Az idei évben új kategóriát vezetünk be: hírnek ugyan ez is hír, de bevallottan szubjektívebb, személyesebb megközelítésű, szándékoltan könnyedebb hangvétellel. Elsőként, ha kicsit megkésve is, de következzék egy részletes beszámoló a január 18-án megrendezett díjátadóról és szakmai beszélgető délutánról.

Kezdjük néhány statisztikai adattal:

- a 69 beérkezett pályamű a legsikeresebb M.A.G.U.S. novellapályázatnak számít, abszolút méltó a világ húsz éves jubileumához. Ezúton is köszönet érte mindenkinek, aki részt vett benne. :)

- az első pályamű október elején érkezett be, a pályaművek 90 %-a az utolsó héten, 70 %-a az utolsó két napban, 60 %-a az utolsó nyolc órában (ezek nagyságrendileg helyes, de kerekített értékek)

- két pályázó is 0:00-ra időzítve küldte be a munkáját, erre érdemes külön emlékezni. Mindkettő hölgy volt (no ezekután merje azt mondani bárki, hogy a nőknek nincs érzéke a vaskos tréfákhoz).

- egy adat külön kérésre: a pályaművek közel húsz százalékát írták hölgyek

- a zsűriben kíváncsian vártuk, milyen megoszlása lesz a vörös és fekete hadurak témájának. Mivel ezt több írásnál nem lehetett egyértelműen meghatározni (itt nem az írások milyenségére gondolok, szimplán a témaválasztásokra), közelítőleg azt lehet mondani, hogy közel fele-fele arányban születtek vörös és fekete hadurakkal foglalkozó történetek. Ez a vörös-fekete lobogóknál maradva a legszigorúbban véve sem tért el a 60-40 % aránytól.

- bizonyos témák meglepően felülprezentáltak voltak. Közülük is kiemelkedett kettő: a pályázók 20 %-a választott dwoon tematikát, és közel ugyanennyien írtak toroni háttérről. Ezt követően 3-4 írás ölelt fel még egy-egy markánsan meghatározható területet (orkos, erves, hajós, vagy adott valláshoz köthető), de a pályaművek közel fele egymástól teljesen eltérő témát választott.

- ez utóbbi kérdést jelentősen árnyalhatja az is, hogy még egy adott tematikán belül sem fordult elő olyan, hogy hasonló ötletekre születtek volna különböző variánsok (azt, hogy a tizenöt dwoon írás mindegyike elkerülte egymást, én személy szerint külön kuriózumnak tartom)

- a pályaművek átlagos terjedelme szintén beszédes lehet. A legrövidebbek épphogy elérték/meghaladták a 10 000 karaktert. Három pályázó túllépte a 100 00-es határt, ketten jelentősen is, 120 000+ terjedelmű anyaggal.
Ha a szélsőségeket levesszük, egy pályamű átlagos terjedelme 40 000 karakter körül alakult.
Ha az első húsz írást nézzük, akkor egyértelműen elmondható, hogy ott már 50-60 000 karakter körül van ez az arány. Azaz rövidebb írással is el lehetett érni jó helyezést (ezt bizonyítandó, az első  tízben is van kettő, 20 és 25 000 karakteres írás), de nagyobb terjedelemben több lehetőség volt bizonyítani.

- egy kis műhelytitok: az első húsz helyezett kiválasztása után a zsűri megállapította, hogy több cím esetén változást javasol a szerzőnek, így a helyezettek végül a jeligékkel kerültek kiírásra (mintegy bizonyítva azt, hogy a címadás látszólagos egyszerűsége ellenére kimondottan nehéz írói feladat)

- a zsűrizés során első körben leszűrtük a pályaműveket az első 30-35 helyezettre, és innen kerestük tovább a legjobb tízet. Miután ezzel végeztünk, és láttuk, hogy milyen írások maradtak ki, az a döntés született, hogy ez a mezőny megérdemel még egy kötetet - ezután jött a második húsz kiválasztása.

- az, hogy végig első húszról beszélek, miközben végül 10+7+4 díjazottat írtunk ki, senkit ne tévesszen meg (a tervezett három zsűri különdíjasból lett négy, de emiatt nem volt kedvem huszonegyezni - a kyr lelkületűek amúgy is tökéletesen érthetik ezt, hogy kell ezt a tömegkommunikáció céljaira lerövidített páros számot érteni)

- a pályaművek értékelésénél úgy döntöttünk, hogy a tizedik helyezett után a kevés és jól megfogható különbség okán nincs értelme meghatározni a konkrét helyezéseket, ezért ezt nem is tettük meg. A jeligék beazonosítása után viszont meglepődve állapítottuk meg (és a mezőny erejét ez is jól jelzi), hogy az első húszból kimaradt írások között több vagy már megjelent, vagy az első húszba bekerült szerző másik munkája található.

- a díjátadó során örömmel tapasztaltuk, hogy milyen sokan írták meg életük első írását a pályázatra, és - ehhez képest - sokan mindjárt az első húszba is kerültek vele. Ehhez a zsűri részéről ezúton is, mindenképpen jár egy külön gratuláció az érintetteknek!


A díjátadón a zsűri az alábbi, általános érvényű észrevételeket, meglátásokat gyűjtötte össze:

A nagyobb terjedelem több munkát takar, és több írói kibontakozást jelenthet. Rövidebb terjedelemben jót alkotni szakmai szempontból nézve egyértelműen nehezebb írói feladat.

A mai fantasztikumban számos iránymutató kultuszmű, divatos brand létezik, amelyek feltűnése a pályamunkákban voltaképpen természetesnek is mondható folyamat. Ynevi környezetben, és még inkább az első húsz pályaművet nézve viszont leginkább azok a szerzők tudtak érvényesülni, akik sikeresen átvették akár az eredeti, hősi Ynev, akár a megadott referenciaanyagok szellemiségét.

Gáspár András a témaválasztások kapcsán kifejtette, hogy a dwoon/toroni témák kiugróan magas száma annyiban nem meglepetés, hogy ezek a területek jól ki vannak dolgozva Yneven. Innen nézve az erv témák hiánya sem meglepő, mert ott még komoly restanciái vannak az alkotógárdának - ezen a téren igyekszünk is érdemi előrelépéseket tenni.
Sok pályázó beleesett abba a - klasszikusnak nevezhető írói - csapdába, hogy a történet és/vagy a karakter helyett a díszletekre, ynevi panelekre, hangulatra, stílusra fókuszált. Többen, többször hangsúlyoztuk, amit nem lehet eléggé és elégszer hangsúlyozni, hogy mindig a történet és/vagy a karakter a lényeg, a többi csak a "hab a tortán". Nincs az a zsenialitás az egyéb dolgokban, ami érdemben helyettesíthetné az effajta alapokat.

 

Szkritpúra III. díjátadó, 2014.01.18.

Körtvélyes Ákos kedvesének jóvoltából megörökítésre került a két legfontosabb pillanat.

Az első díj, a Sony Xperia Z tablet átadása.

Első helyezett

 

A találkozón Udvari Norbert a Lunir Kft-től felajánlott egy okostelefon különdíjat a legjobb, elsőként megjelenő szerzőnek - aki történetesen a második helyezettünk volt.

Második helyezett különdíj

 

Tizenöt perc hírnév: interjú a győztessel

Bár az előzetes telefonos egyeztetésnél Ákos némiképp berzenkedett az interjútól, miután megígértem neki, hogy nem kérdezem meg az írók többségét garantáltan felbosszantó kulcskérdést ("honnan veszed az ötleteidet?"), és a tervezett tizenöt perc hírnevet is lealkudta hat-nyolc percre, már derekasan állt a dolgok elébe (hogy enélkül mi lett volna a vége, azt sosem tudjuk meg).

Bevallom, ezen a ponton meg sem kísérlem átadni azt, amit a győztesünk élőben előadott, mert ezek azok a pillanatok, amelyek kameráért kiáltanak (így a tanulság is megvolt). A fórumunk alapján ezt más is így látta.

Képzeljétek el, ahogy kiült a közönség elé egy jól megtermett, őszintén mosolygós, közvetlen fiatalember, és a maga jellegzetes egyenességével pattint le magáról minden kérdését. Azaz amikor megkérdeztem, hogy mit lehet tudni a nyertes pályaműről, már azon túl természetesen, hogy akit érdekel, majd vegye meg a kötetet és olvassa el, hát ez a derék író azt válaszolta, hogy "dwoon katonaszökevényekről szól, és akit ennél jobban érdekel, az majd olvassa el" (a szó szerinti idézetért nem kezeskedem). A győztes pályamű keletkezését firtatva megtudhattuk, hogy sokáig a szerzői sem hitt abban, hogy ez elkészülhet, és csak az utolsó két napra kivett szabadsággal sikerült elérnie, hogy egyáltalán befejezhesse (ekkor eszébe is jutott, hogy ezt néhány sörrel illene majd megköszönnie a főnökének - ha eddig nem tetted Ákos, ez lenne itt az emlékeztető szekció). És miután idő hiányában tüzetesebb ellenőrzés nélkül küldte be a munkáját, voltaképpen ő lehet "a legbátrabb ember a kis faluban, ahol lakik" (ez viszont biztos, hogy szó szerint így hangzott el).

A negyedik kérdést már csak testi épségem kockáztatásával mertem feltenni (de gondoltam ha meg akar jelenni az úr, csak nem kezdi el megfenyíteni a szerkesztőjét), de itt Ákos már egyértelműen lendületbe jött, mert több mindent elárult magáról. Megtudhattuk, hogy sokkal többet tölt a tervezéssel, mint az írással, és ebben még szeretne fejlődni. Tanácsként csak annyit tudott mondani a többi pályázónak, hogy a sikerrecept egyszerű, "íni, írni és írni". És persze "olvasni is kell", ezt szintén nem úszható meg.

Ákos a távlati terveiről rutinos öreg rókákhoz hasonlatos óvatossággal nyilatkozott: egy ideje egy Eligorral foglalkozó regényen dolgozik, amit szeretne mielőbb befejezni.

Summa summárum: Ákos szerintem nem csak írásban, élőben is bizonyított, jó helyre került a fődíj, amelyhez gratulálok ezúton is.

 

A meghirdetett tehetségkutató programról

Figyelmes olvasók észrevehették, hogy erről a kiírással némiképp ellentétben mindezidáig semmilyen konkrétum nem hangzott el. Ennek oka prózaian egyszerű: a pályaművek értékelése során nem arra jutottunk, amire a korábbi pályázatok tapasztalatából számíthattunk volna.

Már a tervezett egy helyetti két megjelenő kötet is jelzi, hogy itt ténylegesen erős mezőny gyűlt össze, de a legnagyobb problémát a tehetségkutató programba beválasztható szerzők körének meghatározása jelentette.

A tehetségkutató program alapvetően arra lett kitalálva, hogy a végeredményben megjelenésre nem alkalmas, de az adott írás valamely részletében egyértelmű erényt felmutató munkák ne kallódjanak el, hanem némi kiadó támogatással további, jövőbeni lehetőséget kaphassanak. Illetve, hogy a díjazottak közé be nem került, de valamilyen módon tehetséges szerzők megkapják a fejlődéshez szükséges visszajelzéseket, figyelmet.

A különdíjasok meghatározásánál végképp eldőlt, hogy már szakmai szemmel nézve is nehéz lesz meghúzni egy határvonalat - egyszerűen olyan kevés különbség volt sok írás között és az egyes pályamunkák olyan sokféleképpen, szerteágazó módon mutattak fel tehetséges dolgokat.

Végső summázatként tehát az a döntés született, hogy a tehetségkutató programot nem az eredetileg tervezett formában kell megvalósítanunk - ezért nem hirdettünk ide bekerült "győzteseket".

Ezzel kapcsolatban tehát a következők várhatók.

Első körben a korábban tervezett írói segédleteket összevonjuk egy, az értékelés során leszűrt általános tapasztalatokról szóló cikkel. Ez még az új pályázat kiírása előtt ki fog jönni.

Az természetesen megvan nekünk, hogy szerintünk kik azok, akikre érdemes figyelni - ezek a szerzők mindenképpen kapnak írásos visszajelzést a pályamunkájukról. Viszont úgy döntöttünk, hogy a fentiek szellemében, már a pályázat eredményessége okán sem akarunk korlátozásokban gondolkodni. Azaz ha kér, minden résztvevő megkaphatja a kellő szakmai visszajelzést, így voltaképpen mindenki bekerülhet a tehetségkutató programba. Ezzel kapcsolatban már van egy másik, nagyon konkrét tervünk is, amelyről most semmi egyebet nem szeretnénk elárulni, ha majd elkészül a technikai háttér, minden kiderül (addig is a türelmeteket kérjük). Az biztos, hogy szeretnénk, ha az írással komolyan foglalkozni kívánók egyértelmű utat láthatnának maguk előtt az első szárnypróbálgatásoktól kezdve egészen a megjelenési lehetőségekig.


A pályázati rendszer 2014-es lehetőségeiről

A Szkriptúra III. pályázat kapcsán elhangzott, hogy ez némiképp szakított a korábbi pályázatok irányvonalával, és részben kötöttebb, részben szabadabb mozgástérrel próbálta meg elérni a lehető legnagyobb merítést.

Ennek a háttérben egy olyan terv van, amely több problémakörre is igyekszik megoldást eszközölni.

Ynev világához ma már több, mint hatvan kiadvány tartozik. Az vitán felül jó és hasznos, mi több elismerésre méltó, ha valaki a többségükkel (vagy minddel) tisztában van, de azt nem akartuk és a jövőben sem akarjuk "elvárni" a pályázóktól, hogy csakis ilyen szintű és mélységű ismeretekkel érezzék kellően tájékozottnak magukat.

Ismert jelenség az is, hogy a régi időkhöz képest sok olvasó abbahagyta a M.A.G.U.S. kötetet olvasását, és az most mindegy is, hogy miért (ez talán egy másik blogbejegyzés témája lesz), itt és most az a lényeg, hogy régen valamiért még olvasta, ismerte a meghatározó M.A.G.U.S. műveket.

Ezzel nem feltétlenül szoros kapcsolatban álló, de mindenképpen ide tartozó jelenség az is, ahogy az elmúlt húsz évben az irodalmi Ynev és a szerepjátékos Ynev külön utakra tévedt, és helyenként el is kezdett külön életet élni.

Szerepjátékos oldalról nézve nekünk mindenképpen az lenne a szándékunk, hogy a következő M.A.G.U.S. szerepjáték alkalmas lehessen az irodalmi Ynev kvázi reális modellezésére.

Az elmúlt egy évben komoly világépítési munkák történtek a háttérben, amelynek eredménye reményeink szerint az új világleírásokból látható lesz.

Az új pályázati rendszer ezek szellemében igyekszik hozzátenni a maga két fillérjét a nagy egészhez, azaz a kiírásokkal és a tematikákkal szeretnénk elérni, hogy minél több régi és új olvasó is kedvet kaphasson az alkotáshoz. Bevallottan nem Ynev-tudorokat keresünk, hanem olyan  szerzőket, akik emlékezetes karakterekkel és/vagy történetekkel szeretnék velünk együtt építeni Ynev világát.

A kiírások tehát az irodalmi szekció olyan részeit érintik, amelyek a kapott segédletek alapján bárki számára elérhető bizonyítási lehetőséget kínálhatnak. Az alaposabb Ynev ismeret értelemszerűen előny lehet, de - mint azt a jelenlegi pályázat is mutatja - önmagában semmit nem garantál.

Terveink szerint 2014-ben legalább két nyílt és legalább kettő zártkörű novellapályázat kerül kiírásra (ez utóbbira az akítv M.A.G.U.S. írók és a most díjazott írók kapnak meghívást). Minden pályázat meghatározott céllal igyekszik megragadni Ynev egy szeletét, bevallottan vissszanyúlva a régi, az utóbbi időben talán kicsit már háttérbe szorult, részben elfeledett alapértékekhez.

Ynevnek az átlagos fantasy világokhoz képest jól meghatározható stílusa, gondolatvilága, üzenete van - és a pályázatokkal elsősorban ezeket szeretnénk erősíteni, megtámogatni.


Végezetül egy csokor a külön címszavak alá nem illeszthető információkból:

- a kiadó 2014-ben igyekszik a saját fantasy és sf világokban gondolkodó szerzőknek is megmérettetési lehetőséget biztosítani. Erről részletek március elején várhatók.

- ha találkozó, akkor egyedi kedvezmény, ebből a jelek szerint akár hagyomány is lehet. Érdemes konkrét ötletekkel készülni, mert a legjobb ötlet adott esetben akár helyben elérhetővé tesszük.

- ez az alkalom sok tekintetben egyszeri volt, de nem megismételhetetlen. Kiadói oldalról 2014-ben rendszeresebb jelenlétet és több kiadó-szakma-olvasó találkozót tervezünk. Legközelebb (úgy február vége magasságában) írástechnikai előadásra lehet számítani.

Bármilyen kérdést, észrevételt szívesen fogadunk a megfelelő fórumban.

Első küldetés teljesítve, nemsokára jön a következő: kalandra fel!

Ynev forever,
Raon