Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Cundior írta:

Sziasztok!

Csak egy gyors kérdésem volna, az A bárd és a démonok című novella, csak az azonos nebű, Tuanos novelláskötetben jelent meg, máshogy nem lehet hozzájutni?

Köszönettel, Cundior

És a gyors válasz:
elsőként a Bíborhold magazin II. évfolyam 5-8. szám (1993 májustól augusztusig) jelent meg, majd a Legendák és Enigmák 1. - A Holtak légiója (1996) kötetében. Harmadik az általad is említett megjelenés, és ezután - tudtommal - nem került bele a Chapman-temetikus válogatásokba.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Köszönöm a segítséget!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Kezembe került néhány MAGUS kötetem, és arra lennék kíváncsi, hogy A hit városa borítója valamely konkrét templomot vagy más épületet ábrázol, vagy csak általánosabban mutatja a pyarroni építészeti jegyeket? Az ábrázolt grandiózus épületekhez megvan a kellő mérnöki-alkímiai háttér és csak a kritikusabb részeknél veszik igénybe papok/varázslók szolgálatait (kövek egybeforrasztása, anyagmozgatás stb.), vagy azért ilyen léptékű építkezéseknél ez szélesebb körű gyakorlatnak számít?

Kíváncsiságból, lehet tudni (cím szintjén), hogy az utóbbi években megjelent 5-6 MAGUS kötet közül melyik fogyott a legjobban? Illetve hogyan teljesítenek a kiadó más brandjeihez képest (pl. MesterMűvek)?

Nemrég azon gondolkodtam, hogy Ynev két felének mennyire elválik a történelme, a fő események. Északon a Jelhordozók, zászlóháborúk, Délen a Pyarron-Krán, Shadon-Gorvik, amundok-mindenki egymásnak feszülések. András, te mint aki Gorduin és Garmacor révén mindkét kontinensfélen nagyban alakítottad az irodalmi világot, melyik részt tartod izgalmasabbnak vagy hozzád közelebb állónak?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv! Lenne egy kérdésem mi történnik ha egy pap yneven visszakerül a múltba pld egy hetedkori ordani sogron pap az ötödkori kyriában találja magát? Az istenéhez való kapcsolata megváltozik, vagyis továbbra is papnak számít vagy sem amíg a múltban tartózkodik? Az istene pedig nyer e jövőre vonatkozó információt?
Köszi a válaszokat smile  smile  smile
És boldog új évet mindenkinek!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv és boldog új évet!

Ha jól látom nem kérdezte senki, ezekről mit lehet tudni és mikorra várhatóak:

M.A.G.U.S.:

  • Wayne Chapman: Ősi titkok… (munkacím)

  • Raoul Renier: Krán (munkacím)

A tavalyi tervekből ezek szerint nem lesz semmi? http://www.deltavision.hu/hirek/kiadoi-terv-2017/

Valamint pár éve volt róla szó, hogy lesz egy Mogorva Chei-ről szóló regény sorozat. Erről van valami infó?

Kérdezhetném még az új rpg-t is, de így az év elején nem akarok telhetetlennek tűnni.

Torro

Utoljára Torro szerkesztette (2018.01.02. 14:52:33)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Myst: az épülettel kapcsolatos kérdésre csak Max tudna válaszolni, úgyhogy ezt passzolnom kell. Tapasztalati/profán mágiát rendszeresen alkalmaznak az építkezéseken; az olyan kiemelt jelentőségű objektumoknál, mint a gömbszentély, a magas mágia is besegít, de ez nem általános, a hagyományos megoldásoknak nagyobb a becsületük. Pyrrón földváráról pl. feljegyezték, hogy kizárólag izomerővel épült.
A m* kiadványoknak csak a kreatív tartalmát látom át, fogyási adatokkal, pláne más DV szériákkal való összevetésben, nem szolgálhatok.
Észak és dél: mostanra mindkettőn eleget rugóztam ahhoz, hogy bizonyos aspekusaikat a magaménak érezzem, amit a megjelenésre váró Chapman kötet is tükröz: nagyjából egyenlő arányban foglalkozik velük.

@rockhost: a kérdés jó, de nem fogok tudni érdemben felelni rá; túl sok a bizonytalansági tényező.
Időutazni ugye főszabályként nem lehet, a késő-hetedkori Ordan urait nem véletlenül emlegetik tűzvarázslókként (a mágiájuk nem tisztán szakrális), a mai Sogron pedig nem száz százalékban azonos ötödkori valójával, ezért a kompatibilitása is kérdéses vele.

@Torro: mindkét kézirat a kiadónál van, a megjelenéssel kapcsolatos részletek is onnan várhatók. Ami biztos: a Chapman kötet történelmi és hadászati tágyú esszéket (Erevín és Godon története, második gra-tionoli és tavradolai csata, stb.) tartalmaz, Renier pedig a Kráni krónika rég várt folytatását írta meg.
Azt már tavaly lehetett tudni, hogy egy sor tervezett cím idénre csúszik, de végleg biztosan nem marad ki egy sem. (Mondom ezt úgy, hogy a DV-nek csak szerzője és licencadója vagyok, munkatársa nem.)
A Chei regénnyel kapcsolatos utolsó hírem az, hogy Nemes István nagyjából elkészült, de nincs megelégedve vele. Ami a játékrendszert illeti, az őszi tesztkör nyilvánvalóvá tette, hogy még nem érett a megjelenésre, így csak idén lesz aktuális.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

A Chei regénnyel kapcsolatos utolsó hírem az, hogy Nemes István nagyjából elkészült, de nincs megelégedve vele.

Ilyen esetben mit szoktatok csinalni? Szakik osszeultok, segititek Istvan-t vagyis atbeszelitek hova tovabb. Vagy hagyni az iro magaba fordul s hagyja megerni evekig?

"Lehet, hogy ez a világ egy másik bolygó pokla" Aldous Huxley

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

"Időutazni ugye főszabályként nem lehet"

A Halál Havában esetében mi történik, amikor tanúja lesz a Hatalmasok tanácskozásának? Nem csak megfigyelő, de fel is fedezik. Időutazás történt, amit a helyszín különleges vonásai tettek valahogy lehetővé? Vagy csak valamiféle vízióról van szó, és az egész csak Gorduin fejében történt így meg?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@GLAD: ez egyedi eset, így nincs rá kész protokoll. Amíg a kézirat a kiadóhoz nem kerül, a "nézünk ki a fejünkből" az egyetlen opció.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy István istentelenül nehéz feladatot kapott, és nyilván jó oka van rá, hogy "pihentesse" a kéziratot: vannak hiányosságok, amiket csak a munka tárgyától eltávolodva lehet felismerni/orvosolni. Amint a szöveget megosztja velem, magától értetődően mindent megteszek azért, hogy a végeredmény olyan ütős legyen, amilyet a téma megérdemel.

@Myst: a tanácskozás látomása egy másik jelhordozó emlékeinek kivetülése Gorduin elméjébe. A tényleges időutazás az, amikor lovastól/Erielestől visszaesik a múltba, amit az elátkozott vidék különleges (elgyötört) valóságszerkezete tesz lehetővé.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!
Lenne még pár kérdésem:
Yneven a földi elméleti időparadoxonon, kívül még más tényezőkkel is számolni kellene időutazás esetén, pld a pyarr Kyel, vagy a kyr Weila is megakadályozná szvsz, igazán efféle extremitások  mint az időutazás olyan helyeken lehetséges ahol a valóság szövete megsérül pld Elátkozott vidék, vagy a Fehér Éjszaka Tükre esetleg godorai függőkert és itt sem biztos hogy tényleges fizikai síkon is megtörténik az esemény, vagyis az utazó nem saját fizikai valójában is visszakerülhet álom vagy emlékképként átélve a múltat?

tehát Sogron 1.5 nem ismeri fel Sogron 1.7 papját és viszont?

Egyébként Yneven a különböző istenek ereklyéinél mennyire gyakori hogy nem egyből pld. xy isten ereklyéjeként kezdi a pályafutását az adott mondjuk"tárgy" hanem idővel mivel az adott isten működési területébe vág a funkciója, ezért vagy a hívek hite által, vagy némi öröklési vita után megörökli(egybeolvadás Stb) smile  az adott "tárgyat".
Köszi az eddigi válaszokat is, és remélem minnél előbb kijön végre valami yneves könyv, bár már nem sok hely van a polcomon big_smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Boldog Újévet!

Szerintem Sogron(1.5)-hoz csak egy másik csatornán érkezik az 'energia'. Weila és Kyel és minden más is ez a kategória. Nem a jövőbeli istenhez érkezik az ima, hanem ahhoz az istenhez, akiben hisz az adott lény.
Szerintem. De lehet, hogy nem így van. smile

Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpú tevétől, aki akarja.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Az ereklyéket a szakrális energia 'tölti fel' hatalommal, bárhonnan is származzon az.
De ez nem biztos. smile

Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpú tevétől, aki akarja.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@rockghost: a szétfeslett valóságszerkezet, ami a fizikai múltba veszés eshetőségét megteremti, csak az elátkozott vidékre jellemző. Az első godorai függőkert össze-vissza sodródik az időben, és megjelenésekor korlátozott ideig fel lehet jutni rá - ez is egy módja az időutazásnak, leginkább azok számára, akik készek lemondani a hazatérés esélyéről. Vannak aztán nagyon intenzív asztrális és mentális lenyomatok, amik ilyen-olyan történelmi vízválasztókhoz/helyszínekhez kötődnek, és szélsőséges esetben az újraélés illúzióját kelthetik (lásd a Két hold prológusát), de ezek puszta érzékcsalódások. A jelhalásznak nevezett profán mágiahasználók szórakoztatóipari célokra gyűjtik őket.
Sogron(ék): a haláltalanok nem kaszt alapon tartják számon híveiket, a "normál követőnél több, kiválasztottnál kevesebb" kategóriába pedig sok minden belefér. Sogron konkrét esetében a kompatibilitási gondot egy potenciálisan sikeres helycserés támadás okozza, amire Renier kolléga utal szerafizmusról szóló fair use anyagában. A részletekbe nem mennék bele; ha elolvasod, megérted, miért.
Ereklyék: extrém ritka.

@Vortex: az egész társaság nevében köszönöm és viszont kívánom.
Az istenség-pap viszonylat lényege a két létforma közvetlen és személyes kapcsolata. A rockghost vázolta helyzetben az utóbbi nem ússza meg annyival, hogy nyit egy másik csatornát; az új végponthoz kell igazítania a meglévőt, ami - az aktuális környezet sajátságainak függvényében - vagy összejön, vagy nem.
A fohász címzettje kapcsán igazad is van, meg nem is. A haláltalan lényege (ti. az imádat tárgya) olyan lassan változik a világhoz képest, hogy halandó szemszögből könnyű állandónak nézni... pedig erősen istenfüggő, melyik és mennyire az.
Az ereklye kérdést energetikai értelemben jól látod, de vedd tekintetbe, hogy nem pusztán szakrális akkumulátorokról van szó. Az ereklyék nem csak egyféle mintázat tárolására képesek, valóságra gyakorolt hatásuk pedig azonos méretű "töltés" mellett is szélsőségesen különböző lehet.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sziasztok!

Egy újabb gyors kérdésem lenne csak, a klasszikusok keménykötéses Karneválja a régi két kötet egyben? Van valami különbség, átdolgozás a régiekhez képest és ha igen, jelentős?

Köszönöm, Cundiir

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Cundior: igen.
A szöveg valamivel rövidebb az első (VP) és sokkal gondozottabb a második (Ronin-Inomi) verziónál, de jelentős változásokat nem tartalmaz, azaz csak javított (és nem bővített vagy átdolgozott) kiadás.
A WMC kötetek reprintjei jellemzően a javított és bővített kategóriába tartoznak, az első átdolgozott a Keleti szél második kötete lesz.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Köszönöm a választ! Már nagyon várom az új Keleti szelet, néhány más írással egyetemben, de ami a legközelebb áll hozzám, az az ibarai terület, a manifesztációval és annak következményeivel. Megkérdezhetem, hogy van reális távlatban valami terv erről a témáról, vagy ne is várjam?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Cundior: a manifesztációs háború (MH) antológiasorozat 3. részéhez van kötettervük és pár beérkezett novellánk, de a hiányzó írások elkészülésére belátható időn belül nincs sok esély. Az évek múlásával fokozatosan csökken annak valószínűsége is, hogy a Garmacor sztorit tovább vihetem arrafelé... de ezügyben muszáj optimistának lennem, úgyhogy az vagyok. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ezt sajnálattal olvasom,, akkor nem marad más hátra, én is optimistán várom. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

Sogron(ék): a haláltalanok nem kaszt alapon tartják számon híveiket, a "normál követőnél több, kiválasztottnál kevesebb" kategóriába pedig sok minden belefér. Sogron konkrét esetében a kompatibilitási gondot egy potenciálisan sikeres helycserés támadás okozza, amire Renier kolléga utal szerafizmusról szóló fair use anyagában. A részletekbe nem mennék bele; ha elolvasod, megérted, miért.

Ezek szerint az igy bizonyossag es igy a kanon resze lett, hogy Ardae MAgnus "levaltotta" v. valamikepp magaba integralta a korabbi ötödkori  kyr Sogront, vagy bizonyos aspektusait?
A szerafizmusrol szolo RR iras ugyanis  hagy jokora bizonytalansagot afelöl, sikeres volt-e az a helycseres tamadas Sogron ellen v. sem, ad jeleket amely szerint igen, de korantsem egyertelmű hogy ez törtent.
Abba amit irt az olyan  ertelmezesek is belefernek (uis. sok a ha,  az esetleg, vannak jelek stb., bizonyossag ellenben alig   smile ), h. a titokzatos Ardae MAgnus csak avatarja lett, es olyan lepcsözetes szerafizmus alakult ki naluk, mint a Metha --> Csontlovag eseten, vagy Ardaet (akarki is legyen ö) ugyan legyözte Sogron, de elvesztette korabbi aspektusainak egy reszet, szferaja szükebb lett.
De az is lehetetöseg, hogy döntetlen lett a meccsük, es ezutan Sogron es Ardae "fuzionaltak", ez is magyarazatot adna az RR altal leirtakra.
Az is magyarazat volt eddig amire most egyertelmüen utaltal, hogy Ardae gyözött, de csak ugy, hogy nem tudta a korabbi Sogron helyet es minden funkciojat maradektalanul atvenni, csak egy reszet.
Erröl lehetne többet tudni, vagy arrol, hogy ki fia s borja volt ez az Ardae, es hogy tett szert akkora hatalomra, hogy egy több korszak ota nagyhatalmu istent sikeresen tronfosztott?
Vagy ha ezek nem publikusak, mi törtenik egy olyan tenylegesen letezö istennel (halaltalannal) mint Sogron, akit ilyen forman legyöznek es a helyebe kerülnek?

Az igazság nem attól függ, hogy hiszel-e benne.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Van 1 egyszerűbb magyarázat is szerintem.  smile 
Ez pedig úgy szól, hogy évezredek/világkorszakok alatt az istenek is alakulnak a hívek igényeihez. Vagy szimplán a körülményekhez.
Sogron pl. elég sokat változott onnan, hogy a kyrek importálták. Ha változik, hogy az adott isten mit képvisel, milyen szférákra terjed ki a hatalma, azzal - gondolom - változik a mintázata is.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Nekeresdii írta:

Van 1 egyszerűbb magyarázat is szerintem.  smile 
Ez pedig úgy szól, hogy évezredek/világkorszakok alatt az istenek is alakulnak a hívek igényeihez. Vagy szimplán a körülményekhez.
Sogron pl. elég sokat változott onnan, hogy a kyrek importálták. Ha változik, hogy az adott isten mit képvisel, milyen szférákra terjed ki a hatalma, azzal - gondolom - változik a mintázata is.

Ez is lehetne magyarazat, de Andras ezt irta "Sogron konkrét esetében a kompatibilitási gondot egy potenciálisan sikeres helycserés támadás okozza, amire Renier kolléga utal szerafizmusról szóló fair use anyagában. A részletekbe nem mennék bele; ha elolvasod, megérted, miért." ami az en olvasatomban ezt egyertelmüen kizarja ezt.

Az igazság nem attól függ, hogy hiszel-e benne.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Igazad van, ez a mondat elkerülte a figyelmem. Bocsi.  smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Krokusz: a helycserés támadás sikeréről/kudarcáról semmivel sem tudok többet RR-nél, ő pedig nem véletlenül hagyta függőben a dolgot: a mítoszoknak a bizonytalanság sokkal jobban áll a bizonyosságnál.
Az általad említett eshetőségek továbbra is fennállnak tehát; az inkompatibilitás, amire utaltam, abból fakad, hogy valami történt, amitől az Ardae Magnus előtti Sogron nem száz százalékban azonos az Ardae Magnus utánival.

@Nekeresdii, rockghost: tömegbázisuk szétdarabolódásával a halhatatlanok szükségképpen elvesztik integritásukat, de a lényegüket (ha tetszik, a személyiségüket) nem. Az tovább él a belőlük kiváló aspektusokban, és nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a felismerhetetlenségig megváltozzon. Par Anselmos harmadkor óta szunnyadó entitásokat is meg tudott ébreszteni csupán azzal, hogy megnevezte őket.
A kyr istenek közül Morgena és Sogron "esett szét" a leglátványosabban. Utóbbi kultuszát máig öntörvényű kisfelekezetek sokasága alkotja, és mindegyik a maga Tűzkobráját tartja az igazinak... akár a velük és egymással is élesen szembenálló ordani és toroni erőcentrumok.
Az istenek is változnak tehát, de mivel (kis túlzással) nincs köztük két egyforma, Krokusz jól látja, hogy a folyamatnak sincsenek általános érvényű szabályai. Ami rockghost kérdését illeti, a fentiekből következően nem csak egy válasz létezik rá... ahhoz pedig, hogy mindet összeszedjük, egy ynevi emberélet se lenne elég.

@rockghost: Domvik lesz az, akárki meglássa.
Ha nem hiszed, majd meggyőz róla egy tucat gorwicki fejvadász. lol

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

A krani aquirokrol lenne egy kerdesem... Ugye amikor Ranagol megnyilatkozott Yneven, a szovegek szetint az osaquirok elfogadtak az o igazsagat, ha nem is hajtottak fejet a tizenharmaknak. Vajon volt olyan osaquir akinek a fentiekkel ellentetben nem jott be ranagol emberkedese es a pokolba kivanta ot egesz pereputtyaval egyetemben? Es ha volt ilyen, maradt beloluk hirmondo?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@nyuggerisztan: lehetett és maradhatott... az RR korpusz idevágó részei szerint legalábbis. A kategória egyetlen nem mitikus (értsd: bizonyítottan létező) entitása számos nevet viselt, mióta a Kost és országát maga mögött hagyta - az Arctalan vándor, a Gát szörnye és a Fakó éj angyala csak a három legismertebb közülük.