Abraham Merritt
Istár hajója

Egy ősi mezopotámiai lelet, egy drágakövekből kirakott hajócska varázskörébe vonja John Kentont, a megkeseredett szívű világháborús veteránt. Kaput nyit számára egy titokzatos világba, ahol a jó élesen elkülönül a gonosztól, a fehér a feketétől: a fedélzetén Nergal, a holtak ura vívja örök viszályát Istárral, a szerelem úrnőjével. De bármilyen egyszerűnek tűnik ez a világ, Kenton nem egykönnyen találja meg benne a helyét. Számos próbatételen kell átesnie, mire megküzdhet Nergal papjával és elnyerheti Istár papnőjének kegyeit. És a kalandjai ezzel sem érnek véget: az istenek viszálya éppoly örökkévaló, mint az általuk bejárt égi pálya a Hét Jegy Házában, hiszen abból fakad, hogy egyszer, valaha rég, egy kurta-kurta időre szerették egymást. Győzelmek és vereségek várnak Kentonra, bajtársakat és ellenségeket szerez, hogy végül a varázslók szigetén nézzen szembe a végzetével. Akármi történjen is, más ember lesz belőle, amikor visszatér… ha visszatér.

Az Istár hajója nélkül, ha Merritt sohasem írta volna meg, egészen másképpen festene a jelenkori fantasztikus irodalom.

– Brian M. Stableford