy jó rendszernél a lényeg egyfelé tart: a mintázat egyértelmű, az összképnek letisztult, jól meghatározható szellemisége van. A keretek nem korlátoznak, inkább rámutatnak a lehetőségekre, és jó esetben a szerepjátékosi gondolkodást (ötletelgetést) is a kellő irányba terelhetik - és ezek sokszor sokkal fontosabbak, minthogy adott esetben épp milyen kockával, hogyan és milyen szabály szerint kell eljárni.

Az írói alkotómunka alapján ez evidens - a gomb-kabát féle analitikus építkezés szerint nem. Sokakkal és sokszor próbáltam már egyeztetni erről, de kevés sikersztorit tudnék említeni.
A legtöbben azt szokták félreérteni, hogy ezt az írói-rpg dolgot csakis alá-fölérendeltségi viszonyban képesek látni. Pedig a fenti látszattal ellentétben az írói alkotómunka nem feltétlenül jobb, mint az analitikus, csak más (bezárás helyett nyitásokra épül, átfogóan és összefoglalva értelmez, mellérendelő módon egyszerre különbségekben és közös halmazokban gondolkozik).
És a fő tanulság szerintem az, hogy egy jó rendszerhez mindkét oldal legjobb pillanataira szükség lenne - azaz innen nézve a tökéletes szintézis nem jött még létre.

Amikor írókkal dolgoztunk (vagy inkább dolgozgattunk) efféléken, akkor rendre kiderült, hogy elvérzünk az analitikus modellezéseken.
Amikor a gomb-kabát gondolkodókkal ötletelgettünk, akkor rendre kiderült, hogy akadnak igazi modellbűvölők, és esetenként csodálatos számháborúkat hoznak össze, de érdemi szellemiséget nem.

Az nyilván külön érdekes kérdés, hogy merre és hogyan érdemes elindulni az eltérő munkamódszerek miatt, de az már külön kategória, ha valaki eljut idáig.
Summa summárum: ha ebből lejön, hogy mit szerettem volna dekódolni, akkor folytathatjuk ezt a megfelelő fórumon, ha nem, akkor legalább időben kiderült. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Puma írta:

Raon:

Nekem úgy tűnt, elég nagy a két történet közös metszete. Weila és a Páva szerintem nem cél nélkül hagy több tízezer tisztavérű, ötödkori hagyományok szerint élő kyrt évezredeken át tartalékban. Továbbá lóf*szt sem tudok az elmúlt pár kor calowyni társadalomfejlődéséről.

nyilván ez csak vélemény, nem akarom keverni a lekvárt.

Ezt már átpasszoltam az írónak, majd jön, és megválaszolja ő. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Raon írta:
Puma írta:

Raon:

Nekem úgy tűnt, elég nagy a két történet közös metszete. Weila és a Páva szerintem nem cél nélkül hagy több tízezer tisztavérű, ötödkori hagyományok szerint élő kyrt évezredeken át tartalékban. Továbbá lóf*szt sem tudok az elmúlt pár kor calowyni társadalomfejlődéséről.

nyilván ez csak vélemény, nem akarom keverni a lekvárt.

Ezt már átpasszoltam az írónak, majd jön, és megválaszolja ő. smile

Vettem. smile
A felvetés jogos, a Pávának valóban céljai vannak Szigetrévvel, és az ott élő (izé, élt?) kyrekkel.
A készülő Eligor-regény nemcsak arra világít rá, hogy Jakirte miként köti össze a hasznost a hasznossal, hanem végjátékában az is kiderül, a kolónia népe miért nem lehet a Hatalmas hasznára.
Itt kell megállnom, bármi többet mondanék, azzal a regény élvezeti értékét csökkenteném, ezt pedig a világért sem kockáztatnám.
Folytatás egy szűk esztendőn belül várható. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Puma: elnézést, ez tényleg elsikkadt valahogy.
A calowyni társadalom jelenlegi állapotáról nekem is csak ködös elképzeléseim vannak, de a sereget, ami a hetedkor alkonyán érkezik Ynevre, valamivel nagyobbnak képzelem a szigetrévi tartaléknál... a majdani parancsnoka pedig jóval az Eligor-incidens előtt (és nem is feltétlenül a nyugati útvonalon) kelt útra a vörös kontinens felé.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

üdv!

@akos.karesz és Gáspár András:

Köszönöm a válaszokat, akkor kivárom szépen a történeteitek alaposabb kifejtését.

Valamikor a múlt évtizedben olvastam arról, hogy a földi történelem ó-, közép és kora újkorában egyes népek a lélekszámukhoz képest mekkora haderőt tudtak kiállítani. Van erre bármilyen elkpézelés a hetedkori Ynevre vonatkozóan?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Puma: a hadtörténeti vonatkozásokon való agyalásnak nálam hagyománya van, de konkrét számadatokkal nem nagyon szolgálhatok. A képletben túl sok a változó, a változók egy része irracionális; nehéz az ilyesmire védhető kalkulációt alapozni. smile
Létezik egy edukálatlan becslés '994-ből a jelentősebb ynevi nációk seregeinek méretéről. Hogy anno a hadra fogható vagy a bevethető létszámra gondoltunk-e, nem világos, de támpontként így is megteszi. A késő-hetedkor seregei eszerint irl XIX. századi (80-250k) méretűek.

A soron következő lépést - az egyes államok népességének meghatározását - ugyanazért passzolom, amiért az elmúlt huszonöt évben mindig: túl nagy munka ahhoz képest, hogy csak vitaindítónak jó. A lakosság/haderő arányról (ami nyilván kultúrkörönként különbözik) így csak nagy általánosságban merek nyilatkozni:

  • jellemzően felülmúlja az irl XIX. század átlagát (az ynevi társadalmak termelő és hadviselő rétegei markánsan elkülönülnek, az ynevi logisztika hatékonyabb)

  • esetenként eléri, sőt, meghaladja az irl XX. század elejére jellemző értéket (az ynevi nációk egy része harcos-nemzet, az ynevi konfliktusok egy része totális háború)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

A késő-hetedkor seregei eszerint irl XIX. századi (80-250k) méretűek.

Amikor i.e. 2. század táján Maotun (Batur) tan-hu egyesítette a Kínától északra lévő törzseket és megalapította a Hsziungnu Birodalmat, nagyjából negyedmillió harcos felett diszponált. A korabeli források szerint ugyanekkora haderő felett rendelkezett Attila is.
Ezekből az irl. adatokból kiindulva, a Shikan kagan pálcája alatt egyesült, dúláskori nomád sereg létszámát is meg lehetne határozni, nagyjából e körül a szám körül. 

Szerintem.

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Jut eszembe, Yneven létezik a háborús bűn olyan fogalma, mint ami a mi 20. századunkat jellemzi?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Draconarius: az egykorúnak mondott források a legritkább esetben azok, a számaikat pedig nem árt fenntartással kezelni. Hydatius például csak halottból háromszázezret vizionál arra a katalauni csatatérre, ahol - a történettudomány mai állása szerint - száz-százhúszezren verekedtek.
Hogy Atilla és a másik pasas ténylegesen milyen erőkkel diszponált, egyfelől megítélhetetlen, másfelől nem irányadó Yneven. A maga irl közegében mindkét társulat domináns volt, mert olyasmit tudott, amit akkor és ott senki más - a déli síkföld nomádjairól egyiket sem lehet elmondani.
Hogy te kinézed belőlük a 250k-t (ami szerintem túlzás), rendben van, de vegyük jegyzőkönyvbe, hogy én nem róluk, hanem a jelentősebb ynevi nációkról beszéltem. Meg az újkorról, aminek egy pontján a seregek mérete ugrásszerű növekedésnek indult. (Valmy-Lipcse viszonylatban tízszeres a szorzó, Solferino és Verdun közt már csak a fele.)
Ha érdekel a történelem, tiszteld meg azzal, hogy minimum két helyen nézel utána mindannak, amiről írni akarsz. Egy forrás nem forrás, mondták a régiek... és a hasonlóság sem párhuzam, ami azt illeti.

@Morrola: a kifejezés nürnbergi értelmében nem. Ahol háború van, atrocitások is történnek persze, de a tervszerű (pláne iparosított) népirtás idegen az ynevi kultúrák szellemiségétől. Ez tudatos alkotói döntés volt annak idején, de könnyen megokolható halandók és haláltalanok viszonyával, illetve a munkaerő satralisi árfolyamával. Odaát a nagyságot nem földtulajdonban, hanem populációban mérik - az utóbbi pusztítása azonos megítélés alá esik a paktumszegéssel, és az égi/földi hatalmak is eszerint torolják meg.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Szeretném jelezni, hogy kb. tizedik újraolvasás alkalmával Gennarin utolsó szavait sikerült megkönnyezni, valószínűleg a személyiségszerkezetem változásának köszönhető, hogy csak most. Köszönöm, András!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@edboy: én pedig azt, hogy megosztottad velem. A sok muszáj közt az ember hajlamos elfelejteni, hogy jobb pillanataiban kitelik tőle egy-egy katarzisra való.