Benjamin Rascal
Az ork lovagrend

 „Dragomir Mordison, nagyhatalmú varázsló Zudar városban, a Félkarú Rablóról elnevezett fogadó padlásszobájában pihengetett, amikor félálmában meghallotta a lopakodó lépteket, és profi mágiahasználóhoz híven azonnal harcra késszé szökkent.

Csörömpölés. Aztán káromkodás.”

Hát, így kezdődött Benjamin Rascal írói karrierje, a Zűrös egy éjszaka című novellával, amellyel már akkor sokak figyelmét felkeltette. Ezt követően is több vicces és népszerű történetet írt, ám az igazi hangját akkor találta meg, amikor megalkotta Rohadalom falvát és annak illusztris ork lakosait. Tagbaszakadt Tompa, Hegymozgató Slampó, Velőloccsantó Tapló, Agyalaza Sutyi, Ragyavert Rogmar, Bunkóarcú Krogó, Bányarém Manya, no és persze a falu önjelölt esze, az orkpe Fifikás Fikusz képtelenebbnél képtelenebb történetekben hirdeti az ork faj elhivatottságát és szeretnivaló bumfordiságát.

Jelen kötetbe Rascal legemlékezetesebb orkos novelláit válogattuk be, amelyek így együtt még sosem kerültek publikálásra.

IDÉZETEK A KIADVÁNYBÓL:

– Tehát mai aktuális témánk: a lovagrend! – kezdte Fifikás Fikusz fensőbbségesen. – Ez egy olyan csoportosulás, melynek tagjai a következő elvek szerint élnek: becsület, tisztesség, a nők gyámolítása, a gyengék védelme, az igaz ügy érdekében a halált megvető bátorság. Egyszóval: igazi hősök! Na, mit szóltok? Hát nem nagyszerű?
Az orkokon valahogy nem látszott túlzott elragadtatás.

Kevesebb munka, kevesebb pénz, kevesebb véres hurka. Ezt nem azért mondom, mintha szeretném a véres hurkát, de tudja, olyan hülyén nézne ki, ha egy bérgyilkos két pofára tejbepapit enne, meg spenótot tükör-tojással... pedig, hogy szeretem!

– Lesz valami búcsúzkodó beszéd, vagy ilyesmi? – fordult kíváncsian Alek a mögötte álló Tiloshoz.
– Búcsú beszélget? – kérdezett vissza zavartan az irissari.
– Tudod, valami olyan – magyarázta az ork –, amikor elmondják, mennyire örültek nekünk, és jöjjünk máskor is, csak akkor majd ne hányjunk a sarokba, és ne pössentsünk a macskára. Meg ilyesmi… nekem legalábbis máskor efféléket szoktak mondani… mielőtt kiebr… kiebrr… ööö… brrr, de hideg van itt, akartam mondani… szóval, mielőtt a távozás hímekkel és hámokkal teljes kaszáló rétjére lépek.